Sorry

This feed does not validate.

In addition, interoperability with the widest range of feed readers could be improved by implementing the following recommendations.

Source: https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/posts/default

  1. <?xml version='1.0' encoding='UTF-8'?><?xml-stylesheet href="http://www.blogger.com/styles/atom.css" type="text/css"?><feed xmlns='http://www.w3.org/2005/Atom' xmlns:openSearch='http://a9.com/-/spec/opensearchrss/1.0/' xmlns:blogger='http://schemas.google.com/blogger/2008' xmlns:georss='http://www.georss.org/georss' xmlns:gd="http://schemas.google.com/g/2005" xmlns:thr='http://purl.org/syndication/thread/1.0'><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945</id><updated>2024-03-13T14:56:53.173-07:00</updated><category term="VastuShastra"/><category term="SaralVastu"/><category term="Aarti-sangrah"/><category term="Hindu-Fastival"/><category term="Abhang-Vani"/><title type='text'>Marathi Vastu Shastra</title><subtitle type='html'>vastu shastracha aplya jivnavar honara parinam ane Saral Vastu  yachi  mahiti gharache dukanache hotelche ane gharatil vastuche vastu shastr janun ghya </subtitle><link rel='http://schemas.google.com/g/2005#feed' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/posts/default'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/'/><link rel='hub' href='http://pubsubhubbub.appspot.com/'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><generator version='7.00' uri='http://www.blogger.com'>Blogger</generator><openSearch:totalResults>20</openSearch:totalResults><openSearch:startIndex>1</openSearch:startIndex><openSearch:itemsPerPage>25</openSearch:itemsPerPage><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-6302831367363030259</id><published>2022-12-15T14:12:00.003-08:00</published><updated>2022-12-15T14:12:17.972-08:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="VastuShastra"/><title type='text'>वास्तुशास्त्र काय आहे | what is Vastu Shastra</title><content type='html'>&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1i5Rw6EuMa1k4lEHUTSHiojGNgX7xhB6iyLffQUiWYrH-vTiOKUpwd_i3MEMR1ZaGPeGKmC36EEERSOa6OwzhqrlPbdIRj7h167cQ7YYeTrLIPjaGeCsQTvAlL-P6lyTKbfCom-s06farhKi1-mDWgsB3bUaIsPgnisaEKFJtEgB9rL0j31c4Hidbig/s2240/what-is-Vastu-Shastra.png&quot; imageanchor=&quot;1&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1260&quot; data-original-width=&quot;2240&quot; height=&quot;180&quot; src=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1i5Rw6EuMa1k4lEHUTSHiojGNgX7xhB6iyLffQUiWYrH-vTiOKUpwd_i3MEMR1ZaGPeGKmC36EEERSOa6OwzhqrlPbdIRj7h167cQ7YYeTrLIPjaGeCsQTvAlL-P6lyTKbfCom-s06farhKi1-mDWgsB3bUaIsPgnisaEKFJtEgB9rL0j31c4Hidbig/s320/what-is-Vastu-Shastra.png&quot; width=&quot;320&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;वास्तुशास्त्र हे वास्तुकला आणि डिझाइनचे पारंपारिक हिंदू विधी आहे. एखाद्या जागेची मांडणी आणि रचना तिथे राहणाऱ्या किंवा काम करणाऱ्या लोकांच्या आरोग्यावर, आनंदावर आणि समृद्धीवर खोलवर परिणाम करू शकते या कल्पनेवर आधारित आहे. वास्तुशास्त्रामध्ये खगोलशास्त्र,&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;भूगोल आणि अध्यात्माचे घटक समाविष्ट आहेत आणि नैसर्गिक जगासोबत तयार केलेले वातावरण संरेखित करण्याचा प्रयत्न करते. हा वैदिक परंपरेचा एक महत्त्वाचा भाग मानला जातो आणि भारतातील निवासी आणि व्यावसायिक इमारतींच्या डिझाइनचे मार्गदर्शन करण्यासाठी त्याचा वापर केला जातो.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;Vastu Shastra is a traditional Hindu ritual of architecture and design. It is based on the idea that the layout and design of a space can have a profound impact on the health, happiness, and prosperity of the people who live or work there.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;Vastu Shastra incorporates elements of astronomy, geography, and spirituality, and seeks to align the built environment with the natural world.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;It is considered an important part of the Vedic tradition and is used to guide the design of both residential and commercial buildings in India.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/6302831367363030259/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2022/12/what-is-vastu-shastra.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/6302831367363030259'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/6302831367363030259'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2022/12/what-is-vastu-shastra.html' title='वास्तुशास्त्र काय आहे | what is Vastu Shastra'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1i5Rw6EuMa1k4lEHUTSHiojGNgX7xhB6iyLffQUiWYrH-vTiOKUpwd_i3MEMR1ZaGPeGKmC36EEERSOa6OwzhqrlPbdIRj7h167cQ7YYeTrLIPjaGeCsQTvAlL-P6lyTKbfCom-s06farhKi1-mDWgsB3bUaIsPgnisaEKFJtEgB9rL0j31c4Hidbig/s72-c/what-is-Vastu-Shastra.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total><georss:featurename>77X2+M9 Nimbhora, Maharashtra, India</georss:featurename><georss:point>20.2991916 75.2508792</georss:point><georss:box>11.856776548784001 66.4618167 28.741606651216 84.0399417</georss:box></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-8024074837686057318</id><published>2022-09-05T01:34:00.004-07:00</published><updated>2022-09-05T01:37:55.751-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="Aarti-sangrah"/><title type='text'>Aarti sangrah (आरती संघ्रह )</title><content type='html'>&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: center;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;Aarti sangrah (आरती संघ्रह )&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: right;&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;a href=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1RO3ut-2zc2OLwg_3ySlQNlqapM0W9PAJCPlkNN6A8wmmN4Dtb8UL9mtxZDMXyVM9Cg8JzQ2cigCxvMt3yLyXL2Fuub0UibCZ_owwm7GX0rgYCEJXhkyQOBQ2i6yp-9GUY79ey-Br1RK0LdLsnnHwBJfZDwfhPE0WYDHsHcn5xjYdf44i04T3NrNkVQ/s2240/%E0%A4%86%E0%A4%B0%E0%A4%A4%E0%A5%80%20%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%98%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%B9.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1260&quot; data-original-width=&quot;2240&quot; height=&quot;360&quot; src=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1RO3ut-2zc2OLwg_3ySlQNlqapM0W9PAJCPlkNN6A8wmmN4Dtb8UL9mtxZDMXyVM9Cg8JzQ2cigCxvMt3yLyXL2Fuub0UibCZ_owwm7GX0rgYCEJXhkyQOBQ2i6yp-9GUY79ey-Br1RK0LdLsnnHwBJfZDwfhPE0WYDHsHcn5xjYdf44i04T3NrNkVQ/w640-h360/%E0%A4%86%E0%A4%B0%E0%A4%A4%E0%A5%80%20%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%98%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%B9.png&quot; width=&quot;640&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;मराठी&amp;nbsp; मधून मुलं वर सावंसकर व नीट आचरण साठी मराठी अस्मितेचे&amp;nbsp; लेखन&amp;nbsp; आरती अणे खूप&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;संस्कारधन हा ज्ञानाचा अमोल ठेवा विद्यार्थ्यांपर्यंत पोहचवावा या भावनेतून हा ग्रंथप्रसाराचा प्रयत्न आहे. विद्यार्थ्यांना प्रेमभराने दिलेली ही भेट म्हणजे नित्यपठण व नित्यवाचनासाठी संग्रह आहे. विद्यार्थ्यांनी गुणसंपन्न व ज्ञानसंपन्न व्हावे हीच प्रेमळ अपेक्षा !&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;भारत माझा देश आहे.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;सारे भारतीय माझे बांधव आहेत.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;माझ्या देशावर माझे प्रेम आहे. मला अभिमान आहे. की&lt;/div&gt;&lt;div&gt;माझ्या देशातल्या समृद्ध आणि की विविधतेने नटलेल्या परंपरांचा छाया&lt;/div&gt;&lt;div&gt;त्या परंपरांचा पाईक होण्याची पात्रता&lt;/div&gt;&lt;div&gt;माझ्या अंगी यावी म्हणून मी सदैव क&lt;/div&gt;&lt;div&gt;प्रयत्न करीन...&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;माझा देश आणि माझे देशबाधव व यांच्याशी निष्ठा राखण्याची&lt;/div&gt;&lt;div&gt;मी प्रतिज्ञा करीत आहे.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;त्यांचे कल्याण आणि समृद्धी ह्यातच माझे सौख्य सामावलेले आहे.्&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;जगत् कल्याणासाठी प्रार्थना&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;काले वर्षतु पर्जन्यः: पृथिवी सस्यशालिनी। देशोऽयं क्षोभरहितो, ब्राह्मणा: सन्तु निर्भया: ॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;अपुत्राः पुत्रिणः सन्तु, पुत्रिणः सन्तु पौत्रिणः । अधना : साधना सन्तु, जीवन्तु शरदः शतम् ।।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;सर्वेऽपि सुखिनः सन्तु, सर्वे सन्तु निरामया। सर्वे भद्राणि पश्यन्तु मा कश्चित दुःखमाप्नुयात् ॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;श्रीममा ॐ असतो मां सद्गमय । तमसो मा ज्योतिर्गमय । मृत्योर्माऽमृतं गमय ॥ ॐ शान्ति शान्तिः शान्तिः&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;Rashtrgit&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;जण-गण-मन अधिनायक जय हे भारत भाग्यविधाता ॥ पंजाब, सिंध, गुजरात, मराठा, द्राविड, उत्कल, बंग।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;विंध्य, हिमाचल, यमुना, गंगा&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;उच्छल, जलधितरंग। तव शुभ नामे जागे। गाहे तव जय गाथा॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;तव शुभ आशिष&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;जन-गण-मंगलदायक जय हे&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;भारत भाग्यविधाता। जय हे, जय हे, जय हे,&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;जय जय जय, जय हे ॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;वन्दे मातरम्&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;वन्दे मातरम् ।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;सुजलां सुफलां मलयजशीतलाम्&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;सस्यश्यामलां मातरम्।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;वन्दे मातरम्॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;संस्कार धन&lt;/div&gt;&lt;div&gt;शुभ्र ज्योत्सना पुलकित यामिनीम् फुल्ल-कुसुमित-द्रम-दल-शोभिनीम्।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;सुहासिनीं सुमधुर भाषिणीम्&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;सुखदां वरदां मातरम्।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;वन्दे मातरम्॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;ध्वज गीत&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;विजयी विश्व तिरंगा प्यारा&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;झंडा ऊंचा रहे हमारा ।॥धृ॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;सदा शक्ति सरसानेवाला।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;मा प्रेम सुधा बरसाने वाला&lt;/div&gt;&lt;div&gt;उ प्र वीरोंको हर्षानेवाला&lt;/div&gt;&lt;div&gt;मातृभूमि का तन मन सारा ॥१॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&amp;nbsp;शान न इसकी जाने पाए।&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&amp;nbsp;मामी विश्वविजय करके दिखाने&lt;/div&gt;&lt;div&gt;चाहे जान भले ही जाए&lt;/div&gt;&lt;div&gt;तब होवे प्रण पूर्ण हमारा ॥२॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;Savarkar&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;स्वतंत्रतेचे स्तो&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;जयोऽस्तुते श्री महन्मंगले। शिवास्पदे शुभदे स्वतंत्रते भगवति। त्वामहं यशोयुतां वंदे ॥धृ॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;राष्ट्राचे चैतन्य मूर्त तू नीति-संपदांची स्वतंत्रते भगवति। श्रीमती राज्ञी तू त्याची&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;परवशतेच्या नभात तूची आकाशी होशी स्वतंत्रते भगवती। तूच जी विलसतसे लाली&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;स्वतंत्रते भगवती। चांदणी चमचम लखलखशी 1. गालावरच्या कुसुमी अथवा कुसुमांच्या गाली&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;तू सूर्याचे तेज उदधिचे गांभीर्यहि तूची स्वतंत्रते भगवती । अन्यथा ग्रहण नष्टतेची&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;मोक्ष मुक्ति ही तुझीच रूपे तुलाच वेदांती ीी स्वतंत्रते भगवती । योगिजन परब्रह्म वदती जे जे उत्तम उदात्त उन्नत महन्मधुर ते ते&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;स्वतंत्रते भगवती। सर्व तव सहचारी होते हे अधम रक्त रंजिते। सृजन पूजिते। श्री स्वतंत्रते&lt;/div&gt;&lt;div&gt;तुजसाठी मरण ते जनन&lt;/div&gt;&lt;div&gt;तुजवीण जनन ते मरण&lt;/div&gt;&lt;div&gt;तुज सकल चराचर शरण&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;भरतभूमीला दृढालिंगना कधि देशिल वरदे&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&amp;nbsp;स्वतंत्रते भगवती । त्वामहं यशोयुतां वंदे ॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;स्वातंत्र्यवीर वि. दा. सावरकर&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;सारे जहाँ से अच्छा&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;सारे जहाँ से अच्छा हिंदोस्तां हमारा । ह- हम बुलबुले है उसकी, यह गुलसिता परबत वह सबसे उँचा, हमसाया आसमाँ का। वह संतरी हमारा, वह पासबाँ हमारा॥ गोदी मे खेलती है, जिसकी हजारो नदियाँ। गुलशन है जिनके दम से, रश्के-जीना हमारा मजहब नहीं सिखाता, आपस मे बैर रखना। इक़्बाल कोई महरम, अपना नही जहाँ से। मालूम क्या किसी को दर्दे- निहा हमारा ॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;गुरबत में हो अगर हम रहता है दिलहो जहाँ हमा समझो वहीं हमें भी, दिल हो जहाँ हमारा।।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;हे आबे-रूदे-गंगा, वह दिन है याद तुझको। उतरा तेरे किनारे, जब कारवाँ हमारा ॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;हिंदी है हम, वतन है हिंदुस्तान हमारा ॥ यूनान मिस्त्रो रूमा, सब मिट गए जहाँ से।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;अब मगर है बाकी, नामोनिशाँ हमारा॥ कुछ बात है कि हस्ती, मिटती नहीं हमारी। सदियों रहा है दुश्मन, दौरे जहाँ हमारा ।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;- डॉ. मुहम्मद इक़बाल&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;सत्यमेव जयते।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;। सत्याचाच विजय होतो।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&#39;सत्यमेवजयते&#39; हे राष्ट्रीय प्रतीक अर्थात राष्ट्रीय चिन्ह आहे. सारनाथ येथील अशोकस्तंभाचा मुख्य भाग हे राष्ट्रीय प्रतीक मानले गेले आहे. तीन सिंह या प्रतिकात आहेत. पायथ्याशी मध्यभागी चक्र कोरलेले असून त्याच्या उजवीकडे बैल व डावीकडे घोडा कोरलेला आहे. पाठीमागे हत्ती व गेंड्याची चित्रे आहेत.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;चौकटीच्या खाली देवनागरी लिपीत &#39;सत्यमेव जयते&#39; असे शब्द कोरलेले आहेत. त्याचा अर्थ &#39;सत्याचाच विजय होतो&#39; असा आहे. भारत सरकारच्या सर्व शासकीय कागदपत्रांवर व मुद्रांवर हे चिन्ह वापरले जाते. हे चिन्ह शासकीय प्रकाशने व फिल्म डिव्हीजनने तयार केलेल्या चित्रफितीवर आढळते. चलनी नोटा, नाणी यावर, मुद्रांकावर मुख्यत: हे चिन्ह दिसून येते.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;भूपाळी गणपतीची&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;उठा उठा हो सकळिक।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;वाचे स्मरा गजमुख।&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;ऋद्धिसिद्धीचा नायक।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;सुखदायक भक्तांसी ॥धृ॥&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;अंगी शेंदुराची उटी।&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;माथा शोभतसे किरीटी।&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;केशर कस्तुरी लल्लाटी।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;हार कंठी साजिरा ॥१॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;कानी कुंडलाची प्रभा।&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;चंद्र सूर्य जैसे नभा।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;माजी नागबंदी शोभा।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;स्मरता उभा जवळी तो॥२॥&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&amp;nbsp;कांसे पीतांबराची घटी।&lt;/div&gt;&lt;div&gt;हाती मोदकांची वाटी।&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;रामानंद स्मरता कंठी।&amp;nbsp;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;तो संकटी पावतो॥३॥&lt;/div&gt;&lt;h1 style=&quot;height: 0px;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/h1&gt;&lt;h1 style=&quot;height: 0px;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/h1&gt;&lt;h1 style=&quot;height: 0px;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/h1&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/8024074837686057318/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2022/09/aarti-sangrah.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/8024074837686057318'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/8024074837686057318'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2022/09/aarti-sangrah.html' title='Aarti sangrah (आरती संघ्रह )'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1RO3ut-2zc2OLwg_3ySlQNlqapM0W9PAJCPlkNN6A8wmmN4Dtb8UL9mtxZDMXyVM9Cg8JzQ2cigCxvMt3yLyXL2Fuub0UibCZ_owwm7GX0rgYCEJXhkyQOBQ2i6yp-9GUY79ey-Br1RK0LdLsnnHwBJfZDwfhPE0WYDHsHcn5xjYdf44i04T3NrNkVQ/s72-w640-h360-c/%E0%A4%86%E0%A4%B0%E0%A4%A4%E0%A5%80%20%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%98%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%B9.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-1769699978476318084</id><published>2022-09-05T01:30:00.001-07:00</published><updated>2022-09-05T01:30:08.668-07:00</updated><title type='text'>Devachi Arthi  देवीची आरती</title><content type='html'>&lt;p style=&quot;text-align: right;&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;a href=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1RO3ut-2zc2OLwg_3ySlQNlqapM0W9PAJCPlkNN6A8wmmN4Dtb8UL9mtxZDMXyVM9Cg8JzQ2cigCxvMt3yLyXL2Fuub0UibCZ_owwm7GX0rgYCEJXhkyQOBQ2i6yp-9GUY79ey-Br1RK0LdLsnnHwBJfZDwfhPE0WYDHsHcn5xjYdf44i04T3NrNkVQ/s2240/%E0%A4%86%E0%A4%B0%E0%A4%A4%E0%A5%80%20%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%98%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%B9.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em; text-align: center;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1260&quot; data-original-width=&quot;2240&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1RO3ut-2zc2OLwg_3ySlQNlqapM0W9PAJCPlkNN6A8wmmN4Dtb8UL9mtxZDMXyVM9Cg8JzQ2cigCxvMt3yLyXL2Fuub0UibCZ_owwm7GX0rgYCEJXhkyQOBQ2i6yp-9GUY79ey-Br1RK0LdLsnnHwBJfZDwfhPE0WYDHsHcn5xjYdf44i04T3NrNkVQ/w400-h225/%E0%A4%86%E0%A4%B0%E0%A4%A4%E0%A5%80%20%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%98%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%B9.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;&lt;br /&gt;&lt;h1 style=&quot;height: 0px;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/h1&gt;&lt;h1 style=&quot;height: 0px;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/h1&gt;&lt;h1 style=&quot;height: 0px;&quot;&gt;मराठी&amp;nbsp; मधून मुलं वर सावंसकर व नीट आचरण साठी मराठी अस्मितेचे&amp;nbsp; लेखन&amp;nbsp; आरती अणे खूप&amp;nbsp;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/h1&gt;&lt;h1 style=&quot;height: 0px;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br style=&quot;font-size: medium; font-weight: 400;&quot; /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;संस्कारधन हा ज्ञानाचा अमोल ठेवा विद्यार्थ्यांपर्यंत पोहचवावा या भावनेतून हा ग्रंथप्रसाराचा प्रयत्न आहे. विद्यार्थ्यांना प्रेमभराने दिलेली ही भेट म्हणजे नित्यपठण व नित्यवाचनासाठी संग्रह आहे. विद्यार्थ्यांनी गुणसंपन्न व ज्ञानसंपन्न व्हावे हीच प्रेमळ अपेक्षा !&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;Pratighnya&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;भारत माझा देश आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सारे भारतीय माझे बांधव आहेत.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;माझ्या देशावर माझे प्रेम आहे. मला अभिमान आहे. की&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;माझ्या देशातल्या समृद्ध आणि की विविधतेने नटलेल्या परंपरांचा छाया&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;त्या परंपरांचा पाईक होण्याची पात्रता&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;माझ्या अंगी यावी म्हणून मी सदैव क&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;प्रयत्न करीन...&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;माझा देश आणि माझे देशबाधव व यांच्याशी निष्ठा राखण्याची&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;मी प्रतिज्ञा करीत आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;त्यांचे कल्याण आणि समृद्धी ह्यातच माझे सौख्य सामावलेले आहे.्&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जगत् कल्याणासाठी प्रार्थना&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;काले वर्षतु पर्जन्यः: पृथिवी सस्यशालिनी। देशोऽयं क्षोभरहितो, ब्राह्मणा: सन्तु निर्भया: ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;अपुत्राः पुत्रिणः सन्तु, पुत्रिणः सन्तु पौत्रिणः । अधना : साधना सन्तु, जीवन्तु शरदः शतम् ।।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;सर्वेऽपि सुखिनः सन्तु, सर्वे सन्तु निरामया। सर्वे भद्राणि पश्यन्तु मा कश्चित दुःखमाप्नुयात् ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;श्रीममा ॐ असतो मां सद्गमय । तमसो मा ज्योतिर्गमय । मृत्योर्माऽमृतं गमय ॥ ॐ शान्ति शान्तिः शान्तिः&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;Rashtrgit&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जण-गण-मन अधिनायक जय हे भारत भाग्यविधाता ॥ पंजाब, सिंध, गुजरात, मराठा, द्राविड, उत्कल, बंग।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;विंध्य, हिमाचल, यमुना, गंगा&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;उच्छल, जलधितरंग। तव शुभ नामे जागे। गाहे तव जय गाथा॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तव शुभ आशिष&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जन-गण-मंगलदायक जय हे&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;भारत भाग्यविधाता। जय हे, जय हे, जय हे,&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जय जय जय, जय हे ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;वन्दे मातरम्&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;वन्दे मातरम् ।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सुजलां सुफलां मलयजशीतलाम्&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सस्यश्यामलां मातरम्।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;वन्दे मातरम्॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;संस्कार धन&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;शुभ्र ज्योत्सना पुलकित यामिनीम् फुल्ल-कुसुमित-द्रम-दल-शोभिनीम्&lt;wbr&gt;&lt;/wbr&gt;।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सुहासिनीं सुमधुर भाषिणीम्&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सुखदां वरदां मातरम्।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;वन्दे मातरम्॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;ध्वज गीत&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;विजयी विश्व तिरंगा प्यारा&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;झंडा ऊंचा रहे हमारा ।॥धृ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सदा शक्ति सरसानेवाला।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;मा प्रेम सुधा बरसाने वाला&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;उ प्र वीरोंको हर्षानेवाला&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;मातृभूमि का तन मन सारा ॥१॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;शान न इसकी जाने पाए।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;मामी विश्वविजय करके दिखाने&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;चाहे जान भले ही जाए&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तब होवे प्रण पूर्ण हमारा ॥२॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;Savarkar&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;स्वतंत्रतेचे स्तो&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जयोऽस्तुते श्री महन्मंगले। शिवास्पदे शुभदे स्वतंत्रते भगवति। त्वामहं यशोयुतां वंदे ॥धृ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;राष्ट्राचे चैतन्य मूर्त तू नीति-संपदांची स्वतंत्रते भगवति। श्रीमती राज्ञी तू त्याची&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;परवशतेच्या नभात तूची आकाशी होशी स्वतंत्रते भगवती। तूच जी विलसतसे लाली&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;स्वतंत्रते भगवती। चांदणी चमचम लखलखशी 1. गालावरच्या कुसुमी अथवा कुसुमांच्या गाली&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तू सूर्याचे तेज उदधिचे गांभीर्यहि तूची स्वतंत्रते भगवती । अन्यथा ग्रहण नष्टतेची&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;मोक्ष मुक्ति ही तुझीच रूपे तुलाच वेदांती ीी स्वतंत्रते भगवती । योगिजन परब्रह्म वदती जे जे उत्तम उदात्त उन्नत महन्मधुर ते ते&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;स्वतंत्रते भगवती। सर्व तव सहचारी होते हे अधम रक्त रंजिते। सृजन पूजिते। श्री स्वतंत्रते&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तुजसाठी मरण ते जनन&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तुजवीण जनन ते मरण&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तुज सकल चराचर शरण&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;भरतभूमीला दृढालिंगना कधि देशिल वरदे&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;स्वतंत्रते भगवती । त्वामहं यशोयुतां वंदे ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;i&gt;स्वातंत्र्यवीर वि. दा. सावरकर&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सारे जहाँ से अच्छा&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सारे जहाँ से अच्छा हिंदोस्तां हमारा । ह- हम बुलबुले है उसकी, यह गुलसिता परबत वह सबसे उँचा, हमसाया आसमाँ का। वह संतरी हमारा, वह पासबाँ हमारा॥ गोदी मे खेलती है, जिसकी हजारो नदियाँ। गुलशन है जिनके दम से, रश्के-जीना हमारा मजहब नहीं सिखाता, आपस मे बैर रखना। इक़्बाल कोई महरम, अपना नही जहाँ से। मालूम क्या किसी को दर्दे- निहा हमारा ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;गुरबत में हो अगर हम रहता है दिलहो जहाँ हमा समझो वहीं हमें भी, दिल हो जहाँ हमारा।।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;हे आबे-रूदे-गंगा, वह दिन है याद तुझको। उतरा तेरे किनारे, जब कारवाँ हमारा ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;हिंदी है हम, वतन है हिंदुस्तान हमारा ॥ यूनान मिस्त्रो रूमा, सब मिट गए जहाँ से।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;अब मगर है बाकी, नामोनिशाँ हमारा॥ कुछ बात है कि हस्ती, मिटती नहीं हमारी। सदियों रहा है दुश्मन, दौरे जहाँ हमारा ।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;- डॉ. मुहम्मद इक़बाल&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सत्यमेव जयते।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;। सत्याचाच विजय होतो।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&#39;सत्यमेवजयते&#39; हे राष्ट्रीय प्रतीक अर्थात राष्ट्रीय चिन्ह आहे. सारनाथ येथील अशोकस्तंभाचा मुख्य भाग हे राष्ट्रीय प्रतीक मानले गेले आहे. तीन सिंह या प्रतिकात आहेत. पायथ्याशी मध्यभागी चक्र कोरलेले असून त्याच्या उजवीकडे बैल व डावीकडे घोडा कोरलेला आहे. पाठीमागे हत्ती व गेंड्याची चित्रे आहेत.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;चौकटीच्या खाली देवनागरी लिपीत &#39;सत्यमेव जयते&#39; असे शब्द कोरलेले आहेत. त्याचा अर्थ &#39;सत्याचाच विजय होतो&#39; असा आहे. भारत सरकारच्या सर्व शासकीय कागदपत्रांवर व मुद्रांवर हे चिन्ह वापरले जाते. हे चिन्ह शासकीय प्रकाशने व फिल्म डिव्हीजनने तयार केलेल्या चित्रफितीवर आढळते. चलनी नोटा, नाणी यावर, मुद्रांकावर मुख्यत: हे चिन्ह दिसून येते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;भूपाळी गणपतीची&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;उठा उठा हो सकळिक।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;वाचे स्मरा गजमुख।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;ऋद्धिसिद्धीचा नायक।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सुखदायक भक्तांसी ॥धृ॥&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;अंगी शेंदुराची उटी।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;माथा शोभतसे किरीटी।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;केशर कस्तुरी लल्लाटी।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;हार कंठी साजिरा ॥१॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;कानी कुंडलाची प्रभा।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;चंद्र सूर्य जैसे नभा।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;माजी नागबंदी शोभा।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;स्मरता उभा जवळी तो॥२॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;कांसे पीतांबराची घटी।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;हाती मोदकांची वाटी।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;रामानंद स्मरता कंठी।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-weight: 400;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तो संकटी पावतो॥३॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/h1&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/1769699978476318084/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2022/09/devachi-arthi.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/1769699978476318084'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/1769699978476318084'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2022/09/devachi-arthi.html' title='Devachi Arthi  देवीची आरती'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1RO3ut-2zc2OLwg_3ySlQNlqapM0W9PAJCPlkNN6A8wmmN4Dtb8UL9mtxZDMXyVM9Cg8JzQ2cigCxvMt3yLyXL2Fuub0UibCZ_owwm7GX0rgYCEJXhkyQOBQ2i6yp-9GUY79ey-Br1RK0LdLsnnHwBJfZDwfhPE0WYDHsHcn5xjYdf44i04T3NrNkVQ/s72-w400-h225-c/%E0%A4%86%E0%A4%B0%E0%A4%A4%E0%A5%80%20%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%98%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%B9.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-4887498482404459982</id><published>2022-09-05T01:26:00.002-07:00</published><updated>2022-09-05T01:26:37.338-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="Aarti-sangrah"/><title type='text'>मनाचे श्लोक ( manache shlok )</title><content type='html'>&lt;p&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;&lt;h1 style=&quot;text-align: center;&quot;&gt;&lt;b&gt;&amp;nbsp;मनाचे श्लोक&lt;/b&gt;&lt;/h1&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikB9P0gMQhY6DOamVTGrnuljlYffSQ_-O6bZuFs9rJ44IQQVynoOy2WDLzf1ukk_fBXOv4S4lSwdhUr6a88HPgVBMs6D0191LSNfIpHwIIe7ODTk7ifXzunS9S6MHc2vb4Pohd7UetP-ahdebDse7MuVM7lsuBufD7k4wf1mUeS4NXgjj1pMdxgoD3Hg/s2240/%E0%A4%AE%E0%A4%A8%E0%A4%BE%E0%A4%9A%E0%A5%87%20%E0%A4%B6%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8B%E0%A4%95.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1260&quot; data-original-width=&quot;2240&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikB9P0gMQhY6DOamVTGrnuljlYffSQ_-O6bZuFs9rJ44IQQVynoOy2WDLzf1ukk_fBXOv4S4lSwdhUr6a88HPgVBMs6D0191LSNfIpHwIIe7ODTk7ifXzunS9S6MHc2vb4Pohd7UetP-ahdebDse7MuVM7lsuBufD7k4wf1mUeS4NXgjj1pMdxgoD3Hg/w400-h225/%E0%A4%AE%E0%A4%A8%E0%A4%BE%E0%A4%9A%E0%A5%87%20%E0%A4%B6%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8B%E0%A4%95.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;श्री समर्थ रामदासांनी &#39;मनाचे श्लोक&#39; मधून संसारी जनांना उपदेश केला आहे. हा उपदेश, मनोबोध अर्थात ज्ञानमार्गदर्शक आहे. हा उपदेश मनासच करण्याचे कारण हे की मनुष्याला बंधव मोक्ष यांची प्राप्ती करून देणारे मनच आहे. विचार, उच्चार आणि आचार यात एकवाक्यता ठेवावी, सर्वदा रामभजनी तत्पर असावे हे मनाचे श्लोक यातील सार आहे. समर्थांनी केलेला उपदेश सदासर्वकाळ उपयोगी ठरणारा आहे. म्हणूनच घरोघरी या श्लोकांचे पठण केले जाते. आपल्याला मनाशी बोलावयाला व मनाशी बोलताना मनोवाचातीत अशा राघवाचा पंथ&#39; शोधावयाला ह्या श्लोकांनी लोकांना शिकविले आहे. हे श्लोक २०५ आहेत. सर्वच श्लोक नित्य पठण करण्यासारखे आहेत. या श्लोकातील काही श्लोक मुद्दामच येथे देत आहे. या श्लोकांचे विद्यार्थ्यांनी मनोभावे पाठांतर करावे हीच अपेक्षा.&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;मनाचे श्लोक:&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;गणाधीश जो ईश सर्वा गुणांचा मुळारंभ आरंभ तो निर्गुणाचा । नमू शारदा मूळ चत्वार वाचा गमू पंथ आनंत या राघवाचा ॥१॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;मना सज्जना भक्तिपंथेचि जावे िर: तरी श्रीहरी पाविजेतो स्वभावे। मन जनी निंद्य ते सर्व सोडुनि द्यावे ाड जनी वंद्य ते सर्व भावे करावे ॥२ ॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;प्रभाते मनी राम चिंतीत जावा&amp;nbsp;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;पुढे वैखरी राम आधी वदावा।&lt;/p&gt;&lt;p&gt;सदाचार हा थोर सांडू नये तो&amp;nbsp;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;जनी तोचि तो मानवी धन्य होतो ॥३॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;मना वासना दुष्ट कामा नये रे&lt;/p&gt;&lt;p&gt;मना सर्वथा पापबुद्धी नको रे ।&lt;/p&gt;&lt;p&gt;मना सर्वथा नीति सोडू नको हो&lt;/p&gt;&lt;p&gt;मना अंतरी सार विचार राहो ॥४॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;मना श्रेष्ठ धारिष्ट्य जीवी धरावे&lt;/p&gt;&lt;p&gt;मना बोलणे नीच सोशीत जावे ।&lt;/p&gt;&lt;p&gt;स्वये सर्वदा नम्र वाचे वदावे&amp;nbsp;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;मना सर्व लोकांसि रे नीववावे॥५॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;जनी सर्वसुखी असा कोण आहे&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&amp;nbsp;विचारें मना तूंचि शोधूनि पाहे।&amp;nbsp;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&amp;nbsp;मना त्वांचि रे पूर्वसंचित केले&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&amp;nbsp; तयासारिखें भोगणे प्राप्त झाले॥६॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;समर्थाचिया सेवका वक्र पाहे। असा सर्व भूमंडळी कोण आहे ? जयाची लीला वर्णिती लोक तिन्ही नुपेक्षी कदा राम दासभिमानी ।॥७॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;मदे मत्सरे सांडिली स्वार्थबुद्धी प्रपंचिक नाहीं जयाते उपाधी। सदा बोलणे नम्र वाचा सुवाचा जगीं धन्य तो दास सर्वोत्तमाचा ॥८॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;जनी भोजनी नाम वाचे वदावे अती आदरें गद्य घोषे म्हणावें। हरीचिंतने अन्न जेवीत जावे ATH तरी श्रीहरी पाविजेतो स्वभावे॥९॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;अतीलीनता सर्वभावे स्वभावे जना सज्जनांलागि संतोषवावे।&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;देहे कारणी सर्व लावीत जावें सगुणी अती आदरेसी भजावे॥१०॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;विवेके क्रिया आपुली पालटावी&amp;nbsp;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;अती आदो श्द किया क्रिया धरावी। जनीं बोलण्यासारिखे चाल बापा ी&lt;/p&gt;&lt;p&gt;मना कल्पना सोडि संसारतापा ।।११ ॥।&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;जनी वादवेवाद सोडूनि द्यावाजनी वादवेवाद सोडूनि द्यावा ।&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&amp;nbsp;जनी सुखसंवाद सुखें करावा।&amp;nbsp;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&amp;nbsp;जनी तोचि तो शोकसंताप हारी&amp;nbsp;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&amp;nbsp;तुटे वाद संवाद तो हीतकारी ॥१२॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;मना अल्पसंकल्प तो ही नसावा सदा सत्यसंकल्प चित्ती वसावा। जनी जल्प विकल्प तोही त्यजावा ठा रमाकांत येकांतकाळी भजावा ॥१३॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;नसे गर्व आंगी सदा वीतरागी&lt;/p&gt;&lt;p&gt;क्षमाशांती भोगी दयादक्ष योगी।&lt;/p&gt;&lt;p&gt;नसे लोभ ना क्षोभ ना दैन्यवाणा&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&amp;nbsp;इही लक्षणी जाणिजे योगिराणा॥१४॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&amp;nbsp;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;अविद्यागुणे मानवा उमजेनाभ्रमे चुकले हीत ते आकळेना। परीक्षेविणे बांधले दृढ नाणे परी सत्य मिथ्या असे कोण जाणे ॥१५&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;जगी पाहतां चर्मचक्षी न लक्षे&lt;/p&gt;&lt;p&gt;जगी पाहाता ज्ञानचक्षी न लक्षे। जगी पाहता पाहणे जात आहे&lt;/p&gt;&lt;p&gt;मना संत आनंत शोधूनि पाहे ॥१६॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;जेणे मक्षिका भक्षिली जाणिवेची तया भोजनाची रुची प्राप्त कैची। अहंभाव ज्या मानसीचा विरेना तया ज्ञान हें अन्न पोटी जिरेना ॥१७॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;नको रे मना वाद हा खेदकारी नको रे मना भेद नानाविकारी। अहंभाव जो राहिला तुजपासी ॥१८॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;स्वरूपी उदेला अहंकार राहो तेणे सर्व आच्छादिले व्योम पाहों। दिशा पाहता ते निशा वाढताहे विवेके विचारे विवंचूनि पाहे ॥१९॥&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;सदा सर्वदा राम सन्निध आहे मना सज्जना सत्य शोधून पाहे।।&lt;/p&gt;&lt;p&gt;अखंडित भेटी रघुराजयोगु मना सांडि रे मीपणाचा वियोगु ॥२०॥&lt;/p&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/4887498482404459982/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2022/09/manache-shlok.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/4887498482404459982'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/4887498482404459982'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2022/09/manache-shlok.html' title='मनाचे श्लोक ( manache shlok )'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEikB9P0gMQhY6DOamVTGrnuljlYffSQ_-O6bZuFs9rJ44IQQVynoOy2WDLzf1ukk_fBXOv4S4lSwdhUr6a88HPgVBMs6D0191LSNfIpHwIIe7ODTk7ifXzunS9S6MHc2vb4Pohd7UetP-ahdebDse7MuVM7lsuBufD7k4wf1mUeS4NXgjj1pMdxgoD3Hg/s72-w400-h225-c/%E0%A4%AE%E0%A4%A8%E0%A4%BE%E0%A4%9A%E0%A5%87%20%E0%A4%B6%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A5%8B%E0%A4%95.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-6201136419612362655</id><published>2020-10-25T09:06:00.010-07:00</published><updated>2022-08-07T07:37:07.422-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="Aarti-sangrah"/><title type='text'>Devachi Arthi  देवीची आरती</title><content type='html'>&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiG5-GpZ4lSluA4h3SMgTUXK4tnQZPRV8exmmdcL9wkMqPCuG22huATReMPZnnzrkczQQFAO6gSOGPlFmfPfGj0qKapLbl2JHQifHK0Dk6WSFI3_O9a3nTt9J99IOr_6kUx4pjS471cbUR6SynfzjuZKQy07HM6ZG11onqzEdHurKtkyAR05ulWd1zOCQ/s2240/%E0%A4%A6%E0%A5%87%E0%A4%B5%E0%A5%80%E0%A4%9A%E0%A5%80%20%E0%A4%86%E0%A4%B0%E0%A4%A4%E0%A5%80.png&quot; imageanchor=&quot;1&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1260&quot; data-original-width=&quot;2240&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiG5-GpZ4lSluA4h3SMgTUXK4tnQZPRV8exmmdcL9wkMqPCuG22huATReMPZnnzrkczQQFAO6gSOGPlFmfPfGj0qKapLbl2JHQifHK0Dk6WSFI3_O9a3nTt9J99IOr_6kUx4pjS471cbUR6SynfzjuZKQy07HM6ZG11onqzEdHurKtkyAR05ulWd1zOCQ/w400-h225/%E0%A4%A6%E0%A5%87%E0%A4%B5%E0%A5%80%E0%A4%9A%E0%A5%80%20%E0%A4%86%E0%A4%B0%E0%A4%A4%E0%A5%80.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;b&gt;देवीची आरती&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;दुर्गे दुर्घट भारी तुजविण संसारी। अनाथ नाथे अंबे करुणा विस्तारी ॥ वारी वारी जन्मामरणाते वारी । हारी पडलो आता संकट निवारी ॥ १ ॥ जय देवी जय देवी जय महिषासुर मर्दिनी । सुरवर ईश्वरवरदे तारक संजीवनी ॥ ध्. ॥ त्रिभुवनी भुवनी पाहता तुज ऐसी नाही। चारी श्रमले परंतु न बोलवे कांहीं ॥ साही विवाद करिता पडिले प्रवाही । ते तु भक्तांलागी पावसी लवलाही ॥ जय. ॥ २&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;प्रसन्नवदने प्रसन्न होसी निजदासा। क्लेशापासूनी सोडी तोडी भव पाशा ॥ अंबे तुजवाचून कोण पुरविल आशा नरहरि तल्लीन झाला पदपंकजलेशा ॥ जय. ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;गणपतीची आरती&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सुखकर्ता दुखहर्ता वार्ता विघ्नाची । नुरवी पूर्वी प्रेम कृपा जयाची ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सर्वांगे सुंदर उटी शेंदूराची । कंठी झळके माळ मुक्ताफळाची ॥ १ ॥ जय देव जय देव जय मंगलमूर्ती । दर्शनमात्रे मन कामना पुरती ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;रत्नखचित बरा तुज गौरीकुमरा । चंदनाची उटी कुंकुम केशरा । हिरे जडित मुकुट शोभतो बरा ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;रुणझुणती नृपुरे चरणी घागरिया ॥ 2 ॥ लंबोदर पितांबर फणीवर वंदना&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सरळ सोंड वक्रतुंड त्रिनयना । दास रामाचा वाट पाहे सदना ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;संकटी पावावे निर्वाणी रक्षावे सुरवर वंदना । जय देव जय देव जय मंगलमूर्ती । दर्शनमात्रे मन कामना पुरती ॥ ३ ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;शंकराची आरती&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;लवथवती विक्राळा ब्रह्माण्डी माळा । विषे कण्ठ काळा त्रिनेत्री ज्वाळा লावण्य सुन्दर मस्तकी बाळा । तेथूनिया जळ निर्मळ वाहे झुळझुळा ॥ जय देव जय देव जय श्रीशंकरा। आरती ओवाळू तुज कर्पुरगौरा॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जयदेव जयदेव&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;कर्पूगौरा भोळा नयनी विशाळा । अर्धांगी पार्वती सुमनांच्या माळा । विभूतिचे उधळण शीतकण्ठ नीळा । ऐसा शंकर शोभे उमावेल्हाळा ॥ जय देव जय देव जय श्री शंकरा। आरती ओवाळू तुज कर्पूरगौरा ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जयदेव जयदेव&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;ची दैत्यी सागरमन्थन पै केलें । त्यामाजी अवचित हळहळ जें उठिले। ते त्वां असुरपणे प्राशन केलें। नीलकण्ठ नाम प्रसिद्ध झालें। जय देव जय देव जय श्रीशंकरा। आरती ओवाळू तुज कर्पूरगौरा ॥ जयदेव जयदेव&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;गाम्बर फणीवर सुन्दर मदनारी । पंचानन मनमोहन मुनिजन सुखकारी। शतकोटीचें बीज वाचे उच्चारी । रघुकुलतिलक नामदासा अन्तरी ॥ जय देव जय देव जय श्रीशंकरा। आरती ओवाळू तुज कर्पुरगौरा॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&quot;तमच्या मनातील सर्व मनोकामना पूर्ण होवोत. सर्वांना सुख, समृद्धी, अध्र्या, शांती, आरोग्य लाभो हीच बाप्पाच्या चरणी प्रार्थना.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;दत्ताची आरती&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;त्रिगुणात्मक त्रैमूर्ती दत्त हा जाणा । त्रिगुणी अवतार त्रैलोक्यराणा । नेति नेति शब्द न ये अनुमाना । सुरवर-मुनिजन-योगी-समाधि न ये ध्याना ।। १ ।।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जय देव जय देव जय श्रीगुरुदत्ता । आरती ओवाळिता हरली भवचिंता ।। धृ? ||&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सबाह्य अभ्यंतरी तू एक दत्त । अभाग्यासी कैंची कळेल ही मात । पराही परतली तेथे कैंचा हेत । जन्ममरणाचा पुरलासे अंत ।। २ ।। दत्त येऊनिया उभा ठाकला |&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सद्भावे साष्टांगे प्रणिपात केला ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;प्रसन्न होऊनी आशीर्वाद दिधला । जन्ममरणाचा फेरा चुकविला ।। ३ ।। दत्त दत्त ऐसे लागले ध्यान । हरपले मन झाले उन्मन । मीतूपणाची झाली बोळवण । एका जनार्दनी श्रीदत्तध्यान ।। ४ ।।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;विठ्ठलाची आरती&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;युगे अठ्ठावीस विटेवरी उभा वामांगी रखुमाई दिसे दिव्य शोभा । पुण्डलिकाचे भेटी परब्रह्म आले गा चरणी वाहे भीमा उद्धरी जगा ॥१॥ जय देव जय देव जय श्री पांडुरंगा । रखुमाई वल्लभा राहीच्या वल्लभा पावे जिवलगा ॥धृ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तुळसीमाळा गळा कर ठेऊनी कटी कासे पितांबर कस्तुरी लल्लाटी ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;देव सुरवर नित्य येती भेटी गरुड हनुमंत पुढे उभे राहती ॥२॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;धन्य वेणूनाद अणु क्षेत्रपाळा सुवर्णाची कमळे वनमाळा गळा ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;राही रखुमाबाई राणीया सकळा ओवाळिती राजा विठोबा सावळा ॥३॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;ओवाळू आरत्या कुरवण्ड्या येती&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;चन्द्रभागेमाजी सोडुनिया देती। दिंड्या पताका वैष्णव नाचती&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;पंढरीचा महिमा वर्णावा किती ॥४॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आषाढी कार्तिकी भक्तजन येती चंद्रभागेमध्ये स्नान जे करिती ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;दर्शन होता मात्रे होय तया मुक्ति केशवासी नामदेव भावे ओवाळिती ॥५॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;i&gt;घालीन लोटांगण&lt;/i&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: large;&quot;&gt;घालीन लोटांगण, वंदीन चरण । डोळ्याने पाहीन रुप तुझें ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आरत्या संपतांक्षणीच म्हणावयाचें भजन घालीन लोटांगण, वंदीन चरण । डोळ्यांनी पाहीन रुप तुझे ।। प्रेमें आलिंगन, आनंदे पूजिन । भावें ओंवाळिन म्हणे नामा ।।१ । त्वमेव माता च पिता त्वमेव । त्वमेव बंधुश्च सखा त्वमेव । त्वमेव विद्या द्रविणं त्वमेव । त्वमेव सर्व मम देवदेव ।।२।। कायेन वाचा मनसेंद्रियैर्वा, बुद्धयात्मना वा प्रकृतिस्वभावात् । करोमि यद्यत् सकलं परस्मै, नारायणायेति समर्पयामि ।।३।। अच्युतं केशवं रामनारायणं कृष्णदामोदरं वासुदेवं हरिम् । श्रीधरं माधवं गोपिकावल्लभं, जानकीनायकां रामचंद्रं भजे ।।४।। हरे राम हरे राम, राम राम हरे हरे । हरे कृष्ण हरे कृष्ण, कृष्ण कृष्ण हरे हरे ।।५।।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;मंगलमूर्ती मोरया ।। गणपती बाप्पा मोरया ।। मोरया रे बाप्पा मोरया रे ।। मोरया रे बाप्पा मोरया रे ।।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;मंत्र पुष्पांजली&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;ॐ यज्ञेन यज्ञमयजंत देवास्तानि धर्माणि प्रथमान्यासन् ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;ते हं नाकं महिमानः सचंत यत्र पूर्वे साध्याः संति देवाः ओम राजाधिराजाय प्रसह्य साहिने ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;नमो वयं वैश्रवणाय कूर्म हे समे काम काम काम मह्यम् । कामेश्वरो वैश्रवणो दधातू।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;कुबेराय वैश्रवणाय। महाराजाय नमः ओम स्वस्ति साम्राज्यं&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;भौज्यं, स्वाराज्यं वैराज्यं पारमेष्ठ्यं राज्यं माहाराज्यमाधिपत्यमयं समंतपर्यायी स्यात्सार्वभौमः सार्वायुष आंतादापरार्धात्पृथिव्यै&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;समुद्रपर्यंता या एकराळिति तदप्येष श्लोक ओम भिगीतो मरुतः&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;परिवेष्टारो मरुत्तस्यावसन्गृहे आविक्षतिस्य कामप्रेर्विश्वेदेवाः&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सभासद इति&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;उंदरावरि बैसोनी&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;उंदरावरि बैसोनी दुडादूडां येसी । हाती मोदक लाडू घेऊनियां खासी ।। भक्तांचे संकटी धावून पावसी ।। दास विनवीती तुझिया चरणांसी ।।१।। जय देव जय देव जय जय गणराजा ।। सकळ देवा आधी तू देव माझा ।। जय देव.।। धृ.।। भाद्रपद मासी होसी तूं भोळा आरक्त पुष्पांच्या घालुनियां माळा।। कपाळी लावूनि कस्तुरी टिळा।। तेणें तूं दिससी सुंदर सांवळा।। जय.।।२।। प्रदोष चे दिवशी चंद्र शापीला।। समयीं देवे मोठा आकांत केला।। इंद्र येवोनी चरणी लागला।। श्रीरामा बहुत शाप दीधला ।।जय.।।३। । पार्वतीच्या सुता तूं एं गणनाथा ।। नेत्र शिणले तुझी वाट पाहतां ।। किती अंत पाहसी बा विघ्नहर्ता ।। मजला बुद्धि दे तू गणनाथा ।। जय देव,।।४।।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;श्रीज्ञानदेवाची आरती&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आरती ज्ञानराजा।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;महाकैवल्यतेजा।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सेविती साधुसंत।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;मनु वेधला माझा। आरती ॥धृ॥ ।]&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;लोपले ज्ञान जगी।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;हित नेणती कोणी॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;अवतार पांडुरंग।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;नाम ठेविले ज्ञानी॥ आरती॥१॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;कनकाचे ताट करी।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;उभ्या गोपिका नारी॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;नारद तुंबरही।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;साम गायन करी॥ आरती॥२।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;प्रकट गुह्य बोले।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;विश्व ब्रह्मचि केलें।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;रामा जनार्दनी।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;पायी मस्तक ठेविले ॥३॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आरती ज्ञानराजा । महाकैवल्य॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;तुकारामाची आरती&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आरती तुकारामा ।। स्वामी सद्गुरु धामा सच्चिदानंद मूर्ती ।। पाय दाखवीं आम्हां ।।धृ.।। राघवें सागरांत ।। पाषाण तारीले ।। तैसे तुकोबाचे ।।अभंग रक्षिले ।। १।। तुलनेसी।। ब्रह्म तुकासी आलें।। रामेश्वर।। चरणी मस्तक आरती तुकारामा.।।२।।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;मारुतीची आरती&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सत्राणें उड्डाणें हुंकार वदनीं । करि डळमळ भूमंडळ सिंधूजळ गगनीं ।। कडाडिलें ब्रह्मांड धाक त्रिभुवनीं ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सुरवर नरनिशाचर त्यां झाल्या पळणी ।।१।। जय देव जय देव जय श्रीहनुमंता ।। तुमचेनी प्रसादें न भी कृतांत।।धृ.।। दुमदुमले पाताळें उठिला प्रतिशब्द । थरथरला धरणीधर मानीला खेद।। कडकडिले पर्वत उड़ान उच्छेद । रामी रामदासा&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;शक्तिचा शोध ।। जय.।।२।।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;श्रीशनिदेवाची आरती&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जय जय श्री शनिदेवा ।। पद्मकर शिरी ठेवा ।। आरती ओंवाळूं ।। मनोभावे करुनी सेवा ।धृ. । सूर्यसुता शनिमूर्ती।। तुझी अगाध कीर्ती ।। एकमुखी काय वर्णू ।। शेषा न चले स्फूर्ती ।। जय.।। १।। वग्रहांमाजी श्रेष्ठ ।। पराक्रम थोर तुझा ।। ज्यावरी तूं कृपा करिसी ।। होय रंकाचा राजा।। जय.।।२।। विक्रमासारिखा हो ।। शककर्ता पुण्यराशी ।। गर्व धरितां शिक्षा केली ।। बहु छळियेलें त्यासी ।। जय,।।३।। शंकराच्या वरदानें ।। गर्व रावणे केला ।। साडेसाती येतां त्यासी ।। समूळ नाशासी नेला।। जय.॥४ ।। प्रत्यक्ष गुरुनाथा।। चमत्कार दावियेला ।। नेऊन शाळेपाशी ।। पुन्हां सन्मान केला ।। जय.।५ । ऐसे गुण किती गाउं ।। धणी न पुरे गातां ।। कृपा करीं दीनावरी ।। महाराजा समा ।। जय.।।६।। दोनी कर जोडोनियां ।। रक्मा लीन सदा पाई ।। प्रसाद हाचि मागे ।। उदयकाळ सौख्यदायी ।। जय जय श्रीशनिदेवा। पद्मकर शिरी ठेवा.।।७ ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;मंत्रपुष्पांजली&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;ॐ यज्ञेन यज्ञमयजन्त देवा स्तानि धर्माणि प्रथमान्यासन्। ते ह नाकं महिमानः सचंत यत्र पूर्वे साध्याः सन्ति देवाः । ॐ राजाधिराजाय प्रसह्य साहिने नमो वयं वैश्रवणाय कुर्महे। स मे कामन् कामकामाय मह्यं कामेश्वरो वैश्रवणो ददातु। कुवेराय वैश्रवणाय महाराजाय नमः ।। ॐ स्वस्ति साम्राज्यं, भौज्यं, स्वाराज्यं, वैराज्यं, पार मोठ्या, राज्यं, माहाराज्यमाधिपत्यमयं समंतपर्याई स्यात् सार्वभौमः सार्वायुष आंतादापरार्धात् । पृथिव्यै समुद्रपर्यंताया एकराळिति तदप्येष श्लोकोऽभिगीतो &quot;मरुतः परिवेष्टारो मरुत्तस्याऽवसन् गृहे । आविक्षितस्य कामप्रेविश्वेदेवाः सभासद&quot; इति ।। ॐ एकदन्ताय विद्महे वक्रतुण्डाय धीमहि । तन्नो दंतिः प्रचोदयात् ।। श्री शुभं भवतु ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;श्री साईबाबांची आरती&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आरती साईबाबा ॥ सौख्य दात जीवा !। चरणरजातळीं ॥ द्यावा दासां विसावा ॥ भक्तों ि ॥ आरती ॥धृ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जाळुनियां अनंग ॥ स्वस्वी द२ ॥ मुमुक्षु जना दावी ॥ निजडोळा श्रीरंग, डोळां श्रीरंग 1स्तो ॥१ ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जया मनी जैसा भाव ।। तया तैसा अनुभव ॥ दाविसी दयाघना॥ ऐसी तुझी ही माव, तुझी ही माव ॥आरती॥२॥ कलयुगी अवतार ॥ सगुण ब्रह्म साचार ॥अवतीर्ण जाहलासे॥ भवभय निवारी ॥ भवभय निवारी ॥आरती॥५॥ टी इच्छित दीन चातक ॥ निर्मळ तोय निजसुख पाजावें माधवा या॥ सांभाळा आपली ही भाक ॥ आपुली ही भाक ॥आरती॥७॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तुमचें नाम ध्यातां ॥ हरे संसृतिव्यथा ॥ अगाध तव करणी ॥ मार्ग दाविसी अनाथा, दाविसी अनाथा ॥आरती॥३॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;स्वामी दत्त दिगंबर, दत्त दिगंबर ॥आरती॥४॥ आठां दिवसां गुरुवारी ॥ भक्त करिती वारी ॥ प्रभुपद पाहावया ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;माझा निज द्रव्य ठेवा ॥ तव चरणरजसेवा ॥ मागणे हेंचि आतां ॥ तुम्हें देवाधिदेवा, देवाधिदेवा ॥आरती॥६॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;निरोप गीत&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जाहले भजन आम्ही नमितो तव चरणा ॥ वारूनिया विघ्ने देवा रक्षावे दीना ॥धृ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;दास तुझे आम्ही देवा तुजलाची ध्यातो ॥ प्रेमे करूनियां देवा गुण तुझे गातो जा.॥१॥ तरी न्यावी सिद्धी देवा हेचि वासना ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;रक्षुनियां सर्वा द्यावी आम्हांसी आज्ञा Iजा.॥२॥ मागणे ते देवा आता एकची आहे।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तारुनियां सकळां आम्हां कृपादृष्टी पाहे ॥जाओ.॥३॥ जेव्हा सर्व आम्ही मिळू ऐसा या ठाया ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;प्रेमानंदे लागू तुझी कीर्ति वर्णाया ॥जा॥४ ॥ सदा ऐशी भक्ती राहो आमुच्या मनी ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;हेचि देवा तुम्हां असे नित्य विनवणी I॥जा॥५॥ निर्दाळुनी अरिष्टा आता आमुची सारी ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;कृपेची साऊली देवा दीनावरि करी Iजा. ॥६॥ निरंतर आमुची चिंता तुम्हां असावी॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आम्हा सर्वांची लज्जा देवा तुम्ही रक्षावी Iजा.॥७॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;श्री गणपत्यथर्वशीर्षम्&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;श्री गणेशाय नमः (शान्तिमन्त्राः) भद्रं कर्णेभिः शृणुयाम देवा भद्रं पश्येम क्षभिर्यजना&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;स्थिरैगस्तुष्वांस्तनूभिव्यशिम देवहितं यदायुः। स्वस्तिनऽइंद्रो वृद्धश्रवः स्वस्द्ि नः विश्ववेदाः। स्वस्तिनस्ताक्ष्योंऽअरिष्टनेमिः स्वस्ति नो बृहस्पतिर्दधातु ।॥ ॐ शानि : म. सेः शान्तिः॥ ॐ नमस्ते गणपतये। त्वमेव प्रत्यक्षं तत्त्वमसि। त्वमेव केवलं १ मेव केवलं धर्तासि। त्वमेव केवलं हर्ताऽसि। त्वमेव सर्व खल्विदं ब्रह्मासि। त्वं सयाबलासि नित्यं॥१॥ ऋतं वच्मि । सत्यं वच्मि ॥२॥ अव त्व माम्। अव वक्तारम् । अव श्रोतारम्। अव दातारम् । अव धातारम्। अवानूचानमव शिष्यम्। अव पश्चात्तात्। अव पुरस्तात्। अवोत्तरात्तात्। अव दक्षिणात्तात्। अव चोर्ध्वात्तात्। अवाधराच्ात् सर्वतो मां पाहि पाहि समंतात्॥३॥ त्वं वाङ्मयस्त्वं चिन्मयः। त्वमानंदमयस्त्वं ब्रह्ममयः स्वं सचिदानंद द्वितीयोऽसि। त्वं प्रत्यक्षं ब्रह्मासि। त्वं ज्ञानमयो विज्ञानमयोऽसि॥४॥ सर्वं जगदिदं त्वत्तो जायते। सर्वं जगदिदं त्वत्तस्तिष्ठति। सर्वं जगदिदं त्वयि लयमेष्यति। सर्व जगदिदं त्वयि प्रत्येति। त्वं भूमिरापोऽनलोऽनिलो नभः॥ त्वं चत्वारि वाक्पदानि॥५॥ त्वं गुणत्रयातीतः। त्वं देहत्रयातीतः। त्वं कालत्रयातीतः। त्वं मूलाधारस्थितोऽसि नित्यम्। त्वं शक्तित्रयात्मकः। त्वां योगिनो ध्यायन्ति नित्यम् । त्वं ब्रह्मा त्वं विष्णुस्त्वं रुद्रस्त्वमिंद्रस्त्वमग्निस्त्वं वायुस्त्वं सूर्यस्त्वं चंद्रमास्त्वं ब्रह्म भूर्भुवः स्वरोम्।६॥ गणादिं पूर्वमुच्चार्य वर्णादिं तदनंतरम्। अनुस्वारः परतर॥ अर्धेन्दुलसितं। तारेण ऋद्धं। एतत्तव मनुस्वरूपम् गकारः पूर्वरूपम्। अकारो मध्यमरूपम्। अनुस्वारश्वांत्यरूपम्। बिंदुरुत्तररूपम्। नादः संधानम्। संहिता संधिः। सैषा गणेश विद्या। गणक ऋषिः। नित गायत्री छन्दः। गणपति देवता। ॐ गॅँ गणपतये नमः॥७।। एकदंताय विद्महे वक्रतुण्डाय धीमहि। तन्नो दंतिः प्रचोदयात्॥८॥ एकदंतं चतुर्हस्तं पाशमंकुशधारिण। रदं च वरदं हस्तैर्बिभ्राणं मूषकध्वजम्। रक्तं लंबोदरं शूर्पकर्ण रक्तवाससम्। रक्त गंधानुलिप्तांगं रक्त पुष्पैः सुपूजित। भक्तानुकम्पिनं देवं जगत्कारणमच्युतम्। आविर्भूतं च सृष्ट्यादौ प्रकृतेः पुरुषात्परम्। एवं ध्यायति यो नित्यं स योगी योगिनां वरः ॥९॥ नमो व्रातपयते नमो गणपतये नमः प्रमथपतये नमस्ते अस्तु लंबोदरायैकदंताय विघ्ननाशिने शिवसुताय वरदमूर्तये नमः ॥१०॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;एतदथर्वशीर्ष योऽधीते। स ब्रह्मभूयाय कल्पते। स सर्वविघ्नैर्न बाध्यते। स सर्वतः सुखमेधते। स पंचमहापात्प्रमुच्यते। सायमधीयानो दिवसकृतं पापं नाशयति। प्रातरधीयानो रात्रिकृतं पापं नाशयति। सायं प्रातः प्रयुंजानो अपापो भवति। सर्वत्राधीयानोऽपविघ्नो भवति। धर्मार्थकाममोक्षं च विंदति। इदमथर्वशीर्षमशिष्याय न देयं। यो यदि मोहाद्दास्यति स पापीयान् भवति। सहस्रावर्तनात्। यं यं काममधीते तं तमनेन साधयेत्। अनेन गणपतिमभिषिंचति। स वाग्मी भवति। चतुर्थ्यामनश्नन्जपति स विद्यावान् भवति। स वैश्रवणोपमो भवति। यो लाजैर्यजति स यशोवान्भवति। स मेधावान भवति। यो मोदक सहस्रेण यजति स वांछितफलमवाप्नोति। यः साज्यसमिद्भिर्यजति स सर्वं लभते स सर्व लभते। अष्टौ ब्राह्मणान् सम्यग्ग्राहयित्वा सूर्यवर्चस्वी भवति। सूर्यग्रहे महानद्यां प्रतिमासंनिधौ वा जप्त्वा सिद्धमंत्रो भवति। महाविघ्नात्प्रमुच्यते। महादोषात्प्रमुच्यते। महापापात्प्रमुच्यते। स सर्वविद भवति स सर्वविद्भवति। य एवं वेद। इत्युपनिषत्। भद्रंकर्णेभिः ॥०॥ स्वस्ति नः०&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सहनाववतु। सह नौ भुनक्तु सहवीर्य करवावहै। तेजस्विनावधीतमस्तु। मा विद्विषावहै। ओम शान्तिः शान्तिः शान्तिः॥ इति श्री गणपत्यथर्वशीर्ष समाप्तम्&#39;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आवर्तन म्हणताना &#39;ॐ नमस्ते गणपतये&#39; येथपासून &#39;वरदमूर्तये नमः&#39; येथपर्यंत म्हटले म्हणजे १ आवर्तन झाले. याप्रमाणे इष्ट संख्येइतकी आवर्तने म्हणावी व शेवटी फक्त एक वेळ &#39;एतदथर्वशी्ष पासून खालील फलश्रुती म्हणावी. (२१ आवर्तनांची १ एकादशनी).&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;श्री तुकारामाची आरती&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आरती तुकारामा । स्वामी सद्गुरु धामा । सच्चिदानंद मूर्ती । पाय दाखवी आम्हां । आरती ।। धृ ।।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;राघवे सागरांत । पाषाण तारिले । तैसे हे तुकोबाचे । अभंग उदकी रक्षिले । आरती ।।१।।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तुकितां तुलनेसी । ब्रम्ह तुकासि आले ।। म्हणुनी रामेश्वरे चरणी मस्तक ठेविले ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आरती तुकारामा ।।२।।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;पांडुरंगाची आरती&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;युगे अठ्ठावीस विटेवर उभा।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;वामांगी रखुमाई दिसे दिव्य शोभा ।।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तुळसीमाळा गळा कर ठेवूनि कटी। सुवर्णाची कमळे वनमाळा गळा॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;पुंडलिकाचे भेटी परब्रह्म आले गा। चरणी वाहे भीमा उद्धरी जगा॥१॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जय देव जय देव जय पांडुरंगा। रखुमाई वल्लभा राईच्या वल्लभा पावे जिवल&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;कासे पीतांबर कस्तुरि लल्लाटी। देव सुरवर नित्य येती भेटी। शिका&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;गरुड हनुमंत पुढे उभे राहती ॥जय ।।२ ।। धन्य वेणुनाद अनुक्षेत्रपाळा। ना समान&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;राही रखुमाबाई राणीया सकळा। ओवाळीती राजा विठोबा सावळा॥ जय&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;ओवाळू आरत्या कुरवंड्या येती। चंद्रभागेमाजी सोडुनिया देती।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;स दिंड्या पताका वैष्णव नाचती। पंढरीचा महिमा वर्णावा किती।।जय ॥४॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;संतमंडळींची आरती&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आरती संतमंडळी।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;हाती घेऊन पुष्पांजली॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;ओवाळीन पंचप्राणे।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;यांचे चरण न्याहाळी ।। आरती॥धृ।।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;मच्छिंद्र गोरक्ष गैनी निवृत्तिनाथ।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;ज्ञानदेव नामदेव। खेचर विसोबा संत ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सोपान चांगदेव। गोरा जगमित्र भक्त।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;कबीर आणि पाठकनामा। चोखा परसा भागवत॥१॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;भानुदास कृष्णदास। वडवळ सिद्ध नागनाथ ।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;बहिरा पिसा मुकुंदराज। केशवस्वामी सूरदास ॥&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;रंगनाथ वामनस्वामी। जनजसवंतदास ॥२॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;एकनाथ रामदास। यांचा हरिपदी वास।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;गुरुकृपा संपादली। स्वामी जनार्दन त्यास ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;मीराबाई मुक्ताबाई । बहिणाबाई उदास ॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सोनार नरहरी हा। माळी सांवता दास।॥३॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;रोहिदास संताबाई । जनी राजाई गोणाई।।&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जोगा परमानंद साल्या । शेखमहमद भाई।।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;निंबराजा भोजराज। माया तयांचे पायी। कूर्मदास शिवदास । मलुकदास कामाबाई॥४॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;नारा महादा गोंदा विठा। प्रेमळ दामाजीपंत ।। तुकोबा गणेशनाथ । सेना नरसी महंत।॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तुळसीदास कसंबया। पवार संतोबा भक्त। महिपती तुम्हापासी । चरणसेवा मारगत ।। आरती. ॥५॥&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/6201136419612362655/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/10/devachi-arthi.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/6201136419612362655'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/6201136419612362655'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/10/devachi-arthi.html' title='Devachi Arthi  देवीची आरती'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiG5-GpZ4lSluA4h3SMgTUXK4tnQZPRV8exmmdcL9wkMqPCuG22huATReMPZnnzrkczQQFAO6gSOGPlFmfPfGj0qKapLbl2JHQifHK0Dk6WSFI3_O9a3nTt9J99IOr_6kUx4pjS471cbUR6SynfzjuZKQy07HM6ZG11onqzEdHurKtkyAR05ulWd1zOCQ/s72-w400-h225-c/%E0%A4%A6%E0%A5%87%E0%A4%B5%E0%A5%80%E0%A4%9A%E0%A5%80%20%E0%A4%86%E0%A4%B0%E0%A4%A4%E0%A5%80.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-8606688116815134218</id><published>2020-10-25T08:31:00.001-07:00</published><updated>2022-08-07T07:42:56.541-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="Abhang-Vani"/><title type='text'>अभंग वाणी </title><content type='html'>&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1lKiYojBzcxWY0PJsu5_KpDBqtJgNlxL6nlxCCwetrZgnp8umkNCYkb6xPMNn_5jzp-RmImilc8jkAx5lFWk0nCq_yY7wiZUQGcHjmj0RwEacsEy3WkI9DR79zoOWtrHVIEqn4_Ig9IekijdVb4lqY94R2BLqId8B38r7qu3ld9UAMwOKQylGLeewIg/s2240/%E0%A4%85%E0%A4%AD%E0%A4%82%E0%A4%97%20%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A3%E0%A5%80.png&quot; imageanchor=&quot;1&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1260&quot; data-original-width=&quot;2240&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1lKiYojBzcxWY0PJsu5_KpDBqtJgNlxL6nlxCCwetrZgnp8umkNCYkb6xPMNn_5jzp-RmImilc8jkAx5lFWk0nCq_yY7wiZUQGcHjmj0RwEacsEy3WkI9DR79zoOWtrHVIEqn4_Ig9IekijdVb4lqY94R2BLqId8B38r7qu3ld9UAMwOKQylGLeewIg/w400-h225/%E0%A4%85%E0%A4%AD%E0%A4%82%E0%A4%97%20%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A3%E0%A5%80.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;h1 style=&quot;text-align: left;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/h1&gt;&lt;h1 style=&quot;text-align: left;&quot;&gt;महाराष्ट्रामध्ये&amp;nbsp; अभंगवाणी हि खूप आहे कारण आपल्या मराठी भूमीला खूप सारे संत भेटलेले आहेत त्यांचे अभंग खालील प्रमाणे&amp;nbsp;&lt;/h1&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;अभंगवाणी&lt;/span&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;i&gt;संतश्रेष्ठ ज्ञानेश्वर, श्री नामदेव, श्री एकनाथ, श्री तुकाराम&lt;/i&gt;&lt;/b&gt; यांनी शेकडो अभंगांची रचना केली. या अभंगवाणीतून समाजमने घडविली. आजही या अभंगाचे शब्द अनेकांच्या ओठावर सहजतेने येतात. नित्यपाठ करण्यासाठी काही अभंगरचना या ठिकाणी दिल्या आहेत.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;संत तुकारामांचे अभंग&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;(१)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सुंदर ते ध्यान उभे विटेवरी।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;कर कटावरी ठेवूनिया॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तुलसीहार गळा कासे पीतांबर ।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आवडे निरंतर हेचि ध्यान॥ध्रु॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;मकरकुंडले तळपती श्रवणी।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;कंठी कौस्तुभमणी विराजित॥&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तुका म्हणे माझे हेचि सर्व सुख।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;पाहीन श्रीमुख आवडीने॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(२) जे का रंजले गांजले। त्यासी म्हणे जो आपुले ।।स तोचि साधु ओळखावा। देव तेथेचि जाणावा ॥ मृदु सबाह्य नवनीत । तैसे सज्जनांचे चित्त ॥। त्यासी आपंगिता नाही। त्यासी धरी जो हृदयी।। दया करणे जे पुत्रासी । तेचि दासा आणि दासी।। तुका म्हणे सांगू किती। तोचि भगवंताची मूर्ति ।।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(३) जरी झाला भाग्यवंत । तरी का भेटेल भगवंत॥ उंच वाढला एरंड। तरी का होईल इक्षुदंड।। जरी गर्दभ वेगी द्यावे। तरी का अश्वमोल पावे ॥ तुका म्हणे तोचि थोर । ज्याचे मुखी रघुवीर।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(४) अंतरी निर्मळ वाचेचा रसाळ। त्याचे गळा माळ असो नसो॥ आत्मअनुभवी चोखाळिल्या वाटा। त्याचे माथां जटा असो नसो॥ परद्रव्या अंध निंदेसी जो मुका। । तोचि संत देखा तुका म्हणे॥&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(५)। बोले तैसा चाले। त्याची वंदीन पाऊले॥ अंगे झाडीन अंगण । त्याचे दास्यत्य करीन । त्याचा होईन किंकर। उभा ठाकेन जोडुनि कर॥ तुका म्हणे देव । त्याचे चरणी माझा भाव।।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(६)जोडोनिया धन उत्तम वेव्हारे ।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;उदास विचारे वेच करी ॥ उत्तमचि गती तो एक पावेल। उत्तम भोगील जीव खाणी॥ परउपकारी नेणे परनिंदा। परस्त्रिया सदा बहिणी माया।। भूतदया गायी पशूंचे पाळण। तान्हेल्या जीवन वनामाजी॥ शांतिरूपे नव्हे कोणाचे वाईट। वाढवी महत्त्व वडिलांचे॥ तुका म्हणे हेचि आश्रमाचे फळ। परमपद बळ वैराग्याचे॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(७) आलिया भोगासी असावे सादर। देवावरी भार घालुनिया॥ तोचि कृपासिंधु निवारी सांकडे। येर ते बापुडे काय रंक॥ भवाचिये पोटी दुःखाचिया राशी। शरण देवासी जाता भले॥ तुका म्हणे नव्हे काया त्याकरिता। चिंतावा तो आता विश्वंभर ।।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(८) साम्ट । जन हे सुखाचे दिल्या घेतल्याचे । या अंत:काळीचे नाही कोणी॥जाल्या हीन शक्ती नाक डोळे गळती। सांडोनि पळती रांडा पोरे ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आईल म्हणे खर मरता तरी बरे। भोसले हे घर धुंकोनिया॥ तुका म्हणे माझी न होत ही कोणी । तुज चक्रपाणी वाचूनिया ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(९)तीन शिरे सहा हात। तया माझा दंडवतजाति&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;कांखे झोळी पुढे श्वान। नित्यजान्हवीचे स्नान । माथा शोभे जटाभार । अंगी विभूति सुंदर। मिनट का शंख चक्र गदा हाती। पायी खडावा गर्जती॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तुका म्हणे दिगंबर । तया माझा नमस्कार॥।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(१०)हेचि थोर भक्ति आवडती देवा । संकल्पावी माया संसाराची ठेविले अनंते तैसेचि रहावे। चित्ति असो द्यावे समाधान। वाहिल्या उद्वेग दु:खचि केवळ । भोगणे ते कष्ट संचिताचे॥ तुका म्हणे घालू तयावरी भार। वाहू हा संसार देवापा&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;संत जनाबाईचे अभंग&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(१) ये ग ये ग विठाबाई। माझे पंढरीचे आई। भीमा आणि चंद्रभागा। तुझ्या चरणीच्या गंगा। इतक्यांसहि त्वा या यावे। माझ्या रंगणी नाचावे।॥ माझा रंग तुझे गुणी । म्हणे नामयाची जनी ।।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(२) धरिला पंढरीचा चोर । प्रेमे बांधोनिया दोर।। हृदय बंदिशाळा केले । आंत विठ्ठला कोंडिला।॥ शब्द केली जडाजोडी । पायी विठ्ठलाच्या बेडी।। सोऽहं शब्दे मारा केला। विठ्ठल काकुळती आला॥ जनी म्हणे गा विठ्ठला। आता जीवे न सोडी तुला॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(३) विठो माझा लेकुरवाळा। संगे लेकुरांचा मेळा।। निवृत्ति हा खांद्यावरी। सोपानाचा हात धरी। पुढे चाले ज्ञानेश्वर। मागे मुक्ताई सुंदर ॥ 1. गोरा कुंभार मांडीवरी। चोखा जीवा बरोबरी। बंका कडियेवरी। नामा करांगुळी धरी॥ जनी म्हणे रे गोपाळा । करी भक्तांचा सोहळा ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;संत ज्ञानेश्वरांचे अभंग की&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(१) जीजा अवघाचि संसार सुखाचा करीन। आनंदे भरीन तिन्ही लोक॥१॥ जाईन गे माय तया पंढरपुरा। भेटेन माहेरा आपुलिया ॥२॥ सर्व सकृताचे फळ मी लाटीन। क्षेम मी देईन पांडुरंगी॥३॥ बापरखुमादेवीवरू विठ्ठलेसी भेटी। आपुले सवसाठी करूनी ठेला॥४॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;।। (२)। ।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;रूप पाहता लोचनी। सुख झाले वो साजणी ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तो हा विठ्ठल बरवा।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तो हा माधव बरवा॥धृ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;म्हणुनि विठ्ठल आवडी॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;बहुत सुकृताची जोडी।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सर्व सुखाचे आगर । बाप रखुमादेवीवर&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(३)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;माझे जीवीची आवडी । पंढरपुरा नेईन गुढी॥१॥ पांडुरंगी मन रंगले। गोविंदाचे गुणी वेधले॥२॥ TRIE जागृती स्वप्न सुषुप्ति नाठवे। पाहतो रूप आनंदी आनंद साठवे ॥३॥ बापरखुमादेवीवर सगुण निर्गुण। रूप विटेवरी दाविली खुण ॥४॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;संत नामदेवांचे अभंग&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(१) अमृताहुनि गोड नाम तुझे देवा। मन माझे केशवा कां बा नेघे॥ सांग पंढरीराया काय करू यासी। का रूप ध्यानासी न ये तुझे। कीर्तनी बैसता निद्रे नागविले। मन माझे गुंतले विषयसुखा॥ हरिदास गर्जती हरिनामाच्या कीर्ती। न ये माझ्या चित्ती नामा म्हणे ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(२)&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;देह जावो अथवा राहो।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;पांडुरंगी दृढ भावो॥ चरण न सोडी सर्वथा।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आण तुझी पंढरीनाथा ।।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;नामा म्हणे केशवराजा । केला पण चालवी माझा॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;संत एकनाथांचे अभंग&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(१) जन्मोजन्मी आम्ही बहु पुण्य केले। मग या विठ्ठले कृपा केली॥ जन्मोनी संसारी झालो त्याचा दास। माझा तो विश्वास पांडुरंगी॥ Image नामा भ्रमर सुवासी मधावरी मासी। तैसे या देवासी मन माझे ॥ ন मघी आणिका देवासी नेघे माझे चित्त।। गोड गाता गीत विठोबाचे॥ एका जनार्दनी मज तेथे न्यावे। हाडसोनी द्यावे संतांपाशी ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;(२) साधन ते सार पंढरीची वारी। आन तूं न करी सायासाचे॥&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;वेद घोकिता चढे अभिमान । नाडेल तेणे जाण साधन ते॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;शाखमतवादकासया पसारकर सारासार वारी एक।।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;पुराण सांगता मन वेडावले। हिंदू जे लागले आणि काशी॥&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;गंध पहावे तरी आयुष्य क्षणिका व्यर्थ खटपट करूनि काई ॥&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;एका जनार्दनी साराचे पैं सार। विठ्ठल त्रिअक्षर जप करी।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;संत कान्होपात्रा&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;पतित तू पावना। म्हणविसी नारायणा ।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;तरी सांभाळ वचना। ब्रीद वागविसी जाण ।।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;याति शुद्ध नाही भाव। दुष्ट आचरण स्वभाव।।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;मुखी नाम नाही। कान्होपात्रा शरण पायी।।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;संत गोरा कुंभार&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;देवा तुझा मी कुंभार। नासी पापाचे डोंगर।।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;ऐशा संतप्ते हो जाती। घडे साधूची संगती॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;पूर्ण कृपा भगवंताची । गोरा कुंभार मागे हेचि ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;संत नरहरी सोनार&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;देवा तुझा मी सोनार । तुझे नामाचा व्यवहार।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;देह बागेसरी जाणे। अंतरात्मा नाम सोने ॥&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;त्रिगुणाची करूनी मूस । आत ओतिला ब्रह्मरस|।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;जीव शिव करूनी फुंकी। रात्रंदिवस ठोकाठोकी।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;विवेक हातोडा घेऊन । कामक्रोध केला चूर्ण।।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;समृध्दीची कातरी । रामनाम सोने चोरी।।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;ज्ञान ताजवा घेऊन हाती। दोन्ही अक्षरे जोखिती॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;खांद्या वाहोनी पोतडी। उतरला पैलथडी।।&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;नरहरी सोनार हरीचा दास। भजन करी रात्रंदिवस।।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;संत सावता माळी&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;कांदा मुळा भाजी। अवघी विठाबाई माझी ॥&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;लसूण मिरची कोथंबिरी। अवघा झाला माझा हरी॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;मोट नाडा विहीर दोरी। अवघी व्यापिली पंढरी॥&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;सावता म्हणे केला मळा। विठ्ठल पायी गोवला गळा॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;संत सेना न्हावी सह&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आम्ही वारीक वारीक। करू हजामत बारीक॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;विवेक दर्पण आयना दाऊ। वैराग्य चिमटा हाल॥&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;उदक शांती डोई घोळू । अहंकाराची शेंडी पिळू ॥&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;भावार्थाच्या बगला झाडू। काम, क्रोध, नखे काढू ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;चौवर्णा देऊनी हात। सेना राहिला निवांत॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;संत चोखामेळा&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;विठ्ठल विठ्ठल गजरी। अवघी दुमदुमली पंढरी॥ होतो नामाचा गजर। दिंड्या पताकांचा भार ॥ म निवृत्ती ज्ञानदेव सोपान। अपार वैष्णव ते जाण ॥ हरी कीर्तनाची दाटी। तेथे चोखा घाली मिठी॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class=&quot;yj6qo&quot;&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class=&quot;adL&quot; dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class=&quot;adL&quot; dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class=&quot;adL&quot; dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class=&quot;adL&quot; dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;&quot; /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/8606688116815134218/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/10/marathi-abhang-vani.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/8606688116815134218'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/8606688116815134218'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/10/marathi-abhang-vani.html' title='अभंग वाणी '/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1lKiYojBzcxWY0PJsu5_KpDBqtJgNlxL6nlxCCwetrZgnp8umkNCYkb6xPMNn_5jzp-RmImilc8jkAx5lFWk0nCq_yY7wiZUQGcHjmj0RwEacsEy3WkI9DR79zoOWtrHVIEqn4_Ig9IekijdVb4lqY94R2BLqId8B38r7qu3ld9UAMwOKQylGLeewIg/s72-w400-h225-c/%E0%A4%85%E0%A4%AD%E0%A4%82%E0%A4%97%20%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%A3%E0%A5%80.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-4589053060320555335</id><published>2020-10-25T08:23:00.003-07:00</published><updated>2022-08-07T07:44:18.647-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="Hindu-Fastival"/><title type='text'>आपले सन  १</title><content type='html'>&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZpadI_9GVvmOMqP62K67xmxAQsk13XueoRK2wMix-l4MshzZn3cN7kQ8owuMB5DPac2tS76sWdxTAiXACuXo1lJR3Wl1HEExV2YpiKcGjR8tJ1jFHL6_urExj4B00dAbJX4OBVGXX2WT9rMNMcvWCyBW7SSgJ85QjrpaBgsIYSSVgJJVvgq6GmV9o1A/s2240/%E0%A4%86%E0%A4%AA%E0%A4%B2%E0%A5%87%20%E0%A4%B8%E0%A4%A8%20%E0%A5%A7.png&quot; imageanchor=&quot;1&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1260&quot; data-original-width=&quot;2240&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZpadI_9GVvmOMqP62K67xmxAQsk13XueoRK2wMix-l4MshzZn3cN7kQ8owuMB5DPac2tS76sWdxTAiXACuXo1lJR3Wl1HEExV2YpiKcGjR8tJ1jFHL6_urExj4B00dAbJX4OBVGXX2WT9rMNMcvWCyBW7SSgJ85QjrpaBgsIYSSVgJJVvgq6GmV9o1A/w400-h225/%E0%A4%86%E0%A4%AA%E0%A4%B2%E0%A5%87%20%E0%A4%B8%E0%A4%A8%20%E0%A5%A7.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;h1 style=&quot;text-align: left;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/h1&gt;&lt;h1 style=&quot;text-align: left;&quot;&gt;सनातन हिंदू&amp;nbsp; मध्ये सणाचे&amp;nbsp; महत्व अणे कार्यप्रणाली&amp;nbsp;&lt;/h1&gt;&lt;p&gt;&lt;i&gt;नमस्कार मित्रानो मागील पोस्ट मध्ये आपण दसरया पर्यंत च्या सर्व&amp;nbsp; माहिती आपण जाणून घेतली आता दिवाळीपासूनची माहिती&amp;nbsp; पुडे प्रमाणे&amp;nbsp;&lt;/i&gt;&lt;/p&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Lora, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;दिवाळी :&lt;/b&gt;&amp;nbsp;दीपोत्सव म्हणजे आनंदाचा उत्सव, उल्लासाचा उत्सव&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Lora, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Lora, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आणि प्रकाशाचा उत्सव होय. &#39;तमसो मा ज्योतिर्गमय । अंधारातून प्रकाशाकडे नेणारा समृद्धीबरोबर ऐक्य संवर्धन करणारा उत्सव म्हणजे दिवाळी. अश्विन वद्य द्वादशी ते कार्तिक शुद्ध द्वितीया असा सहा दिवस चालणारा हा उत्सव असून वसुबारस, धनत्रयोदशी, नरकचतुर्दशी, श्री लक्ष्मी पूजन, बलिप्रतिपदा, भाऊबीज या दिवसांचे संमेलन म्हणजे दिवाळी होय. दिवे लावण्याचा हा सण म्हणून दिवाळी म्हणतात. या दिवसात प्रत्येक घराच्या दारात आकाशकंदील लावला जातो.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Lora, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Lora, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;१. वसुबारस&amp;nbsp;&lt;/b&gt;: दिवाळीचा सण धनत्रयोदशीपासून प्रारंभ होत असला तरी अश्विन वद्य द्वादशी पासून या सणाचा खरा प्रारंभ होतो. वसुबारस, गोवत्स द्वादशी किंवा गौबारस असेही या दिवसाला म्हटले जाते. इंद्र पाऊस पाडतो म्हणून इंद्राची पूजा केली पाहिजे अशी गोकुळातील लोकांची श्रद्धा होती. परंतु &#39;गोवर्धन पर्वतामुळे पाऊस पडतो, आपण त्याची पूजा केली पाहिजे.&#39; असे श्रीकुष्णाने गोकुळातील लोकांना&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Lora, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Lora, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सांगितले. गोकुळातील लोकांनी गोवर्धनाची पूजा केल्यामुळे इंद्राने चिडून जाऊन वृंदावन आणि गोकुळावर मुसळधार पावसाचा वर्षाव केला. तेव्हा भगवान श्रीकृष्णाने आपल्या करंगळीवर गोवर्धन उचलून धरून त्याखाली गोकुळवासीयांचे रक्षण केले. तो दिवस म्हणजे वसूबारस&#39; होय.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Lora, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Lora, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;२. धनत्रयोदशी&lt;/b&gt;: धनत्रयोदशी म्हणजे लक्ष्मीपूजनाचा दिवस होय. भारतीय संस्कृतीमध्ये लक्ष्मीला आई समजून पूजनीय मानली आहे. वैदिक ऋषीनी तर लक्ष्मी उद्देशून गाईलेले आहे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Lora, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Lora, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;तन्नो लक्ष्मी :&lt;/b&gt;&amp;nbsp;प्रचोदयात ॥ (महालक्ष्मीला मी जाणतो. (ज्या) विष्णुपत्नीचे ध्यान करतो त्या लक्ष्मीने आमच्या मन बुद्धीला प्रेरणा द्यावी) लक्ष्मी चंचल आहे असे सांगितले जाते. परंतु लक्ष्मी चंचल नसून लक्ष्मीवानाची वृती चंचल असते. लक्ष्मीमुळे मानव देव होऊ शकतो तसेच दानवी वृती देखील निर्माण होऊ शकते. विपरित मार्गाने वापरली जाते ती अलक्ष्मी होय. म्हणून उदारतेने चांगल्या कार्यासाठी लक्ष्मीचा वापर व्हावा यादृष्टीने लक्ष्मीपूजन करावे ही या सणामागील प्रथा-परंपरा आहे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Lora, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Lora, serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;३. नरकचतुर्दशी&amp;nbsp;&lt;/b&gt;: नरकचर्तुदशीला कालीचतुर्दशी देखील म्हणतात. नरकचतुर्दशी कथा अशी आहे - प्रागज्योतिषपुराचा राजा नरकासुर शक्तीमुळे सैतान बनला होता. स्वत:च्या शक्तीमुळे तो सर्वांना त्रास देत होता. इतकेच नव्हे तर स्त्रियांना सतावित होता. त्याने स्वत:च्या जनानखान्यात सोळा हजार कन्यांना कैद करून ठेवले होते. भगवान श्रीकृष्णाने त्याचा नाश करायचा विचार केला. तसेच सत्यभामा नरकासुराचा वध करण्याचा निर्धार केला. भगवान श्रीकृष्ण या कामी मदतीला धावले. चतुर्दशीच्या दिवशी नरकासुराचा नाश झाला. नरकासुराच्या जाचातून मुक्त झालेल्या लोकांनी विजयोत्सव साजरा केला. आसुरी प्रवृतीचा नाश आणि सत्तप्रवृतीची स्थापना अशी आठवण&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;background-color: transparent; font-size: 20px;&quot;&gt;करून देणारा हा दिवस असून सूर्योदयापूर्वी स्नान करील त्याला नरकवास होणार नाही अशीही यादिवसाची प्रथा आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;४. लक्ष्मीपूजन :&lt;/b&gt; अमावस्येच्या अंधारात संपत्तीच्या ऐश्वर्याची पूजा करण्याची आमची प्रथा परंपरा आहे तसेच भारतीय संस्कृतीने जणू हा विचार रूढ केला आहे. लक्ष्मीप्राप्तीने उन्मत न होता विनम्र व्हावे म्हणजे लक्ष्मी प्रसन्न होते. भगवान श्रीविष्णूने कश्यप व अदिती यांच्या उदरी बटु वामनाच्या&#39; रूपात जन्म घेऊन बळीच्या यज्ञामध्ये जाऊन तीन पावले जमीन दान मागितले. भगवान वामनाने विशाल रूप धारण करून एक पावलामध्ये धरती, दुसऱ्या ब्रहमांड व तिसरा पाय बळीच्या डोक्यावर&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;ठेऊन त्याला पाताळात घातले. बळीच्या बंदिखान्यात बंदिस्त असलेल्या लक्ष्मी व कुबेर यांना मुक्त केले. हा सण या घटनेची आठवण म्हणून साजरा केला जातो. ५. बलिप्रतिपदा: नवीन वर्षाचा आरंभ अर्थात बलिप्रतिपदा असून वैदिक विचारांची स्मृती जतन करण्याचा हा दिवस. बलीचा वामनाने केलेला पराभव आसुरी वृती नष्ट करणे तसेच नैतिकतेचा आदर्श निर्माण करणे हा विचार सांगतो.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;६. भाऊबीज :&lt;/b&gt; कार्तिक शुद्ध द्वितीया हा दिवस भाऊबीज म्हणून साजरा केला जातो. भाऊ-बहिणीच्या पवित्र नात्याला आणि प्रेमाला साद घालणारा हा सण आहे. यादिवशी &#39;यम आपली बहिण यमी हिच्या घरी जेवावयास आला तेव्हा यमीने त्याला स्नान घालून ओवाळले ही आठवण जागवतांना आजही प्रत्येक भाऊ बहिणीच्या घरी जातो. बहिण त्याला ओवाळते. जेऊ घालते. लाडक्या बंधुरायासाठी मंगलाची प्रार्थना ईश्वराकडे करते. भाऊ-बहिण प्रेम जिव्हाला व्यक्त करणारा हा दिवस म्हणजे दिवाळीच्या सणातील महत्त्वाचा दिवस होय. दिवाळी सण म्हणजे अज्ञान, अंधश्रद्धा मोह यापासून मुक्त होऊन&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;नवीन प्रकाश देणारा दीपोत्सव आहे. अंत:करणात प्रेम आणि वात्सल्याचा दीप प्रज्वलीत घेऊन ज्ञानरूपी प्रकाशाने सर्व जीवन उजळून निघावे. जीवनात आनंद, सुख, मांगल्याचा अविष्कार घडावा. गीता जयंती : सुमारे पाच हजार वर्षापूर्वी मार्गशीर्ष शुद्ध एकादशीच्या&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;मंगलप्रभाती कुरूक्षेत्राच्या रणभूमीवर योगेश्वर श्रीकृष्णाच्या मुखातून&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;गीता ज्ञान प्रवाह लाभला. हा दिवस म्हणजे समस्त मानवीसमाजाला&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;जीवनतत्त्वज्ञान सांगणारा गीताग्रंथ निर्माण झाला त्याची आठवण करून&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;देणारा अर्थात गीता जयंती. गई गीता म्हणजे भगवान श्रीकृष्णाच्या वाणीतून निघालेले अमृत होय. या उपदेशाने रणभूमीवर अर्जुनाला युद्धासाठी प्रवृत केले. भावनेपेक्षा कर्तव्य श्रेष्ठ आहे. असं सांगणारी गीता कर्म करीत रहा फळाची अपेक्षा धरू नकोस&#39; असा निष्काम कर्मयोगाचा विचार सांगते. जीवन हा संग्राम असून क्षणोक्षणी येणाऱ्या प्रसंगाला रडण्यापेक्षा हसत हसत सामोरं जाऊन प्रसंगावर मात करावी. हिंमतीने आणि साहसाने तोंड द्यावे हे गीता सांगते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;दत्त जयंती : भगवान दत्तात्रेय हे अत्रि ऋषि व महासती अनसूया ह्यांचे पुत्र. &#39;अत्रि&#39; म्हणजे त्रिगुणातील आणि &#39;अनसूया&#39; म्हणजे असूयारहित. सत्व. रज व तम या तीन गुणात जो स्वेच्छेने खेळवू शकतो, या तीन गुणांची ज्याला बाधा झाला नाही ते अत्री. अन म्हणजे अणुभरही असूया नाही ती अनसूया. यांच्या उदरी भगवान श्रीविष्णुचा अवतार श्रीदत्तमहाराज अवतरले.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;उत्पती स्थिती आणि लय यांचे स्वरूप ह्यांचे असलेले ब्रह्मा, विष्णू, महेश या तिघांचे एकत्रीकरण दत्तप्रभू मध्ये पहावयास मिळते. दत्तमहाराज हे विश्वगुरू असून त्यांचे प्रत्येक युगात अनेक शिष्य झाले. श्री दत्ताच्या जवळ चार वेद चार श्वानांच्या रूपात असून सर्व मनोकामना पूर्ण करणारी कामधेनू त्यांच्या जवळ आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;• मकर संक्रांत : &lt;/b&gt;&#39;तिळगुळ घ्या आणि गोड गोड बोला असे म्हणून सर्वांना एकत्र आणणारा मकर सक्रांत हा सण पौष महिन्यात येतो. पौष महिन्यात सूर्य मकर राशीत प्रवेश करतो, म्हणून हा उत्सवाला मकर सक्रांत म्हणतात. सूर्य सहजतेने उतरेकडे सरकत जात असतो म्हणून त्या काळाला उत्तरायण म्हणतात. या दिवसांपासून आधार हळूहळू कमी होत जातो.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;संक्रांतीने शंकासुर व किंक्रांतीने दुसऱ्या दिवशी किंकरासुर या दोघांचा वध केल्यामुळे हा सण साजरा केला जातो अशी पुराणकथा आहे. या उत्सवानिमित स्नेह्यांकडे जायचे, तिळगुळ देऊन मतभेद आणि भांडणे बाजूला ठेवायचे असतात. एकमेकांशी प्रेमाने वागायचे. प्रेम वाढविणारा हा सण आहे. जीवनात नितांत प्रेम हवे असे सुचविणारा सण आहे मकर संक्रांत&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;होळी पौर्णिमा :&lt;/b&gt; फाल्गुन शुद्ध पौर्णिमेला होलिकोत्सव साजरा करण्यास येतो. फाल्गुन शुद्ध पौर्णिमेला होळी, फाल्गुन वद्य प्रतिपदेला धूलीवंदन व फाल्गुन वद्य पंचमीला रंगपंचमी असे म्हणतात. असा पाच दिवस चालणारा हा सण वर्षभर झालेल्या कामाचा ताण नाहीसा करून नूतन वर्षांचे स्वागत करण्यास उत्साह निर्माण करण्याचे कार्य करतो. उत्सवकाळात थोडा स्वैरपणा असतो तो मनावरील दडपण दूर करून आनंद मिळावा यासाठी असतो. या सणाला शिमगा&#39; असेही म्हणतात. भक्त प्रल्हादाला मारण्यासाठी हिरण्यकश्यपू ची बहिण होलिकेला बोलाविले. सतप्रवृतीच्या माणसाला त्रास दिला नाही तर अग्नी तिला जाळणार नाही असे तिला वरदान होते. हिरण्यकश्यपूने प्रल्हादाला होलिका सह चितेवर बसवून ती पेटविली. त्यात होलिका भस्म झाली. प्रल्हाद मात्र सुरक्षित राहिला. प्रल्हाद सुरक्षित राहिल्याचा आनंद म्हणजे सत्प्रवृतीचा विजय आणि होलिका भस्म झाली म्हणजे दुष्ट प्रवृतीचा नाश याची आठवण या उत्सवानिमित्त जागविली जाते. होलिकेचे स्मरण&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;म्हणजे अग्नीदिव्याचे स्मरण होय. होलिका पूजन म्हणजे असत्प्रवृत्तीच्या नाशासाठी तसेच&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सतप्रवृतीच्या रक्षणासाठी लोकांच्या हृदयात असलेल्या शुभ भावनांचे प्रतिक आहे. म्हणून हा उत्सव आनंद, उल्लासाने साजरा करतात. धूलीवंदन&#39; अर्थात धुळवड ही समाजातील लहान, थोर गरीब-श्रीमंत यांना एकत्र येऊन जीवनाचा आनंद घेण्यास सुचवते. होळीमध्ये कचरा, निकामी वस्तु याबरोबर भोगवादी तसेच त्रासदायक खोटे विचार जाळून चांगल्या विचारांची स्थापना करावी ही या सणामागील भावना आहे. यादिवशी पुरणपोळी करून आनंद साजरा केला जातो.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आपल्या संस्कृतीची समृद्ध परंपरा जोपासणारे हे सर्वच सण आणि उत्सव त्या त्या सणांच्या पौराणिक कथांची आठवण करून देतात. मनामध्ये सद्प्रवृत्ती, भक्ती, प्रेम, माणुसकी, सत्शीलता निर्माण करतात. वाईट प्रवृतीला तिलांजली देऊन चांगल्या प्रवृतींची मुहुर्तमेढ करावी असेही या सणांमधून सुचविले जाते. रोजच्या जीवनात अनेक दु:ख व्यथा, अडचणींना सामोर जाऊन जगावे लागते. या सर्व अडचणी क्षणभर का होईना दूर ठेवून एकसंध होऊन सणानिमित्त आनंद साजरा करावा. तसेच सण-उत्सवानिमित तयार करण्यात येणारे खाद्यपदार्थ ऋतुमानानुसार अनुरूप असल्याने शरीराला पोषक ठरतात.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सणांमागील घटना व प्रसंग समजून घेऊन आनंद साजरा करणारी वृती अंगीकरणे म्हणजे मन समृद्ध करणे होय. तसेच योग्य आहार खाद्यपदार्थाच्या आस्वाद घेऊन शरीर समर्थ करणे होय. संस्कृती संवर्धनाचे कार्य सण साजरे करण्याद्वारे होते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class=&quot;adL&quot; dir=&quot;auto&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: small;&quot; /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div class=&quot;yj6qo&quot;&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/4589053060320555335/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/10/aple-festival-.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/4589053060320555335'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/4589053060320555335'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/10/aple-festival-.html' title='आपले सन  १'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjZpadI_9GVvmOMqP62K67xmxAQsk13XueoRK2wMix-l4MshzZn3cN7kQ8owuMB5DPac2tS76sWdxTAiXACuXo1lJR3Wl1HEExV2YpiKcGjR8tJ1jFHL6_urExj4B00dAbJX4OBVGXX2WT9rMNMcvWCyBW7SSgJ85QjrpaBgsIYSSVgJJVvgq6GmV9o1A/s72-w400-h225-c/%E0%A4%86%E0%A4%AA%E0%A4%B2%E0%A5%87%20%E0%A4%B8%E0%A4%A8%20%E0%A5%A7.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-2609487442117611477</id><published>2020-10-25T08:16:00.001-07:00</published><updated>2022-08-07T07:45:30.097-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="Hindu-Fastival"/><title type='text'>आपले सन 2 (aple festival)</title><content type='html'>&lt;h1 style=&quot;text-align: left;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwSJtn6gMbDIJPXEWNtlyxozgxhwu35wAiwsDZHsAnCve0AAgwgN09R__vOe-VeiwYyjA6rhnd7fRt48SuT2dU3R5dlx54yey9hGiyLg7HqG85PDk8HQ5XvvjZUQpPOlhsX4tbGSSYes9dJKIAPRTHb9srqamNmMbyBGy5X_Zt0M5IpGLnJTeE542DYw/s2240/%E0%A4%86%E0%A4%AA%E0%A4%B2%E0%A5%87%20%E0%A4%B8%E0%A4%A8%202.png&quot; imageanchor=&quot;1&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1260&quot; data-original-width=&quot;2240&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwSJtn6gMbDIJPXEWNtlyxozgxhwu35wAiwsDZHsAnCve0AAgwgN09R__vOe-VeiwYyjA6rhnd7fRt48SuT2dU3R5dlx54yey9hGiyLg7HqG85PDk8HQ5XvvjZUQpPOlhsX4tbGSSYes9dJKIAPRTHb9srqamNmMbyBGy5X_Zt0M5IpGLnJTeE542DYw/w400-h225/%E0%A4%86%E0%A4%AA%E0%A4%B2%E0%A5%87%20%E0%A4%B8%E0%A4%A8%202.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h1&gt;&lt;h1 style=&quot;text-align: left;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;आपले सण&amp;nbsp; ची माहिती व त्यांना लागणारी&amp;nbsp; सर्व&amp;nbsp; पद्धती&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h1&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;आपल्या देशाला सांस्कृतिक इतिहास आणि वारसा लाभलेला आहे. म्हणूनच उत्सव आणि सण साजरे करतांना आनंद-उल्हासांचे दर्शन घडते. उत्सवाचे सर्वानाच आकर्षण असते तसेच उत्सव बालगोपालांपासून&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;थोरा-मोठ्यापर्यंत सर्वांना प्रिय असतात. उत्सव आपल्याला का आवडतात? या प्रश्नाचे उत्तर उत्सव या शब्दातच सामावलेले आहे. उत्सव म्हटला की उत्साह आनंद, जल्लोष यांचे दृश्य नजरेसमोर येते. रोजच्या जीवनातील कंटाळवाण्या कार्यात उत्सवाचे रंग भरल्यावर नवीन चैतन्य निर्माण होते. जीवन जगण्यातील आनंद म्हणजे उत्सव आणि दुःख, वेदना विसरून उत्सव साजरे करणे होय. आपल्या सण आणि उत्सवाविषयी माहिती समजून घेतल्यास.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;प्रत्येक सण-उत्सवामागे संस्काराचे नाते असल्याचे ध्यानात येईल.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;• &lt;b&gt;गुढीपाडवा&lt;/b&gt; : चैत्र शुद्ध प्रतिपदा किंवा वर्षप्रतिपदा हा दिवस गुढीपाडवा म्हणून ओळखला जातो. वर्षातील साडेतीन मुहुर्तापैकी गुढीपाडवा एक मुहूर्त आहे. शालिवाहन शकाची सुरवात ह्याच दिवसापासून होते. शालिवाहन नावाच्या एका कुंभाराच्या मुलाने मातीचे सैन्य तयार केले. त्यावर पाणी शिंपडले व त्याला सजीव केले. आणि त्याच्या मदतीने प्रभावी शत्रूचा पराभव केला. या विजयाप्रित्यर्थ शालिवाहन शक सुरू झाला.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;ह्याच दिवशी श्रीरामचंद्रांनी वालीच्या जुलुमातून दक्षिणेकडील प्रजेची सोडवणूक केली. वालीच्या त्रासातून मुक्त झालेल्या प्रजेने घरोघर उत्सव साजरा करून गुढ्या (ध्वज) उभारीत असलेली गुढी विजयाचा संदेश देते. घरातून वालीचा, आसुरी संपतीचा, रामायण दैवी संपतीने नाश केला असे सुचविणारा गुढीपाडवा मांगल्य आणि पावित्र्याचे प्रतिक आहे. वर्षारंभाचा हा दिवस शुभसंकल्प दिवस म्हटला पाहिजे. गुढी अर्थात&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;विजय ध्वज व शुभसंकल्प दिवस म्हटला पाहिजे. गुढी अर्थात विजय ध्वज हा संकल्पातून सिद्धीपर्यंत वाटचाल करण्यास प्रवृत करणारा म्हण विद्यार्थ्यांनी ज्ञान मिळवण्याचा संकल्प असो वा उद्योग व्यापर - व्यवसाय यातील घटकांनी व्यवसाय वाढविण्याचा संकल्प असो हे सारे चांगले संकल्प यादिवशी करून यशासाठी वाटचाल करण्याचे ठरविले जाते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;• &lt;b&gt;श्रीरामनवमी &lt;/b&gt;: राम व कृष्ण हे भारतीय संस्कृतीचे आधारस्तंभ आहेत. प्रत्येक भारतीयाच्या अंत:करणात या दैवताविषयी श्रध्दाभाव वसलेला आहे. &#39;श्रीराम जयराम जय जय राम आणि &#39;गोपाल कृष्ण, राधेकृष्ण&#39; याचा जयघोष हे या श्रद्धेचे प्रतिक आहे. रामकृष्णहरी हा वारकरी संप्रदायातील मंत्रोच्चार सर्वांना परिचित आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;आपल्या जीवनात राम पूर्णपणे एकरूप झाला आहे. रामनाम केवळ नामःस्मरणातुरते नसून परस्परांना भेटल्यावर नमस्कार करतांना हात जोडून &#39;राम राम&#39; म्हणण्याची प्रथा आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;मर्यादा पुरुषोत्तम राम हा जीवनाचा आदर्श म्हणून आपल्याला सातत्याने सांगितला जातो. रामाचा जन्म चैत्र शुद्ध नवमीला दुपारी बारा वाजता झाला. जीव व जग जेव्हा आधि, व्याधि व उपाधी यांनी तप्त होतात, तेव्हा त्यांना शान्ती व सुख देण्यासाठी प्रेम, पावित्र्य व प्रसन्नतेचा पुंज प्रभु राम जन्म घेतो. रामजन्मोत्सव उत्साहाने साजरा करताना रामासारखे व्यक्तिमत्त्व व्हावे अशी तीव्र इच्छा आपल्या मनामध्ये निर्माण होते. कौटुंबिक, सामाजिक राजकीय, नैतिक मर्यादेत राहून पुरूष उत्तम कोऊ शकतो हे मर्यादा पुरुषोत्तम राम के जीवन आपणाला समजावते. रामाने रामाने देवता निर्माण केले आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;राम आणि रावण ही सतप्रवृती आणि दुष्टप्रवृती यांच प्रतिक असून रामाचा विजय म्हणजे सतप्रवृतीचा विजय आणि रावणाचा पराभव म्हणजे दृष्टप्रवृतीचे निदलिन होय.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;राम हा सात्विक आहे तसाच प्रेमळ आहे. आईवडिलांच्या ठायी त्याची नि:सीम भक्ती आहे. रामाचे भावांवर विलक्षण प्रेम आहे. राम प्रजाहितदक्ष राजा म्हणून प्रजेच्या मताचा आदर करणारा कर्तव्यरक्ष राजा आहे. सुसंपन्न, सुव्यवस्थित रामराज्य असा उल्लेख केला जातो. रामनवमीच्या दिवशी रामाची भक्ती भावाने केलेली पूजा आदर्शाची पूजा आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;श्री हनुमान जयंती&lt;/b&gt; : विश्वातील सप्तचिरंजीव मध्ये ज्याचा उल्लेख केला जातो अशा श्रीराम-भक्त हनुमंताचा जन्म चैत्र शुद्ध पौर्णिमेला झाला. श्रीरामाच्या देवालयाची पूर्तता हुनमंताशिवाय होऊ शकत नाही. म्हणून श्रीराम मंदिर समोर हनुमंताची मूर्ती असते. हनुमान हा भक्तीचे प्रतीक आहे तसेच शक्तीचे रूप आहे. शौर्य, धैर्य सामर्थ्य, बुद्धी, गती, वीरता, नम्रता, ब्रह्मचर्य, सेवाभाव, रक्षक, विवेक,&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;विचार या गोष्टी हनुमानामध्ये एकत्रित झाल्या आहेत. रावण व कुंभकर्ण&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;प्रवृतींचा नि:पात करण्यासाठी रामसेवक हनुमानाची गरज आहे. रामाच्या&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;संस्कृतीचे रक्षण करणाऱ्या दास मारूतीची प्रार्थना हनुमान जयंतीच्या&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;दिवशी निष्ठेने केली जाते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;अक्षय्य तृतीया&lt;/b&gt;: अक्षय्य तृतीया, पितृ, देव शुभ तिथी, वसंतोत्सव या विविध नावांनी अक्षय्य तृतीया याचा उल्लेख केला जातो. या तिथिला केलेले चांगले कर्म व दिलेले दान अक्षय टिकते. भगवान श्रीकृष्णाने अक्षय्य तृतीयेचे व्रत युधिष्ठिराला सांगितले होते. साडेतीन मुहुर्तातला एक मुहूर्त असल्याने विशेषतः नवीन व्यवसाय, उद्योगाला या दिवशी सुरवात करतात.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;वटसावित्री &lt;/b&gt;: भगीरथाने अत्यंत परिश्रम करून जिद्दीने स्वर्गातून गंगा पृथ्वीवर आणली. आणि सावित्रीने तशाच जिद्दीने आणि चिकाटीने यमाकडून सत्यवानाचे प्राण परत मिळवले.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;संकटप्रसंगी न डगमगणारी, गरिबीत घरच्या माणसाप्रमाणे गरीब होऊन सुखासमाधानात राहणारी, मृत्युशी झुंज देणारी सावित्री जगावेगळी नव्हती. सर्वसाधारण मुलीसारख्या सावित्रीने स्वत:च्या कर्तृत्वाने हे गुण आत्मसात केलेत.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;ज्येष्ठ महिन्यातील पौर्णिमेला या कर्तृत्वसंपन्न सावित्रीची आठवण करतांना स्त्रिया वट सावित्री व्रत करतात. जन्मोजन्मी हाच पती लाभावा ही शुभभावना बाळगतांना पतीनिष्ठा, पतीप्रेम आणि सांसारिक बंधनांना जणू आपल्याभोवती बांधून घेतात. भारतीय संस्कृतीचा पाया कुटुंबसंस्था असून पती-पत्नी हा जीवनाचा आधार आहे. परस्परांना समजून घेऊन सांसारिक जीवन सुखी व्हावे हीच अपेक्षा वटसावित्री व्रताची व्यक्त झाली आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;आषाढी एकादशी &lt;/b&gt;: श्रीपांडुरंगाच्या अर्थात श्रीविठ्ठलाच्या दर्शनासाठी आषाढ शुद्ध एकादशीला लाखो लोक पंढरपूरला येतात. यादिवशी भव्य यात्रा भरते. विशेष म्हणजे आळंदी ते पंढरपूर अशी पायी वारी करून पंढरपूर येथे पोहोचलेले वारकरी मोठ्या संख्येने असतात. भगवान श्री पांडुरंग पुंडलिकाला भेटण्यासाठी पंढरपूरला आले. पुंडलिका भेटी परब्रह्म आले गां! चरणी वाहे भीमा उद्धरी जगा !!&quot; असे आषाढी एकादशीचे महत्त्व आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;कुंभ दैत्याचा मुलगा मृदुमान्य याने स्वर्गाची सत्ता बळकावल्यावर सर्व देव त्रिकुट पर्वतातील गुहेत लपून बसले. मृदुमान्य देवांचा पाठलाग करीत तेथे आला गुहेच्या दारात थांबला. घाबरलेल्या देवांना उपवास घडला व त्यांच्या श्वासातून एक दिव्य स्त्री निर्माण झाली. देवांनी त्या देवीचे नाव एकादशी ठेवले. एकादशीचा जन्म झाला. तिने मृदमान्याचा वध केला तो दिवस आषाढ शुद्ध ॥ ११ अर्थात् एकादशीचा होता.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;गुरूपौर्णिमा &lt;/b&gt;: आषाढ शुद्ध पौर्णिमा म्हणजे व्यासपूजेचा दिवस. व्यासपूजेच्या या पवित्र दिवशी संस्कृती घडविण्याचे काम वेगवेगळ्या रीतींनी अनेक ऋषींनी केले आहे. पण वेदण्यासांनी सर्व विचारांचे संकलन करून आपल्याला संस्कृतीचा ज्ञानकोष महाभारत&#39; ग्रंथ दिला. त्यांच्या या ग्रंथाला पाचव्या वेदांची उपमा प्राप्त झाली आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;व्यास हे समाजाचे खरे गुरू होते. म्हणूनच परंपरागत व्यासपूजा ही गुरूपूजा मानली गेली व व्यास पौर्णिमा ही गुरूपौर्णिमा म्हणून साजरी होऊ लागली. मानवाला देव बनण्यासाठी पशुतुल्य वृत्ती वर संयम ठेवून वर्तन करावे लागते. ही संयमाची प्रेरणा त्याला गुरूच्या जीवनातून मिळत असते. माणसातील माणुसकी संवर्धन करण्यासाठी देखील गुरूचे मार्गदर्शन उपयोगी ठरते. अज्ञानाचा अंधकार दूर करून ज्ञानाचा प्रकाश गुरूकडून प्राप्त होतो. गुरूपौर्णिमा निमित्ताने गुरूपूजन हे गुरूविषयी कृतज्ञता व्यक्त करण्यासाठी तसेच गुरूबद्दल श्रद्धा, आदर आणि ऋण व्यक्त करण्यासाठी आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;लघु अवस्थेतून गुरू अवस्थेकडे नेतो तो गुरू आणि लघु व गुरू या दोन्ही अवस्थेतून विश्वव्यापी प्रभूचा साक्षात्कार घडवितो तो सद्गुरू होय. आपल्या जीवनात समृद्धी निर्माण व्हावी असे वाटणाऱ्यांनी सद्गुरूंना रण जावे. साक्षात् परमेश्वराला सुद्धा सद्गुरूंची गरज वाटली म्हणून भगवान&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;रामांनी वसिष्ठांची व प्रभू श्रीकृष्णाने संदिपनींची सेवा केली म्हणून&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;गुरु गीता सांगते &#39;गुरू: ब्रह्मा गुरू विष्णू गुरू देवो महेश्वरः । गुरुः साक्षात परब्रह्म तस्मै श्रीगुरवैनमः ॥&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;गुरूपौर्णिमा सद्गुरूचे पूजन करावे विद्यार्थ्यांना ज्ञान मिळवित असतांना ज्ञान देणारे शिक्षक अर्थात गुरू यांना वंदन करून त्यांच्याविषयी कृतज्ञता व्यक्त करणे म्हणजे गुरूपौर्णिमेचा विचार आचरणात आणणे होय. ज्ञानार्जन करतांना गुरु विषयी आदरभाव बाळगणे विद्यार्थ्याचे कर्तव्य आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;नागपंचमी &lt;/b&gt;: भारतीय संस्कृती मानवावर तसेच प्राणीमात्रांवर प्रेम करा त्यांच्याविषयी कृतज्ञताभाव बाळगा असे शिकविणारी श्रेष्ठ संस्कृती आहे. म्हणूनच पशुपक्षांचीही पूजा करण्याची परंपरा आपण जोपासतो. दूध देणाऱ्या गाईसाठी वसूबारस, शेतीचे काम करणाऱ्या बैलासाठी पोळा&#39;, मधुर संगीत गाणाऱ्या कोकिळेसाठी कोकिळाव्रत आचरण करून त्यांच्याविषयी त्रण व्यक्त करतो.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;शेतीचे उंदरापासून रक्षण करणाऱ्या नागासाठी नागपंचमी सणाद्वारे उत्साहाने कृतज्ञता व्यक्त केली जाते. भगवान श्रीविष्णुच्या तमोगुणातून नागाची निर्मिती झाली. नागाचे&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;मानवजातीवर अनंत उपकार आहेत. भारतीयांचे आराध्य दैवत भगवान श्रीविष्णुला क्षीरसागरात बसण्यासाठी स्वत:च्या अंगाचे आसन करणारा शेषशाई नाग, विष प्राशन केल्यावर अंगाचा दाह नाहीसा व्हावा म्हणून आपल्या थंड शरीराचे वेटोळे घालून भगवान श्रीशंकरास आनंद देणारा नाग, देवा सुरांच्या समुद्रमंथन मध्ये त्यांना मदत करणारी &#39;वासुकी&#39; भगवान श्रीरामचंद्राला सोबत करणारा &#39;लक्ष्मण व भगवान श्रीकृष्ण रागावून प्रेम देणारा बलराम हे शेषाचे अवतार होते. अनंत, वासुकी, शेष, पद्मनाभ, कंवल, शंखपाल, धृतराष्ट्र, तक्षक व कालिया या नऊ नावाने प्रसिद्ध असलेला नाग तसा निरूपद्रवी सरपटणारा प्राणी आहे. सापाचे वर्णन वेदापासून पुराणापर्यंत आहे. महाभारत काळात नाग नावाची&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;जात होती त्यांचा आर्य लोकांशी संघर्ष होत असे. अशी कथा आहे गोकुळातील यमुनेच्या डोहात राहणाऱ्या कालियाच्या विषामुळे अनेक गाई, गोप मेल्याने भगवान श्री गोपालकृष्णाने कालियाला शिक्षा करून यमुनेतून हाकलून दिले. तो दिवस श्रावण शुद्ध पंचमीचा होता. या घटनेची आठवण नागपंचमीच्या निमिताने केली जाते. नागपंचमीच्या दिवशीगारूड्याने आणलेल्या नागाची पूजा करतात. तसेच घरात भिंतीवर किंवा कागदावर नागनागिणीचे चित्र काढून पूजा केली जाते. महाराष्ट्रात सांगली जिल्ह्यात बत्तीसशिराळे येथे नागदेवतेची मोठी यात्रा भरते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;राखी पौर्णिमा &lt;/b&gt;: यादिवशी बहीण भावाच्या उजव्या हातात राखी बांधून भावाने आपले रक्षण करावे अशी सद्भावना व्यक्त करते. रक्षाबंधन म्हणजे प्रेम बंधन आहे, भाऊ-बहिणीच्या प्रेमाचा अविस्कार आहे. स्वार्थ आणि व्यवहाराने भरलेल्या जनजीवनात नि:स्वार्थ, निरपेक्ष आणि निर्मळ प्रेम जोपासणारा रक्षाबंधन हा भारतीय संस्कृतीतील संस्कार आहे. भावाकडून बहिणीचे रक्षण हे केवळ व्यक्तिगत पातळीवर मर्यादित न रहाता समस्त भगिनीवर्गाचे रक्षण आणि बंधू-भगिनी या नात्याला पावित्र्य-मांगत्याने बांधून घेणारा रक्षाबंधनाचा विचार महत्त्वाचा आहे. रक्षाबंधानाचा सण अनादी कालापासून चालत आला आहे. असुरांबरोबर युद्ध करतांना आत्मविश्वास गमावलेल्या इंद्राला इंद्राणिने श्रावण पौर्णिमेला राखी बांधली त्यामुळे आत्मविश्वास येऊन असुरांचा पराभव केला. या घटनेची मंगल आठवण म्हणून रक्षाबंधन सण साजरा केला जातो. कौरव पांडवांच्या युद्धामध्ये चक्रव्यूह भेदण्यासाठी जेव्हा अभिमन्यू निघाला तेव्हा कुंतीने त्याला राखी बांधली असा महाभारतात निर्देश आढळतो. तर स्वत:च्या रक्षणासाठी राणी कर्मवतीने हुमायुनाला राखी पाठविली होती. अशा रीतीने राखी मध्ये रक्षण ही संकल्पना दडलेली आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;रक्षाबंधानाच्या दिवशी श्रावण पौर्णिमा असते. यादिवशी सागराची पूजा केली जाते. अक्षय्य तृतीयेला उचंबळणारा सागर श्रावण पौर्णिमेला&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;शांत होतो. अशी कोळ्यांची श्रद्धा आहे. यादिवशी सागरपूजन करून श्रीफळ अर्पण करतात.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;• श्री गणेशोत्सव &lt;/b&gt;: भाद्रपद शुद्ध चतुर्थीला श्रीगणेशाचा जन्म झाल्यामुळे या उत्सवाचे आयोजन घराघरातून केले जाते. &#39;सुखकर्ता दुखहर्ता श्री गणेश चतुर्थी व्रताने प्रसन्न होतो अशी श्रद्धा आहे. शुक्ल पक्षातील चतुर्थीला विनायकी, वद्य पक्षातील चतुर्थीला संकष्टी आणि जर चतुर्थी मंगळवारी आली तर तिला अंगारकी चतुर्थी या नावाने ओळखतात.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;श्री गणेश चतुर्थीच्या दिवशी श्रीगणेश पूजा केली जाते. गणपती बाप्पा मोरया असा श्रीगणेशाचा जयजयकार केला जातो. स्वातंत्र्यपूर्व काळात जनजागृतीसाठी एकत्र येण्यासाठी लोकमान्य टिळकांनी गणेशोत्सवाला सार्वजनिक स्वरूप दिले. इ. स. १८९३ साली लोकमान्यांच्या या विचारातून गणेशोत्सव सार्वजनिकरितीने साजरा होऊ . लागला. तोपर्यंत गणपती घराबाहेर पडला नव्हता.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;श्री गणेशाच्या अनेक जन्मकथा आहेत. त्यातील एक कथा अशी की, एकदा पार्वतीने आपल्या मळापासून एक मूल तयार केले व त्याला दारात बसून सांगितले की &#39;मी स्नान करीत आहे. तू कोणालाही आत सोडू नकोस. पार्वती स्नानाला गेल्यावर भगवान शंकर आले. तेव्हा दारात बसलेला मुलगा त्यांना आत जाऊ देईना. भगवान शंकरांनी रागाच्या भरात त्या मुलाचे शिर धडविगळे केले. त्यामुळे पार्वतीला दु:ख झाले. पत्नीचे दुःख दूर करण्यासाठी भगवान शंकरांनी गजासुरास ठार मारून त्याचे शिर मुलाला बसविले तेव्हा पासून या मुलाला गजवदन म्हणू&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;लागले. स्कंदपुराणात या कथेचा तपशील आढळतो. याशिवाय श्री गणेश जन्माच्या इतर अनेक कथातून श्रीगणेशाचे महती स्पष्ट झाली आहे. श्री गणेशाचे मंगल रूप सुखकर्ता आणि दुःखहर्ता असल्याने सर्व मंगल कार्यारंभी श्रीगणेशाचे पूजन केले जाते. तसेच&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;संकटकाळी श्रीगणेश स्मरण करून दुःख दूर करण्याची प्रार्थना केली जाते. श्री गणनायक, गणपती हा गुणपती आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;धद्धीची देवता श्रीगणेश अर्थात गणपती याच्या रूपात अनेक वैशिष्ट्ये भावलेली आहे. गणपतीचे मस्तक हत्तीचे असून हत्ती हा स्वतः डिमान प्राणी आहे. जीवनाचा मार्गदर्शक आणि प्रेरणा देणारा नेता बुद्धिमान असावयास हवा. हे गणनायक आम्हाला सद्बुद्धि दे&#39; अशी प्रार्थना आपण करतो.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;हत्तीचे कान&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;सुपासारखे असतात. सूप फोलकटे फेकून देऊन स्वच्छ&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;धान्यच स्वतःजवळ ठेवते हा सूपाचा गुण आहे. बोलणे सर्वांचे ऐकावे पण त्यातील सार ग्रहण करून बाकीच्या तत्व नसलेल्या गोष्टी उडवून द्याव्यात. मोठे कान उत्तम श्रवणभक्तीचे दिग्दर्शन आहेत. गणपतीचे हत्तीसारखे बारीक डोळे जीवनात सूक्ष्म ठेवण्याची प्रेरणा देतात. तर नाक (सोंड) लांब आहे म्हणजे दूरपर्यंतचा गंध येण्यास समर्थ आहे. असे सुचविते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;गणपतीला चार हात आहेत. एका हातात अंकुश, दुसऱ्या हातात&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;पाश, तिसऱ्या हातात मोदक आहे व चौथ्या हाताने आशीर्वाद देत आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;जीवनात आनंद भरण्यासाठी मोद देणाऱ्या मोदकाची गरज असते. चांगले&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;विचार आणि कृतीतून आनंद निर्माण होतो. वाईट विचारांना नियंत्रणासाठी&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;अंकुश आणि पाश यांची आवश्यकता असते. गणपतीला लंबोदर असे म्हणतात. सर्वांच्या ऐकलेल्या गोष्टी पोटात साठवून ठेवल्या पाहिजेत. स्वत:च्या पोटात अनेक गोष्टी साठवून ठेवाव्यात. गणपतीचे पाय लहान आहेत. त्यामुळे तो लवकर धावू शकत नाही. कोणतेही काम करतांना उतावीळ होऊन धावू नये. बुद्धीमानाचे पाय नेहमी तोकडे असतात. स्वत:च्या बुद्धीने ते दुसऱ्याला धाववतात. पृथ्वी प्रदक्षिणेच्या शर्यतीत गणपती स्वत:चा भाऊ कार्तिकेय ह्याच्यावर स्वत:च्या बुद्धीनेच मात केली होती. आईवडिलांना प्रदक्षिणा करून पृथ्वीप्रक्षिणा झाली असं सांगून गणपतीने बुद्धीचे सामर्थ्य मोठे असते हे सुचविले आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;मंगल कार्याच्या आरंभी मनाला शांत आणि स्थिर करणार्या गणपतीचे पूजन केले की कार्ये निविघ्नपणे पार पडतात. घरात गणपती आणून त्याची पूजा करण्याची प्रथा प्राचीन काळापासून चालत आलेली आहे. पण सार्वजनिक गणेशोत्सवाचा प्रारंभ एकता, संघटन आणि जनजागृतीच्या दृष्टीने करण्यात आला. स्वातंत्र्यानंतरही सार्वजनिक गणेशोत्सव प्रथा कायम असून दरवर्षी या उत्सवाचा उत्साह वाढतो आहे असे दिसून येते. कारण एकत्र येण्याची ही परंपरा लोकांच्या मनाक ठसली आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;ध्येयमूर्ती, ज्ञानमूर्ती, व मंगलमूर्ती गणेश हे नेता आणि त्त्वेत्ता यांचे आदर्शरूप आहे. जीवनात आनंद निर्माण व्हावा यासाठी मंगलमूर्तीचे आपण सतत स्मरण करतो.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;नवरात्रोत्सव: मानवी जीवनात शक्तीच्या उपासनेला अगदी प्राचीन काळापासून विशेष महत्त्व आहे. दृश्य सृष्टीतील ज्या शक्तीचे रहस्य मानवाला आकलन झाले नाही त्या शक्तीभोवती देवत्वाची वलये गुंफून दैवी स्वरूपात तिची तो उपासना करू लागला. दुःखिताची दूर करणारी, नवजीवन देणारी, वात्सल्याच्या वर्षावाने सुखावून देणारी तर कधी उग्र रूप धारण करणारी रणरागिणी ही आदिशक्ती अनेक रूपातून प्रकटते. म्हणूनच आजच्या काळात देखील शक्तीची उपासना प्रेरणादायी ठरते. या उपासनेला वेदपूर्वकालापासून प्रारंभ झाल्याचे आढळून येईल. यानंतरच्या काळखंडात पुराण वाङ्मयात देवीच्या अनेक अवतार कथा निर्माण झाल्या. प्रामुख्याने स्कंद पुराण, मार्कण्डेय पुराण व देवी भागवत या ग्रंथात देवीच्या अनेक अवतार कथांचा निर्देश आहे. सज्जनांचेरक्षण आणि दुर्जनांचा नि:पात हा उद्देश या कथातून स्पष्ट होतो. देवीचे वर्णन व उत्पतीबाबत सप्तशतीत उल्लेख आढळतो. या उल्लेखानुसार महिषासुराच्या जाचाला कंटाळून देवांनी होम केला व देवीला प्रसन्न केले. महिषासुराशी&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;घनघोर युद्ध होऊन महिषासुराला देवीने ठार केले असा त्यात निर्देश आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;दुर्गा, महिषासुरमर्दिनी, काली या निरनिराळ्या नावांनी प्रसिद्ध असणारी देवी शुंभ, निशुंभ रक्तबीज, महिषासुर इत्यादी राक्षसांचा संहार करते अशा कथा आढळतात. या देवीचा उत्सव म्हणजे नवरात्र. तिने दुष्ट प्रवृत्तींवर विजय मिळविला म्हणून तिची उपासना.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;अश्विन शुद्ध प्रतिपदा ते नवमीपर्यंत चालणारा उत्सव म्हणजे नवरात्र! दुर्गादेवीचा उत्सव म्हणून जो कार्यक्रम बंगालमध्ये प्रसिद्ध आहे. त्यालाच महाराष्ट्रात शारदीय नवरात्र म्हणतात. शरदऋतूला प्रारंभ झाल्यापासून हा उत्सव साजरा करण्याची प्रथा आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;महाराष्ट्रातील बहुतेक घराघरातून हा उत्सव होतो. चार देवतांपैकी कोणतीही कुलदेवता असली तरी उपासना प्रकार थोड्याफार फरकाने एकच असतात. या देवतांची आणि त्यांच्या पराक्रमाची वर्णने अग्निपुराण, देवीभागवत, सप्तशती या ग्रंथात आढळतात. सप्तशती हा ग्रंथ मुख्य उपासना ग्रंथ मानला जातो. या ग्रंथात सातशे श्लोक देवता वर्णन केले असल्याने या ग्रंथाला सप्तशती असे नाव पडले आहे. समर्थ रामदासांनीही&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;देवी उपासना साठी आठ-दहा स्तोत्रे लिहिली आहेत. त्यांनी रचलेली आरती आज घराघरात म्हटले जाते. आदिमाया, प्राण रूपिणी, भुवनेश्वरी, भवानी इत्यादी नावांनी त्यांनी देवीला साकडे घातले आहे. नवरात्र उत्सव हा आता घराघरातून उत्साहाने साजरा होतो. तसेच सार्वजनिक गणेशोत्सव प्रमाणे सार्वजनिक नवरात्रोत्सव साजरा करण्याची प्रथा आज अनेकठिकाणी पहावयास मिळते. नवरात्र उत्सावानिमित्त विविध कार्यक्रमांचे सार्वजनिकरित्या करून भक्ती सोहळा असे व्यापक स्वरूप येत आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;विजयादशमी :&lt;/b&gt; नवरात्र उत्सवाची सांगता अर्थात विजयादशमी होय. राम-रावण युद्धात अश्विन शुद्ध दशमीला रावणाचा वध झाला.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;या विजयाची आठवण करून देण्यासाठी यादिवशी विजयोत्सव साजरा करतांना रावणाच्या प्रतिमेचे दहन करतात. रावणवध निदर्शक देखावा करून रावणाची प्रतिमा अग्नीज्वाळेत भस्म करतात. फटाके वाजवतात&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;दसरा सण मोठा ।&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;नाही आनंदा तोटा॥&#39; असं म्हणतात. यादिवशी सर्वत्र आनंदीआनंद साजरा करतात. विजयादशमीच्या मुहुर्तावर अनेक शुभसंकल्प मनात कल्पून चांगल्या कामाचा मुहूर्ताचा दिवस विजयादशमी असून संकल्पापासून सिद्धीपर्यंत वाटचाल करण्याचे ठरविले जाते. मोहाच्या महिषासुराला मारण्याचा दिवस अर्थात विजयादशमी असून अनेक पुराणकथातून, इतिहासातून या दिवसाची महती स्पष्ट केलेली आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;दिवाळी :&lt;/b&gt; दीपोत्सव म्हणजे आनंदाचा उत्सव, उल्लासाचा उत्सव&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;आणि प्रकाशाचा उत्सव होय. &#39;तमसो मा ज्योतिर्गमय । अंधारातून प्रकाशाकडे नेणारा समृद्धीबरोबर ऐक्य संवर्धन करणारा उत्सव म्हणजे दिवाळी. अश्विन वद्य द्वादशी ते कार्तिक शुद्ध द्वितीया असा सहा दिवस चालणारा हा उत्सव असून वसुबारस, धनत्रयोदशी, नरकचतुर्दशी, श्री लक्ष्मी पूजन, बलिप्रतिपदा, भाऊबीज या दिवसांचे संमेलन म्हणजे दिवाळी होय. दिवे लावण्याचा हा सण म्हणून दिवाळी म्हणतात. या दिवसात प्रत्येक घराच्या दारात आकाशकंदील लावला जातो.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;१. वसुबारस &lt;/b&gt;: दिवाळीचा सण धनत्रयोदशीपासून प्रारंभ होत असला तरी अश्विन वद्य द्वादशी पासून या सणाचा खरा प्रारंभ होतो. वसुबारस, गोवत्स द्वादशी किंवा गौबारस असेही या दिवसाला म्हटले जाते. इंद्र पाऊस पाडतो म्हणून इंद्राची पूजा केली पाहिजे अशी गोकुळातील लोकांची श्रद्धा होती. परंतु &#39;गोवर्धन पर्वतामुळे पाऊस पडतो, आपण त्याची पूजा केली पाहिजे.&#39; असे श्रीकुष्णाने गोकुळातील लोकांना&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;सांगितले. गोकुळातील लोकांनी गोवर्धनाची पूजा केल्यामुळे इंद्राने चिडून जाऊन वृंदावन आणि गोकुळावर मुसळधार पावसाचा वर्षाव केला. तेव्हा भगवान श्रीकृष्णाने आपल्या करंगळीवर गोवर्धन उचलून धरून त्याखाली गोकुळवासीयांचे रक्षण केले. तो दिवस म्हणजे वसूबारस&#39; होय.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;२. धनत्रयोदशी&lt;/b&gt;: धनत्रयोदशी म्हणजे लक्ष्मीपूजनाचा दिवस होय. भारतीय संस्कृतीमध्ये लक्ष्मीला आई समजून पूजनीय मानली आहे. वैदिक ऋषीनी तर लक्ष्मी उद्देशून गाईलेले आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;ॐ महालक्ष्मीच विद्महे विष्णुपत्नीच धीमहि। कान मांग&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;तन्नो लक्ष्मी :&lt;/b&gt; प्रचोदयात ॥ (महालक्ष्मीला मी जाणतो. (ज्या) विष्णुपत्नीचे ध्यान करतो त्या लक्ष्मीने आमच्या मन बुद्धीला प्रेरणा द्यावी) लक्ष्मी चंचल आहे असे सांगितले जाते. परंतु लक्ष्मी चंचल नसून लक्ष्मीवानाची वृती चंचल असते. लक्ष्मीमुळे मानव देव होऊ शकतो तसेच दानवी वृती देखील निर्माण होऊ शकते. विपरित मार्गाने वापरली जाते ती अलक्ष्मी होय. म्हणून उदारतेने चांगल्या कार्यासाठी लक्ष्मीचा वापर व्हावा यादृष्टीने लक्ष्मीपूजन करावे ही या सणामागील प्रथा-परंपरा आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div dir=&quot;auto&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-family: inherit; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;३. नरकचतुर्दशी &lt;/b&gt;: नरकचर्तुदशीला कालीचतुर्दशी देखील म्हणतात. नरकचतुर्दशी कथा अशी आहे - प्रागज्योतिषपुराचा राजा नरकासुर शक्तीमुळे सैतान बनला होता. स्वत:च्या शक्तीमुळे तो सर्वांना त्रास देत होता. इतकेच नव्हे तर स्त्रियांना सतावित होता. त्याने स्वत:च्या जनानखान्यात सोळा हजार कन्यांना कैद करून ठेवले होते. भगवान श्रीकृष्णाने त्याचा नाश करायचा विचार केला. तसेच सत्यभामा नरकासुराचा वध करण्याचा निर्धार केला. भगवान श्रीकृष्ण या कामी मदतीला धावले. चतुर्दशीच्या दिवशी नरकासुराचा नाश झाला. नरकासुराच्या जाचातून मुक्त झालेल्या लोकांनी विजयोत्सव साजरा केला. आसुरी प्रवृतीचा नाश आणि सत्तप्रवृतीची स्थापना अशी आठवण&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/2609487442117611477/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/10/aple-festival.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/2609487442117611477'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/2609487442117611477'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/10/aple-festival.html' title='आपले सन 2 (aple festival)'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiwSJtn6gMbDIJPXEWNtlyxozgxhwu35wAiwsDZHsAnCve0AAgwgN09R__vOe-VeiwYyjA6rhnd7fRt48SuT2dU3R5dlx54yey9hGiyLg7HqG85PDk8HQ5XvvjZUQpPOlhsX4tbGSSYes9dJKIAPRTHb9srqamNmMbyBGy5X_Zt0M5IpGLnJTeE542DYw/s72-w400-h225-c/%E0%A4%86%E0%A4%AA%E0%A4%B2%E0%A5%87%20%E0%A4%B8%E0%A4%A8%202.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-7064930552352364224</id><published>2020-09-20T01:06:00.011-07:00</published><updated>2020-10-25T09:13:20.308-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="VastuShastra"/><title type='text'>शनीचा व वास्तूचा संबंध</title><content type='html'>&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-t2b5kqlaPR0/X2cOHUjLqVI/AAAAAAAAABM/Bt91XzjnW9E_fyp1_WYlw5reG8hisSsEQCNcBGAsYHQ/s2048/%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25A8%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25B5%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A7.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1152&quot; data-original-width=&quot;2048&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-t2b5kqlaPR0/X2cOHUjLqVI/AAAAAAAAABM/Bt91XzjnW9E_fyp1_WYlw5reG8hisSsEQCNcBGAsYHQ/w400-h225/%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25A8%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25B5%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A7.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;एखाद्या व्यक्तीच्या. जन्म कुंडलीत शनी कोणत्याही स्थानी असेल व तेंव्हा त्या व्यक्तीने नवीन घर बांधण्यास सुरुआत केली तर त्या त्या स्थानातील शनी त्या व्यक्तीला तीन ते अठरा वर्षात शुभ-अशुभ फल देतो. त्याविषयी वास्तू व शनीचा सबंध व उपाययोजना पुढीलप्रमाणे&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;div style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;१) वास्तू बांधताना त्या व्यक्तीच्या कुंडलीत पहिल्या (लग्न) स्थानात शनी असेल तर सातवे व दहावे स्थान रिकामे असेल तर नी वास्तुसौख्य देतो.&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;२) दुसऱ्या स्थानात शनी असेल तर वास्तू बांधत असता बांधकाम मध्येच थांबेल, असे करु नये. जशी जमेल तशी वास्तू बांधून घ्यावी. असे केल्यास हा शनी शुभ फल देतो.&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;३) तिसऱ्या स्थानात शनी असेल तर घर बांधून झाल्यानंतर त्या व्यक्तीने घरात तीन कुत्र्यांना पाळावे. त्यामुळे शनीची फळे शुभ मिळतात.&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;४) जर जन्मकुंडलीत चौथ्या स्थानात शनी असेल तर त्या व्यक्ती स्वतःचे घर बांधू नयेः शनीपालट होईपर्यंत भाड्याच्या घरात राहावे, कारण घर बांधलेच तर आई, आजी, सासू व मामा या चारही जणांना त्रास होण्याची&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; शक्यता असते.&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;५) पाचव्या स्थानात शनी असल्यास एखाद्या व्यक्तीने घर बांधायला घेतले तर त्याच्या मुलाला त्रास होतो. परंतु मुलाकडून नवीन वास्तू बांधून घेण्यास काही हरकत नाही. जर घर बांधायचेच असेल तर सा व्यक्तीने वयाच्या&lt;br /&gt;४ ८व्या वर्षानंतर घर बांधावे. परंतु घर बांधतांना पाया खोदण्यापूर्वी शनीचे वाहन रेडा त्याचे पूजन करावे.&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;६) सहाव्या स्थानात शनी असेल तर त्या व्यक्तीने वयाच्या ३६ अथवा ३९व्या वर्षी नवीन घर बांधावे. तत्पूर्वी घर&amp;nbsp; बांधले तर त्याच्या मुलीला सासरी त्रास होतो.&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;७) कुंडलीत सातव्या स्थानात शनी असेल तर त्या व्यक्तीला वास्तुसुख चांगले मिळते. बनविलेले चांगले घरही सहज&amp;nbsp; मिळते.. परंतु याच स्थानात शनी अशुभ असल्यास घर विकावे लागते.&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;८) आठव्या स्थानात शनी असेल तर नवीन घर बांधताना अगदी सुरुवात करण्यापासून ते घर पूर्ण होईपर्यंत अनेक अडचणी व अडथळे निर्माण होतात. परंतु याच स्थानात राहू व केतू शैभ असतील तर मात्र वास्तूविषयक शुभ फळे मिळतात.&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;९) नवव्या स्थानात शनी असेल तर त्या व्यक्तीने घर तेंव्हाच बांधण्यास सुरुवात करावी की जेव्हा त्याची माता वा त्याची पत्नी गर्भवती असेल, तसेच स्वत:चे धन व त्यात थोड वडिलांचे धन असे एकत्र करुनच घर बांधावे.&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;१०) दहाव्या स्थानात शनी असल्यास नविन घर बांधण्यास सुरुवात करु नये, कारण यावेळी घर बांधल्यास कोणतेही लाभ होत नाही. कदाचित घरही अर्धवट स्थितीत राहते. बांधकाम पूर्ण होत नाही.&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;११) अकराव्या स्थानात शनी असेल तर त्या व्यक्तीला वास्तु सौख्य उशिरा मिळते. वयाच्या ५५ वर्षानंतर घर बांधण्याचा योग येतो. फक्त घराचे मुख्य दरवाजे दक्षिणेला येणार नाहीत याची काळजी घ्यावी. तसे न केल्यास घरात दीर्घमुदतीचे आजार होतात.&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;१२) बाराव्या स्थानात शनी असेल तर त्या व्यक्तीने शक्यतो चौरसाकृती घर बांधावे. कारण तेच घर त्याला विशेष लाभदायक असते. तसेच फारसे कष्ट न पडता घर बांधून होते.&lt;/p&gt;&lt;div style=&quot;color: black; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;b&gt;हे सुद्धा वाचा&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/shanicha-vastu-cha-sambandha.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;शनीचा वस्तू&amp;nbsp; शास्त्र&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-3.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;घरात साठी वास्तुशास्त्र&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/blog-post_67.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;हॉटेल&amp;nbsp;वस्तू शास्त्र&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/7064930552352364224/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/shanicha-vastu-cha-sambandha.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/7064930552352364224'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/7064930552352364224'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/shanicha-vastu-cha-sambandha.html' title='शनीचा व वास्तूचा संबंध'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://1.bp.blogspot.com/-t2b5kqlaPR0/X2cOHUjLqVI/AAAAAAAAABM/Bt91XzjnW9E_fyp1_WYlw5reG8hisSsEQCNcBGAsYHQ/s72-w400-h225-c/%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25A8%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25B5%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A7.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total><georss:featurename>India</georss:featurename><georss:point>20.593684 78.96288</georss:point><georss:box>-7.7165498361788458 43.80663 48.903917836178849 114.11913</georss:box></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-5711444715849554370</id><published>2020-09-20T00:46:00.009-07:00</published><updated>2020-10-25T09:12:59.466-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="VastuShastra"/><title type='text'>घर बांधण्यास चांगली जागा कोणती?</title><content type='html'>&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-coGwBYi0z_Y/X2cMbf6R1HI/AAAAAAAAAA4/_11xkFvbyFsFKilvJU7TNZNA2GoOSIbegCNcBGAsYHQ/s2048/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%2B%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A7%25E0%25A4%25A3%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%2B%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%259C%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%2B_.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1152&quot; data-original-width=&quot;2048&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-coGwBYi0z_Y/X2cMbf6R1HI/AAAAAAAAAA4/_11xkFvbyFsFKilvJU7TNZNA2GoOSIbegCNcBGAsYHQ/w400-h225/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%2B%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A7%25E0%25A4%25A3%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%2B%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%259C%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%2B_.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;घर बांधण्यास पाहत असलेली जागा चांगली आहे की नाही, हे ओळखण्यासाठी वास्तुशास्त्राने एक सोपा उपाय सांगितला आहे. त्या जागेच्या मधोमध एक फूट खोल खड्डा खणावा व त्यात पूर्ण पाणी भरावे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;चोवीस तासानंतर त्यातील पाण्याची स्थिती पाहावी. खड्यात पाणी जसेच्या तसे असेल किंवा थोडेसेच कमी झालेले असेलतर अशी जागा घर बांधण्यासाठी सर्वोत्कष्ठ समजली जाते&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;खड्यातील पाणी जमिनीत अर्धे मुरले असेल व अर्धे राहिले असेल तर अशी जागा घरासाठी बरी समजली जाते. पण खड्ड्यातील पाणी जमिनीत पूर्ण मुरले असेल किंवा पाण्यामुळे जंमिनीला चिर पडल्या असतील तर, अशी जागा वास्तू बांधण्यासाठी अशुभ समजली जाते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;तेथे घर बांधून राहणे धोक्याचे व नुकसानदायी ठरुशकते. मालकाचे अनेक प्रकारचे नुकसान होऊन मानसिक व&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;शारीरीक हानीही होण्याची शक्यता असते. त्यामुळे अशी अशुभ ठरलेली जमीन घेणे कटाक्षाने टाळावे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घरात वावरताना नव्या घरात प्रवेश करताना घराची वास्तुशांती केलीच पाहिजे. वास्तुशांती स्वत:च्या हस्ते होणे जास्त महत्वाचे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;प्लॉटचा आकार काटकोन चौकोन असणे लाभदायक ज्यावेळी प्लॉट खरेदी केला जातो, त्यावेळी त्याचा आकार पाहणे आवश्यक असते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;प्लॉटचा आकार चौरस असणे सर्वात महत्वाचे असते, त्यातही काटकोन चौकोन असेल, तर उत्तम असते. प्लॉटचा आकार त्रिकोणी असेल, तर मात्र कोर्ट-कचेरीच्या फंदात गुंतवून बसावे लागते. प्लॉट ईशान्य कोनात कमी असेल, तर मात्र उत्तम असते आणि संमृद्धीच्या दृष्टीने लाभदायक समजले जाते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;प्लॉटचा आकार हा जर नैऋत्य कोनात ९० अंशापेक्षा कमी असेल, तर मात्र राक्षसी अनुभव येतो. आग्नेय कोन ९० कमी असेल, तर वाईट चिंता संभवते. वर्तुळासारखा प्लॉट मालकाला अस्थिरता देणारा असतो, तर पंचकोनाकृती प्लॉट हा तसा चांगला नसतो.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;काही तरी दुःखाचे अनुभव येतात. काटकोनी प्लॉट उत्तमच असतो. सुख, सम्पन्नता देणारा असून मन:शांती प्रदान करतो. समलंब चौकोन, व्याघ्रमुखी असे प्लॉट खूप कष्ट देणारे असतात. गोमुखी प्लॉट हा मध्यमच समजावा. काही काळ उत्तम जातो. प्लॉट निवडताना वरीलप्रमाणे विचार आवश्यक आहे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;आणि रेकीचा जवळचा सबंध&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;वास्तुशास्त्र आणि रेकीचा काही सबंध आहे काय असा विचार केला असता असे म्हणावे लागते की, आपले वास्तुशास्त्र पंचमहाभूतांवरती आधारित आहे. वैश्विक ऊर्जा मिळविण्याच्या घराची अंतर्गत योजना शक्यतो वास्तुशास्त्रानुसार निसर्गात जी आदिशक्ती आहे तिलाच आपण रेकी म्हणतो.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;रेकीच्या वापरामुळे मनुष्य आपली शारीरीक, मानसिक व अध्यात्मिक पातळीवर उन्नती करु शकतो. चक्राचा समतोल राखण्याचे काम महत्वाचे मानले गेलेले आहे. ही चक्रे म्हणजे काय असा विचार करता, ही चक्रे म्हणजे वातावरणातून प्राणशक्ती ग्रहण करुन शरीर पोहचवणारी ऊर्जेची द्वारे म्हणजेच चक्रे होत. योग शास्त्रानुसार सात चक्रे आहेत, त्यांचा शरीर अवयव व ग्रंथीशी सबंध आहे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;अविरत ऊर्जेचा प्रवाह हा शरीराच्या प्रत्येक पेशींमधून वाहण्यासाठी व त्यांचा योग्य समन्वय राखण्यासाठी चक्राचे कार्य योग्य चालणे महत्वाचे असते. सध्याच्या शारीरीक, मानसिक ताणतणावाच्या जीवनामुळे चक्राचे कार्य बिघडते ते पूर्वपदी आणण्यासाठी रेकीचा उपयोग होतो.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;वेध घरासाठी अशुभ असतात&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;बृहत्संहितेनुसार जर घरासमोर रस्ता, झाड, इतर घराचा कोपरा, खांब, मोरी अशुभ मानले जाते, परंतु जर घराच्या दाराच्या उंचीच्या दुप्पट अंतरावर जर हे वेध असतील तर यांचा कसलाही दोष नसतो. वास्तुशास्त्रानुसार पुढील वेध सांगितले आहेत.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #ffa400;&quot;&gt;हारवेध :&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घराच्या प्रवेशद्वारासमोर जर एखादा वृक्ष, पाण्याची टाकी, विहीर, हॅण्डपंप वगैरे नसावे. घराच्या दारासमोर वा मधल्या चौकात शिडी नसावी. घराच्या दारासमोर पाळीव प्राण्यांना बांधण्यासाठी खुंटी नसावी.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffa400;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;भार्गवे (रस्ता) :&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&amp;nbsp;याला विधीशूळही म्हणतात. समोरून येणारा रस्ता जर सरळ आपल्या घरात येत असेल तर तो सर्वदृष्टीने अशुभ असतो. त्याचप्रमाणे चोहोबाजूंनी येणारे रस्ते जर आपल्या दारासमोर येत असतील अशुभ असते. तसेच कोण- त्याही दिशेने येणारा रस्ता घरासमोर संपत असेल तर&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;जागी घर बांधू नये. त्याचप्रमाणे घरात प्रवेश करण्यासाठी अत्यधिक वेडा वाकडा रस्ता असेल तर घर शुभ नाही.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;छिद्रवेध वास्तुनियमानुसार घराच्या मागील भागाकडे कसलेली छिद्र वगैरे नसावे. यामुळे सतत चोरांची भीती असते. घरातील वस्तू पाहता येतात. घरावर आसुरी वृत्तीचा प्रभाव वाढतो.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;चित्रवेध घरात क्रूर हिंस्त्र पशु-पक्षी तसेच भयानक चित्र टांगू नयेत किंवा लावू नयेत.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;समवेध जर एका मजल्यापेक्षा दुसऱ्या मजल्याची उंची आकार समान नसेल तर त्याला समवेध म्हणतात. अशा घरात राहणाऱ्या व्यक्तींना सुखसमाधान लाभत नाही.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;गर्भवेध मुख्य प्रवेशद्वाराच्या मधोमध भिंत नसावी. गर्भवेध म्हणतात. गर्भवेधामुळे त्या घरात सतत त्रासदायक वातावरण राहते आणि लक्ष्मी टिकत नाही.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #ffa400;&quot;&gt;ध्वजवेध :&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घरावर कोणत्याही मंदिरावरील ध्वजाची सावली पडत असल्यास त्याला ध्वजवेध म्हणतात. यामुळे त्या घरातील माणसे आजारी पडतात, जर मंदीर घराच्या प्रवेशद्वारापासून बाजूला असेल तर ध्वजदोष होत नाही तसेच मंदीर आणि घरामधून रहदारीचा रस्ता असेल किंवा मंदिर घराच्या/दाराच्या उंची पेक्षा दुप्पट अंतरावर असेल तर तो दोष होत नाही.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #ffa400;&quot;&gt;इतर वेध :&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&amp;nbsp;घरासमोर धोबीघाट किंवा लोहार कामाचे ठिकाण, कुंभारकामाची जागा, पिठाची गिरणी, स्मशानभूमी नसावी.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;h4&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;कोणत्या दिशेस काय असावे?&lt;/span&gt;&lt;/h4&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;प्राचीन भारतीय वास्तुशास्त्र दिशांना अनन्यसाधारण महत्व आहे. घराच्या दारांची, खिडक्यांची दिशा, त्याचप्रमाणे घराच्या आतील भागात विविध उपयोगाच्या वस्तू, उपकरणे कोणत्या विशिष्ट दिशेला असली पाहिजेत, याचे मार्गदर्शन वास्तुशास्त्र मिळते. या मार्गदर्शनाप्रमाणे घरातील किंवा दुकानातील वस्तूंची मांडणी केल्यास सौख्य लाभते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffa400;&quot;&gt;आग्नेय दिशा :&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&amp;nbsp;सर्वात प्रथम दक्षिण व पूर्व दिशांमधील आग्नेय दिशा संबंधी पाहू या. आग्नेय दिशेच कधीही पाणी अथवा कोणत्याही प्रकारचा पाण्याचा साठा असू नये. हा नियम जरा काटेकोरपणे पाळावा. बन्या ठिकाणी आग्नेय दिशेच पाण्याचा साठा आढळता. (वास्तुमध्ये, वास्तूच्या बाजूला) अशा वास्तुमध्ये राहणाऱ्या व्यक्तींना अनेक&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;संकटांना तोंड देताना पाहिले आहे. लोहार, सोनार वेल्डिंग, थोडक्यात अग्नीशी संबंधित असलेल्या धंदेवाल्यांनी आग्नेय दिशेस दरवाजा करुन धंद्यात वृद्धी करावी.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;घरातील रचना&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;आग्नेय दिशेस स्विचबोर्ड मीटर, बटणे असावीत. आग्नेय दिशेस फ्रीज ठेवाव. (फ्रिज थंड ऊर्जा निर्माण करतो हे लक्षात ठेवा.) म्हणूनच आग्नेय फ्रीजची व्यवस्था केल्यास फायदा होईल.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;स्वयंपाक घरात आग्नेय दिशेस शेगडी, स्टोव्ह, चलू स्वयंपाकाचा ओटा पूर्व-उत्तर दिशा मध्ये एल आकाराप्रमाणे वास्तुपूजनाच्या वेळी लागणाऱ्या वस्तू चांदीचा नाग, तार, वास्तुप्रतिमा, मोती, आग्नेय दिशेसच वास्तूतच (घरामध्ये) पुराव्या, पुरताना चांदीचा नाग वास्तुप्रतिमेचे तोंड पूर्वेला करुन, एका नवीन लहान बोळक्यात (मातीच्या) घालून, वरती शेवाळे टाकून, झाकण लावून पुरावे दहीभाताचा नैवद्य दाखवावा. सणासुदीच्या दिवशी, लक्ष्मीपूजन, वटपौर्णिमा अशा दिवशी या&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;जागेवर पणती लावावी. पुरलेल्या जागेवर फरशी लावून बंद करावे. अशा ठिकाणावर जड सामान ठेवू नये. कारखानदारांनी आपल्या कारखान्याच्या आग्नेय दिशेस बॉयलर, जनरेटर, इलेक्ट्रिक उपकरणे ठेवावीत.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;ज्या कारखान्यात अथवा घरांत नोकरांविषयी समस्या निर्माण होतात, अशा वेळेला वास्तूच्या आग्नेय दिशेस कामगार रुम, चेंजिंग रुम, वॉचमन रुम जरुर तयार&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;करावी.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;याचप्रमाणे घरातील आग्नेय दिशेची खोली नोकराला द्यावी. बऱ्याचशा समस्या सुटू लागतील. नोकर टिकण्यास मदत होईल. आग्नेय दिशेस पाण्याचा साठा, डबकी, ओढा, नाला असल्यास त्वरीत बंद करावा.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;अनेक डबघाईला आलेल्या उद्योगधंद्याच्या आग्नेय दिशेला पाण्याचा साठा पाहावयास मिळाला. आग्नेय दिशा नव्वद अंशापेक्षा कमी असलेली वास्तू शक्यते विचार करुन घ्यावी.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;पश्चिम दिशा:&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;ही दिशा इतर देशांच्या मानाने जड असावी. स्वयंपाकघरात पश्चिम दिशेस भांडी, मिक्सर इत्यादी सामान ठेवावे. बंगल्यातील पश्चिम दिशेस जेवण्याची रुम करावी पण जेवतांना तोंड उत्तर-पूर्व असावे. वास्तूच्या पश्चिमेस पिंपळ असेल त्यांना चांगला फायदा होतो. पश्चिमेस बाग-बगिचा करण्यास हरकत नाही.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;नैऋत्य दिशा:&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;तसे पाहता ही दिशा राक्षसी प्रवृत्तीची दिशा मानण्यात आली आहे. नैऋत्य दिशेचे बांधकाम करतेवेळी जास्तीत जास्त काळजी द्यावी. या दिशेस अपघाताचे प्रमाण जास्त असते. बांधकामात अनेक अडचणी निर्माण होतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;खोलीत नैऋत्य दिशेस जड सामान ठेवावे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;मिक्सर, भांडी नैऋत्य दिशेस ठेवावी.&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;बंगल्यातील अथवा ब्लॉकमधील नैऋत्येकडील खोली भाडयाने अथवा नोकरास देऊ नये.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वास्तुमालकास त्रास होऊ लागतो. सतत मनस्ताप घडतो.&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;नैऋत्य खोलीतील वस्तू लवकर बाहेर येत नाहीत. बंगल्यातील सामान, कुदळ, फावडे इ. वस्तू ठेवण्यासाठी नैऋत्य दिशा निवडावी. ही दिशा जेवढी जड करु तेवढी फायदेशीर ठरते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;चुकूनही आजारी माणसास नैऋत्य खोलीत अथवा नैऋत्य दिशेस झोपवू नये. प्रकृतीत आराम पडण्यात अडचणी निर्माण होतील. स्वास्थ्य चांगले राहणार नाही. आजारी माणसाच्या नैऋत्य खोलीत अथवा नैऋत्य दिशेस झोपवू नये. प्रकृतीत आराम पडण्यात अडचणी निर्माण होतील.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;स्वास्थ्य चांगले राहणार नाही. आजारी माणसाच्या तक्रारीचे प्रमाण वाढते राहील. याचप्रमाणे इतर व्यक्तींनासुद्धा या दिशेस, खोलीत झोपण्याचे टाळावे. नैऋत्य खोलीत अथवा बाजूस पूजा अच्छा, धार्मिक विधी करु नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;i&gt;थोडक्यात खालील गोष्टी जमेल तेवढया कराव्यात.&lt;/i&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१) आग्नेय : लोहार, सोनार, वेल्डिंग, अग्नीशी सबंध असलेल्या धंदेवाल्यांनी आग्नेय दिशेस दरवाचा करुन जरुर फायदा करुन घ्यावा. जेवण&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; तयार करण्यास आग्नेय दिशा निवडावी. फ्रीज आग्नेय दिशेस ठेवावा. मिक्सर, स्विचबोर्ड आग्नेय दिशेस ठेवावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२) पूर्व : स्नानगृह, पाण्याचा साठा ईशान्य उत्तर दिशेस असावा. तर पूर्व दिशेस अभ्यासास तोंड करुन बसावे. होम यज्ञ पूर्वेस तोंउ करुन&amp;nbsp; करावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) ईशान्य : देवघर, पाणी, अभ्यासाची दिशा, औषधे जरुर ठेवणे. उंचीने लहान तीन फुटापर्यंत असलेल्या झाडांचा बगिचा करावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) उत्तर दिशा : ही दिशा कुबेराची मानली गेली आहे. पैसा अडका ठेवणे, अभ्यासाला तोंड करुन बसणे,&amp;nbsp; &amp;nbsp;याचप्रमाणे ही दिशा शक्यतो&amp;nbsp; रिकामी ठेवावी. जड समान-सुमान ठेवू नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५) वायव्य दिशा : सामानासाठी स्वयंपाकघरात लागणाऱ्या कच्च्या मालासाठी जागा करावी. कोठार असल्यास उत्तम.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६) पश्चिम दिशा : स्वयंपाकघरात भांडी, सामान ठेवणे,&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;देशा नेहमी जड करावी. जेवणाची खोली पश्चिमेस असावी. पंपळ वास्तूच्या पश्चिमेला असल्यास फायदेशीर.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;७) नैऋत्य दिशा : स्वयंपाकघरात ही जागा रिकामी ठेवू नये. जड समान ठेवावे. महत्वाचे निर्णय या जागेवर घेऊ नये. येथे मिक्सर, भांडी हे&amp;nbsp; सामान जरुर ठेवावे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;८) दक्षिण दिशा : दक्षिण दिशेस झोपण्याची खोली असावी. परंतु दक्षिण दिशेस पाय करुन झोपू नये. अवजड सामान ठेवावे. बगिचा, त्याचप्रमाणे मोठी झाडे लावावीत&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;पूर्व दिशा :&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;पूर्व दिशा शक्यतो रिकामी ठेवावी. तीन फुटापेक्षा उंच न वाढणारी झाडे लावावी. पूर्वला दरवाजा चांगला समजला जातो. बाथरुम पूर्वेला असावे म्हणजे, स्नानाच्या वेळी तोंड पूर्वेला होऊन सूर्यकिरणांचा लाभ मिळतो. पाण्याचा साठा पूर्वेला चालू शकतो. आपल्या घरात वापरात येणारे पाणी पूर्वेकडून आल्यास उत्तम. होमहवन, पूजा-अर्चा पूर्वेकडे तोंड करुन करावी. अभ्यासाची खोली पूर्वेस असल्यास चालेल.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;ईशान्य दिशा:&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वास्तुशास्त्र ईशान्य दिशेस महत्व प्राप्त झाले आहे. ईशान्य दिशा म्हणजे पूर्व व उत्तर दिशांमधील दिशा होय. ईशान्य दिशेला देवाची प्रतिमा, देव्हारा, फोटो ठेवून जर पूजा-अर्चा केल्यास प्रचीती येते, या विधानाबद्दल वास्तुशास्त्राला मानणाऱ्याचे एकमत आहे. त्यांना अ देवपूजेस, साधनेत, नामजप, नामस्मरण अशा क्षेत्रात यशप्राप्ती होत नसेल, त्यांनी ईशान्य दिशेस देव्हाऱ्याची स्थापना करुन प्रगती साधावी, या विधानाचा जरुर अनुभव घ्यावा.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;आजारी माणसांन स आपली औषधे ईशान्य दिशेस ठेवावी. ईशान्य दिशेस पाण्याच ये साठा असणे म्हणजे फारच चांगले मानले गेले आहे. ज्यांना विहीर बोअरींग काढावयाचे असल्यास ईशान्य दिशेचा जरुर फायदा&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घ्यावा.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;स्लोप पूर्व-ईशान्य दिशेला असावा. विद्यार्थ्यांनी ईशान्य दिशेल तोंड करुन अभ्यास करावा. अभ्यासात चांगली प्रगती जाणव लागेल. लेखक, पत्रकार किंवा लिखाण करणाऱ्यांनी या दिशेचे जरुर अनुभव घ्यावा, नोकरीसाठी अर्ज करणे, मुलीला लग्नासाठी दाखविणे, महत्वाच्या बैठका ईशान्य दिशेस ठेवल्यास कमी श्रमात यशप्राप्ती मिळते. आपल्या राहत्या वास्तूपासून नवीन घ्यावयार्च वास्तुशास्त्र&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;जागा ईशान्य दिशेस असल्यास जरुर खरेदी नक्कीच&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;उत्कर्ष जाणवेल.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;उत्तर दिशा:&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वास्तुशास्त्र ही दिशा कुबेराची दिशा समजली जाते. सांगितले आहे. परंतु काही व्यक्तींचा बाबतीत वेगळे अनुभव आहेत. उत्तरेस गल्ल्याचे तोंड असताना जेवढा चालत नव्हता तेवढा आज चालतो. आज टेबलाचे तोंड पश्चिमेस आहे. मुद्दाम इथे नमूद करत आहे.. जर शास्त्र वापरात असेल, तरच अशा उणिवा लक्षात येतील. उत्तरेला तोंड करुन अभ्यास करणे योग्यच समजले जाते. घरातील उतार उत्तरेस असल्यास आर्थिक सुबत्ता येते. उत्तर दिशा शक्यतो जड करु नये.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;वायव्य दिशा:&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;दिशेला तिजोरी, कपाट, गल्ला, पैसा अडका असे शास्त्रात&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;या दिशेस धन-धान्य साठवावे. वास्तूच्या वायव्येस धान्याचे कोठार करावे. वर्षाचे लागणारे धान्य अथवा लवकर वापरात येणारे धान्य ठेवावे. कोठारातील ईशान्य दिशेस देवघर करु नये. महत्वाच्या गोष्टींची चर्चा वायव्येकडील कोठारात अथवा वायव्य दिशेस करु नये. निर्णय घेण्यास वेळ लागेल. कोठारात रिकाती पोती, डबे, खोके, असू नयेत. स्वयंपाकघरात वायव्य दिशेस धान्य ठेवण्याची व्यवस्था करावी.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;i&gt;&lt;b&gt;वास्तूबद्दल काही महत्वाच्या बाबी&lt;/b&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;आपल्या वास्तूच्या दारासमोरील असणाऱ्या गोष्टींमुळे जीवनावर होणार परिणाम&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१) घराच्या दारासमोर जर झाड असेल तर मुलांना त्रास, सत्ता व धनदान्य निघून जाते, रोगराई होण्याचा संभव.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२) रस्त्याचे एक टोक दारासमोर जर संपत असेल तर मालकाला प्राणघातक, गुलामीचे जीवन, आजारपण, सर्वगोष्टी हिरावून जाणे असे अनर्थ घडतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) दारासमोर चिखल किंवा गटार असेल तर सर्व गोष्टी हिरावून घेतल्या जातात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) दारासमोरील वाहते पाणी असल्यास अचानक, अधिक, वायफळ खर्च होतो.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५) दारासमोर देऊळ असेल तर घरात धनधान्याची कमी,&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घरातील मालकांना त्रास व मुलांना त्रास आढळतो.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६) दारासमोर पिलर असेल तर मालकाला त्रास, गोष्टीला वाव मिळतो.&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वाईट&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;७) घराच्या दारासमोर पोस्ट ऑफिस असेल तर अचानक&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;आग उद्भवते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;८) दुसऱ्या घराचा कोपरा आपल्या दारासमोर असेर तर मृत्यु, भिती, डोक्यावर परिणाम होताना दिसतो.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;९) दारासमोर मोठा खड्डा असेल तर समोरच्याला भांडणाचे&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;कारण मिळते&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;ज्या व्यक्तींना स्वत:च्या प्लॉटवरती घर बांधायचे असेल&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;त्यांनी कोणत्या महिन्यात बांधकाम सुरुकरावे त्याबद्दल माहिती.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१) चैत्र महिना : हया महिन्यात जर घर बांधायला सुरुवात केली तर घरात अनेक प्रकारचे आजार उद्भवतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२) वैशाख महिना : हया महिन्यात घर बांधायला सुरुवात केली तर घरामध्ये धन-धान्य, पशु-पक्षी हयामध्ये वाढ होते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) ज्येष्ठ महिना : हया महिन्यात घर बांधायला सुरुवात&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;केली तर घरातील वाढ खुंटते व मृत्युसुद्धा येतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) आषाढ महिना : हया महिन्यात जर घर बांधायला सुरुवात केली तर घरात संपत्ती वाढते व नौकर चाकर, पशु- पक्षी&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;हयांची वाढ होते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५) श्रावण महिना : हया महिन्यात घर बांधायला सुरुवात केली तर घरामध्ये धन-धान्य, संपत्ती व शांतता मिळते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६) भाद्रपद महिना : हया महिन्यात घर बांधायला सुरुवात केली तर घरात नेहमी नुकसान होते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;७) अश्विन महिना: हया महिन्यात जर घर बांधाय सुरुवात केली तर पत्नीसुख नाहीसे होते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;८) कार्तिक महिना : हया महिन्यात घर बांधायला सुरुवा केली तर घरात शांतता, धन-धान्य, आरोग्य चांगले राहते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;९) मार्गशीर्ष महिना : हया महिन्यात घर बांधायला सुरुवात&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;केली तर घरात खाण्या-पिण्याची कधीही कमतरता होत नाही.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१०) पौष महिना : हया महिन्यात घर बांधायला सुरुवात केली तर घरात चोऱ्यामाऱ्या जास्त होतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;११) मघा महिना : हया महिन्यात घर बांधायला सुरुवात केली तर घरात भरभराट होते व घरात आग सुद्धा लागते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१२) फाल्गुन महिना : हया महिन्यात घर बांधायला सुरुवात केली तर घरात सुखसमृद्धी वाढते व अनेक दिशांनी उन्नती होते.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/5711444715849554370/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-for-home.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/5711444715849554370'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/5711444715849554370'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-for-home.html' title='घर बांधण्यास चांगली जागा कोणती?'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://1.bp.blogspot.com/-coGwBYi0z_Y/X2cMbf6R1HI/AAAAAAAAAA4/_11xkFvbyFsFKilvJU7TNZNA2GoOSIbegCNcBGAsYHQ/s72-w400-h225-c/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%2B%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A7%25E0%25A4%25A3%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%2B%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%259C%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%2B_.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-1910273836727644154</id><published>2020-09-19T23:38:00.009-07:00</published><updated>2020-10-25T09:13:34.182-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="VastuShastra"/><title type='text'>शास्त्रशुद्ध वास्तुशांती अशी करावी ?</title><content type='html'>&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-sUFe5e_x-4c/X2cNytdzlJI/AAAAAAAAABE/eyWtZH4X7c8w_EO6-8qg-2_Q3UZIwcuYgCNcBGAsYHQ/s2048/%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25A6%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A7%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1152&quot; data-original-width=&quot;2048&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-sUFe5e_x-4c/X2cNytdzlJI/AAAAAAAAABE/eyWtZH4X7c8w_EO6-8qg-2_Q3UZIwcuYgCNcBGAsYHQ/w400-h225/%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25A6%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A7%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&amp;nbsp;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;१) आग्नेय, नैऋत्य किंवा ईशान्य या पवित्र दिशा पैकी एका दिशेला वास्तुप्रतिमेची स्थापना करावी ती जागा पायदळी तुडवली जाऊ नये वा अपवित्र स्थळी असू नये.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२) वास्तुदेवतेची प्रतिमा सोन्याच्या जाड पत्र्याची असावी.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) वास्तूची मालकी एखाद्या विधवा स्त्रिकडे असेल, तर तिने पुरोहितांच्या मदतीने वास्तुशांती करावी, पुरोहितांनी तिला देवतांची पंचोपचारपूजा, द्रव्यत्याग व वराहुती इ. शक्य त्या विधींमध्ये तिला अगत्यपूर्वक सहभाग द्यावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) वास्तुशांतीच्या दिवशीच सत्यनारायणाची पूजा ठेवू नये. कारण त्यामुळे वास्तुशांतीला दुय्यम महत्व येते.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५) स्वत:च्या फ्लॅटची वास्तुशांती करताना सूत्रबंधन, आठ दिशांना द्रोणांतून दहीभात ठेवणे, जमिनीत खिळे ठोकणे व घराभोवती दूधपाण्याच्या धारा धरणे या गोष्टी वर्ज्य केल्या तरी चालतील.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६) घर बांधल्यावर वास्तुशांती करुन मगच गृहप्रवेश करता येतो, ही संकल्पना चुकीची आहे. नवीन घरात दिनशुद्धी पाहून गृहप्रवेश केल्यावर वास्तुशांती सवडीने केली तरी चालते.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;७) एकाच मालकाचे सलग दोन फ्लॅट असून, त्यांच्यात&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;अंतर्गत दरवाजा असेल, तर दोन्हींची मिळून एक वास्तुशांती येते. तसा दरवाजा नसेल किंवा दरवाजा असूनही भित्न मालकांकडे दोन्ही फ्लॅटची मालकी असेल, तर प्रत्येक फ्लॅटची स्वतंत्रपणे वास्तुशांती करावी. करत&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;८) फ्लॅटची वास्तुशांती करताना सूत्रवेष्टन व गृहप्रदक्षीण करण्याची आवश्यकता नसते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;९) उदकशांती हा वास्तुशांतीचा पर्याय होऊ शकत नाही, कारण दोन्हींची उद्दिष्टये वेगवेगळी आहेत.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१०) अतिशय प्रसन्न व उत्साही वातावरणात वास्तुशांतीचा विधी पार पाडावा.घरात देव्हारा कोणत्या दिशेला असावा घरात देव्हारा कोणत्या दिशेला असावा, हे सांगण्या पूर्वी त्याहीपेक्षा महत्वाची आणखी एक गोष्ट. केवळ उपचार म्हणून किंवा घराची शोभा वाढविण्यासाठी, श्रीमंतीचे, धार्मिकतेचे&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;प्रदर्शन करण्याच्या हेतूने देव्हाऱ्याची स्थापना कधीही करु नये.&amp;nbsp;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;अत्यंत भक्तीभावाने, पवित्र तन-मनाने व पैसा संपत्तीच्या स्वार्थी विचारांना थोडा वेळ फाटा देऊन उत्साही मनाने देव्हाऱ्याची स्थापना करावी. पहाटे उठून प्रातर्विधी, अंघोळ करावी घरातील ईशान्य वा पूर्व बाजूची जागा देव्हाऱ्यासाठी निवडावी.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;ती स्वच्छ पुसून घ्यावी. पूजा करताना पूर्वेला तोंड होईल, अशा पद्धतीने देव्हाऱ्याची स्थापना करावी. देव्हारा व देव्हाऱ्यात देवांची स्थापना केल्यानंतर देवाला फुले वाहावीत. नैवद्य ठेवावा. धूप जाळून सुवासिक अगरबत्ती लावावी.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;शौचालय, अडगळीची खोली वा पादत्राणे ठेवण्याच्या ठिकाणाजवळ देवघर नसावे, याची कटाक्षाने काळजी घ्यावी. देवघरात फुटका फोटो व फुटकी मुर्ती ठेवू नये.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;सर्वात महत्वाची आणखी एक गोष्ट म्हणजे, एखादा नवस बोलून वा एखादे रखडलेले काम पूर्ण होण्याची इच्छा मनात ठेवून देव्हाऱ्याची स्थापना वा पूजा करु नये. सर्वाना सुखात ठेव व त्याचबरोबर मलाही माझ्या जीवनाची योग्य वाट दाखव कारण, हे देवा तू सर्वज्ञ आहेस, अशी प्रार्थना सर्वात उत्तम!&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;div style=&quot;color: black; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;b&gt;हे सुद्धा वाचा&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/shanicha-vastu-cha-sambandha.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;शनीचा वस्तू&amp;nbsp; शास्त्र&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-3.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;घरात साठी वास्तुशास्त्र&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/blog-post_67.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;हॉटेल&amp;nbsp;वस्तू शास्त्र&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/1910273836727644154/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-shastra-shudha.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/1910273836727644154'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/1910273836727644154'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-shastra-shudha.html' title='शास्त्रशुद्ध वास्तुशांती अशी करावी ?'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://1.bp.blogspot.com/-sUFe5e_x-4c/X2cNytdzlJI/AAAAAAAAABE/eyWtZH4X7c8w_EO6-8qg-2_Q3UZIwcuYgCNcBGAsYHQ/s72-w400-h225-c/%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25A6%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A7%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-2011503975738614306</id><published>2020-09-19T23:20:00.013-07:00</published><updated>2023-07-06T10:01:03.553-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="VastuShastra"/><title type='text'>स्वयंपाक घराची रचना कशी असावी आणि बाथरुम कोणत्या ठिकाणी बांधणे शुभ फलदायी?</title><content type='html'>&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-UmP6ERk8BLE/X2cO667tWDI/AAAAAAAAABg/sMvUijHR1fM5eN3AeAiYXEIV2jE9243PACNcBGAsYHQ/s2048/%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2595%2B%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25A8%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2586%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25BF%2B%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A5%25E0%25A4%25B0%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25AE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25A0%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A3%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A7%25E0%25A4%25A3%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25AD%2B%25E0%25A4%25AB%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25AF%25E0%25A5%2580_.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1152&quot; data-original-width=&quot;2048&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-UmP6ERk8BLE/X2cO667tWDI/AAAAAAAAABg/sMvUijHR1fM5eN3AeAiYXEIV2jE9243PACNcBGAsYHQ/w400-h225/%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2595%2B%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25A8%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2586%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25BF%2B%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A5%25E0%25A4%25B0%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25AE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25A0%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A3%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A7%25E0%25A4%25A3%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25AD%2B%25E0%25A4%25AB%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25AF%25E0%25A5%2580_.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;color: #222222; font-size: large;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;color: #222222; font-size: large;&quot;&gt;&lt;b&gt;किचन वास्तुशास्त्र: माराठीतील सौंदर्यशास्त्र&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;color: #222222; font-size: large;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;color: #222222; font-size: large;&quot;&gt;किचन हे घराचे तज्ञता येथे सर्वांचे आवडते स्थान आहे. अन्न तयार करणे, आणि परिवारातील सदस्यांसाठी स्वास्थ्यदायी अन्न वितरण करणे, किचनची महत्त्वाची भूमिका आहे. तथापि, किचनमध्ये स्थान, वस्त्रे, वस्त्रद्रव्ये आणि सामग्रींमध्ये सुख-शांतीचे वास असावे यासाठी वास्तुशास्त्राचा महत्त्वपूर्ण ठाण आहे.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;color: #222222; font-size: large;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;b style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div style=&quot;color: #222222; font-size: large;&quot;&gt;वास्तुशास्त्र म्हणजे वासायला सहाय्य करणारे एक ऐतिहासिक विज्ञान. किचनमध्ये वास्तुदृष्ट्या सुसज्जित केलेली काही नियमे व सुझावे आहेत ज्यामुळे आपल्या आवासाला एक अद्यात्मिक विश्रामस्थान मिळतो. हे नियमे आपल्या आयुष्यात आरोग्य, समृद्धी व संतोष यांचे सुरुवातीला अस्तित्व करण्यात मदत करतात.&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;color: #222222; font-size: large;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;b style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;स्वयंपाक घराची रचना कशी असावी ?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;b style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;१) &lt;a href=&quot;https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A5%80%E0%A4%B0%E0%A4%BE_%E0%A4%95%E0%A4%B2%E0%A4%AC%E0%A4%BE%E0%A4%97#%E0%A4%85%E0%A4%AE%E0%A5%8D%E0%A4%AE%E0%A4%BE%E0%A4%9A%E0%A5%87_%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%B5%E0%A4%AF%E0%A4%82%E0%A4%AA%E0%A4%BE%E0%A4%95%E0%A4%98%E0%A4%B0&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;स्वयंपाकघर &lt;/a&gt;(किचन) घराच्या आग्नेय दिशेस असावे.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;२) किचन ओटा हा &#39;एल्&#39; आकाराचा व पूर्वेकडे तोंड करुन स्वयंपाक करता येईल, असा असावा.&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) किचन ओटा हा काळा कडप्पा किंवा संगमरवराने बांधला तरी चालतो.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) किचन ओटयाची उंची ३२&quot; असावी.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५) स्वयंपाकघरात गॅस शेगडी, मोरी व फ्रिज या तीन घटकांमध्ये कमीत कमी अंतर असावे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६) स्वयंपाकघरात ग्रे रंगाच्या टाईल्स किंवा कोटा तंदूर फरशी वारावी.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;७) स्वयंपाकघरात फिकट निळा, पिवळा, फिकट हिरवा,&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;दुधी पांढरा हे सौम्य रंगछटांचे रंगाचे वापरावेत.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;८) स्वयंपाकघरात जमिनीसाठी पांढऱ्या रंगाची टाइल वापरु नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;९) स्वयंपाकघराच्या आग्नेय कोपऱ्यातील विद्युत उपकरणे ओटयावरच ठेवावीत.&lt;br /&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;b&gt;किचन वास्तुशास्त्रातील काही महत्त्वाचे नियम आहेत:&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;1. दक्षिणदिशेचा प्राधान्य: किचन स्थापित करण्यापूर्वी, दक्षिणदिशेचा तपासणी करा. असा करण्यामुळे आप&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;चांगल्या उर्जेची प्रवाहित करण्यात मदत होईल. दक्षिण दिशेच्या सोडलेल्या अंशांची सुरवात चांगल्या वापरात आणि प्रामुख्याने कुशलतेने करावी.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;2. तटस्थान: किचनमध्ये तटस्थानाची उपस्थिती आवश्यक आहे. यामुळे अतिरिक्त उर्जा संचय होईल आणि कार्यक्षमता वाढेल. तटस्थान योग्य स्थानावर वापरावा ज्यामुळे उष्णता, उर्जा, आणि संघर्ष विरुध्दाची संरचना असेल.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;3. रंगांचा वापर: किचनमध्ये रंगांचा उपयोग वापरायला सुरुवातीला चांगला आहे. आपल्या किचनचा रंग निवडताना, खाद्य पदार्थांच्या दृष्टीकोनातून व प्रकृतीकोनातून विचार करावे. चांगला उपयोग करण्यासाठी हिरवा, पिवळा, लाल व सुपाच्या रंगांचा वापर करा.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;4. स्थान व सुविधा: किचनमध्ये कामगिरी करण्यासाठी कॉन्सायव्ह्ट्स असणे आवश्यक आहे. कॉन्सायव्ह्ट्स किचनमध्ये उपयोगात येणारे उपकरणे सुविधेचे आवश्यक आहेत. त्यांची उपस्थित&lt;/div&gt;&lt;div&gt;मिळवण्यासाठी किंवा वापरण्यासाठी अगदी सोपी आणि प्राकृतिक असलेली स्थाने वापरा.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;5. सुगंध: किचनमध्ये अगदी आरोग्यदायी वातावरण मिळविण्यासाठी सुगंधाचा वापर करा. पुढील सुगंध योजना प्रयोग करा:&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;- तुळशी: तुळशीच्या पानांचा वापर करा, ज्यामुळे स्वास्थ्य व्यवस्थेत वाढ होईल.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;- एलिव्ह: एलिव्ह तांबट आणि वांग्याच्या खडकीसह घरगुती सुगंध योजनांमध्ये प्रयोग करा. हे वास्तुदृष्ट्या शुभ आहे.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;- जाईपत्त्याचे पान: जाईपत्त्याचे पान धुन व आनंद घेतल्यास वास्तुशास्त्रानुसार संतुष्टी आणि खुशी होईल.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;किचन वास्तुशास्त्र म्हणजे तेजस्वी, सुखी आणि तंद्रा मुक्त आयुष्याच्या योग्य आहाराच्या अस्तित्वाचा एक मार्गदर्शन. हे नियम आपल्या आवासाला सौंदर्य, सुख, आरोग्य आणि शांती या सगळ्यांच्या विश्वातील योग्य वातावरणाची खात्री करतात.&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;आपल्या किचनचे वास्तुशास्त्रानुसार तज्ज्ञता&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;रचण्यात आलेल्या असल्याचे सुनिश्चित करण्यासाठी, योग्य स्थान, रंग, सुगंध, वापरण्याचे नियम वापरा. हे आपल्या किचनमध्ये एक प्रसन्न, उत्तेजित आणि संपूर्णतेने सुसज्जित वातावरण तयार करेल. आपल्या घराच्या वातावरणात तुमच्या किचनमध्ये सुंदरता, सुख, आरोग्य आणि शांती यांचा आवाज असेल.&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;h3&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;b&gt;बाथरुम कोणत्या ठिकाणी बांधणे शुभ फलदायी?&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;१) बाथरुम म्हणजे स्नानगृहासाठी पूर्व ही दिशा सर्वाधिक शुभ समजली जाते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;२) बेडरूम उत्तर, पश्चिम, दिशांना किंवा दक्षिण नैऋत्य कोनाडयात बांधणेही बऱ्यापैकी शुभ फलदायी असते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;३) घराचे मुख्य दार पूर्व दिशेला असेल तर, बाथरुम नेहमी पूर्व दिशेलाच बांधले पाहिजे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;४) बाथरुमचे दार पूर्व किंवा उत्तर दिशेला असावे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;५) बाथरुमजवळच भांडी किंवा कपडे धुण्याचे ठिकाण असणे&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;शुभ समजले जाते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;६) बाथरुमच्या फरशीचा उतार पूर्व किंवा उत्तर दिशेला असला पाहिजे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;७) बाथरुम आकाराने मोठे असणे चांगले, त्यात वॉशिंग मशीन ठेवता आले, तर अजूनच चांगले.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;८) बाथरुमच्या भिंतीचा रंग फिकट निळा किंवा आकाशी&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;असावा.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot;&gt;&lt;div style=&quot;color: black; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;b&gt;हे सुद्धा वाचा&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/shanicha-vastu-cha-sambandha.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;शनीचा वस्तू&amp;nbsp; शास्त्र&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-3.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;घरात साठी वास्तुशास्त्र&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/blog-post_67.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;हॉटेल&amp;nbsp;वस्तू शास्त्र&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/2011503975738614306/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-for-kitchen-ane-bathroom-in-marathi.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/2011503975738614306'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/2011503975738614306'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-for-kitchen-ane-bathroom-in-marathi.html' title='स्वयंपाक घराची रचना कशी असावी आणि बाथरुम कोणत्या ठिकाणी बांधणे शुभ फलदायी?'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://1.bp.blogspot.com/-UmP6ERk8BLE/X2cO667tWDI/AAAAAAAAABg/sMvUijHR1fM5eN3AeAiYXEIV2jE9243PACNcBGAsYHQ/s72-w400-h225-c/%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2595%2B%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25A8%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2586%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25BF%2B%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A5%25E0%25A4%25B0%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25AE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25A0%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A3%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25AC%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25A7%25E0%25A4%25A3%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25AD%2B%25E0%25A4%25AB%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25AF%25E0%25A5%2580_.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-5752543828215413461</id><published>2020-09-19T23:18:00.005-07:00</published><updated>2020-10-25T09:14:01.767-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="VastuShastra"/><title type='text'>घरात शौचालय कोणत्या दिशेला असावे?</title><content type='html'>&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-wy7KKDPuB84/X2cPVv1naWI/AAAAAAAAABo/oXB8MZRtKI8WTkGFKoe9PV4RRlAv-4EpQCNcBGAsYHQ/s2048/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A4%2B%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%258C%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25AF%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2587_.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1152&quot; data-original-width=&quot;2048&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-wy7KKDPuB84/X2cPVv1naWI/AAAAAAAAABo/oXB8MZRtKI8WTkGFKoe9PV4RRlAv-4EpQCNcBGAsYHQ/w400-h225/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A4%2B%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%258C%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25AF%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2587_.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;शौचालयाला इंग्रजीत &#39;टॉयलेट&#39;, उर्दूत &#39;पाखाना&#39; आणि गुजराथीत &#39;जाजरु असे म्हणतात. प्राचीन काळी किंवा अगदी प्रास वर्षापूर्वीच्या काळातही शौचालय मुख्य घरात कधीही बांधत नसते, परंतु अलिकडे जागेअभावी शौचालय नाईलाजाने घरातच बांधावे लागते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;वास्तुशास्त्राच्या दृष्टीकोनातून यात काहीही गैर नाही, परंतु शौचालयाची घरातील दिशा मात्र योग्य असायला हवी. ती चुकीची असेल, तर त्या घरात राहणाऱ्या कुटुंबाला भीषण स्वरुपाच्या संकटांना तोंड द्यावे लागते.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वायव्य,पश्चिम, दक्षिण व नैऋत्य या शौचालय बांधण्या-च्या योग्य दिशा आहेत. शौचालय दक्षिणेला असेल, तर दक्षिण पश्चिम किंवा दक्षिण बाजूची भिंत प्रमाणापेक्षा जास्त जाडीची बांधू नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;शौचालय नैऋत्य म्हणजे दक्षिण-पश्चिम दिशेला असेल, तर त्याची उंची नेहमीपेक्षा थोडी जास्त ठेवावी. शौचालयाचा वापर करताना व्यक्तीचे तोंड दक्षिण किंवा पश्चिम दिशेला होऊ नये. या दिशांना तोंड होणार नाही, हे लक्षात घेऊनच शौचालयाची रचना केली पाहिजे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;शौचालयातील नळ नैऋत्य, आग्नेय किंवा दक्षिण दिशेला असू नये. ईशान्य, पूर्व, उत्तर किंवा पश्चिम या नळासाठी योग्य दिशा आहेत.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;फरशीचा उतार नेहमी दक्षिण दिशेला असावा. जागेच्या दक्षिण बाजूला घर असेल आणि घराचे मुख्य दार पूर्व बाजूला असेल, तर शौचालय आग्नेय दिशेला पूर्वेच्या भिंतीला लागून न बांधता, ते दक्षिणेच्या भिंतीला लागून बांधावे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घरात एकदम तोंडाशी किंवा घराच्या अगदी शेवटच्या कोपऱ्यात शौचालय कधीही बांधू नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;शौचालय चुकीच्या ठिकाणी बांधले गेले, तर गुप्तांगांशी संबंधीत आजार होण्याची शक्यता वाढते. शिवाय, अनेक प्रकारच्या शुभ फलांना ते घर मुकते.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/5752543828215413461/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vaastu-for-toilets-in-marathi.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/5752543828215413461'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/5752543828215413461'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vaastu-for-toilets-in-marathi.html' title='घरात शौचालय कोणत्या दिशेला असावे?'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://1.bp.blogspot.com/-wy7KKDPuB84/X2cPVv1naWI/AAAAAAAAABo/oXB8MZRtKI8WTkGFKoe9PV4RRlAv-4EpQCNcBGAsYHQ/s72-w400-h225-c/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A4%2B%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%258C%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25AF%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2587_.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-8735519552518139082</id><published>2020-09-19T23:15:00.007-07:00</published><updated>2020-10-22T05:01:35.112-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="VastuShastra"/><title type='text'>घराची अभ्यासाची खोली कोणत्या दिशेस असावी?  आणि  शयनगृहरचना व दांपत्य सौख्य (वास्तु सौख्य) </title><content type='html'>&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-VuXdsacQjdU/X2cPnclFKeI/AAAAAAAAABw/Qo0BrJoCvTs1Yg69uUpxqhXT4GtRW7CTQCNcBGAsYHQ/s2048/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25AD%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2596%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25B8%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580_.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1152&quot; data-original-width=&quot;2048&quot; height=&quot;360&quot; src=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-VuXdsacQjdU/X2cPnclFKeI/AAAAAAAAABw/Qo0BrJoCvTs1Yg69uUpxqhXT4GtRW7CTQCNcBGAsYHQ/w640-h360/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25AD%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2596%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25B8%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580_.png&quot; width=&quot;640&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;br /&gt;&lt;b style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/b&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;b style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;घराची अभ्यासाची खोली कोणत्या दिशेस असावी?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;मुलांच्या खोलीत त्यांच्या अभ्यासाच्या साधनांची पूर्ण व्यवस्था करायला हवी. ही स्टडी रुम चांगली ऐसपैस व शांत वातावरण असावी. अभ्यासाच्या खोलीसबंधी वास्तुशास्त्राने घालून&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;दिलेली मार्गदर्शक तत्वे खालीलप्रमाणे आहेत.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१) मुलांची अभ्यासाची खोली उत्तर किंवा पूर्व दिशेला बांधणे अतिशुभ फलदायी ठरते. त्यामुळे, विद्यार्थ्यांना परीक्षेत चांगले यश मिळते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२) अभ्यास करताना मुलांचे तोंड उत्तर-पूर्व दिशेला हो&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;अशाप्रकारे त्यांची बसण्याची व्यवस्था केली पाहिजे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) अभ्यासाच्या खोलीचा रंग सौम्य रंगछटेचा, पडद्यांचा 2ै फिकट हिरवा, फिकट आकाशी किंवा फिकट बदामी (क्रीम कलर&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;यांपैकी एक निवडावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) पडद्यांचा रंग गर्द गुलाबी, फिकट राखाडी, पिवळा किंवा मा फिकट तपकिरी असला तरी चालतो.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५) अभ्यासाच्या खोलीत फुले, फुलांचे फोटो किंवा चि्रे महापुरुषांचे फोटो लावल्यानेही अभ्यासास उत्साहवर्धक व प्रेरणादायी वातावरण&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;निर्माण होते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६) मुलांच्या अभ्यासाच्या खोलीत स्वच्छ रुमाल व टॉवेलही ठेवावेत.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;h2&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;शयनगृहरचना व दांपत्य सौख्य (वास्तु सौख्य)&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;पती पत्नी मधील संवाद टाळण्यासाठी आणि सुसंवाद सुधारण्यासाठी स्थूलमानाने पुढील उपाय शयनगृहात व एकंदर घरामध्ये करुन पहावेत.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१) काटेरी झाडे (गुलाब सोडून) कॅक्टस् इत्यादि घराच्या परिसरात ठेवू नयेत.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२) चित्रविचित्र आकाराच्या वस्तू तसेच धारदार वस्तू शयनगृहात व घरातही प्रदर्शनीय स्वरुपात नको.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) घरात कुठुनही ओल येऊ देऊ नका.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) घरात (विशेषत; शयनगृहात) कोणतेही रंग भडक स्वरुपातले टाळावेत.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५) मुख्यद्वार तसेच अन्य कोणतेही दार तसेच पंखा इत्यादीचा होणारा करकर आवाज त्वरीत तेलपाणी घालून बंद करावा.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६) घरातल्या भांडयांचे धक्का लागून होणारे आवाज तसेच कंप त्वरीत बंद करावेत.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;७) स्वयंपाक घरातील चूल (शेगडी) व पाण्याचा साठा यात शक्य तितके जास्त अंतर ठेवावे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;८) घर हे मंदिर आहे आणि यामध्ये अनेक देवदेवतांचा शुभ ऊर्जा प्रवाह यांचा) वास असतो. हे गृहीत धरुन मोठमोठयाने बोलणे, वाद, भांढणे&amp;nbsp; शक्यतो टाळावेत. कर्कश्य आवाज संगीत हे टाळावे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;९) घरात योग्य तेवढा नैसर्गिक उजेड व हवा व तीही पूर्व उत्तरेकडून येणे हिताचे असते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१०) पाण्याचा मोठा साठा, फिशटॅक शयनगृहात नसावा.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;११) घरात कोणत्याही प्रकारची अडगळ ठेऊ नका. शक्य लवकर त्याची योग्य पद्धतीने विल्हेवाट लावीत जा.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१२) शयनगृहात पलंगाचे सरळ प्रतिबिंब पडते असा आरसा नको.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१३) शयनगृहात गुलाबी किंवा सौम्य पिवळा रंग ठीक. तोही ऑइलपेंट नको.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१४) तुळईखाली झोपू नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१५) दोघांचा प्रयत्न व हास्यमुद्रितला फोटो एकाच फ्रेममध्ये शयनगृहात लावावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१६) त्रिकोणी आकाराचे फोटो वज्ज्य&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१७) दक्षिणेकडे डोके करुन झोपावे. दोघांसाठी एकच पलंग व एकच गादी (डबलबेड) आसावी. त्या दोन-दोन नसाव्यात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१८) अन्य वस्तू उदा. मंटेरिअनडक, प्रेमपक्षी इत्यादी वस्त मात्र जोडीनेच असाव्यात.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/8735519552518139082/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-for-study-room.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/8735519552518139082'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/8735519552518139082'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-for-study-room.html' title='घराची अभ्यासाची खोली कोणत्या दिशेस असावी?  आणि  शयनगृहरचना व दांपत्य सौख्य (वास्तु सौख्य) '/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://1.bp.blogspot.com/-VuXdsacQjdU/X2cPnclFKeI/AAAAAAAAABw/Qo0BrJoCvTs1Yg69uUpxqhXT4GtRW7CTQCNcBGAsYHQ/s72-w640-h360-c/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25AD%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2596%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A5%258B%25E0%25A4%25A3%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25B8%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580_.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-5064305081866963974</id><published>2020-09-19T23:11:00.011-07:00</published><updated>2020-10-25T09:14:12.174-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="VastuShastra"/><title type='text'>दुकान किंवा कार्यालयास कशी जागा लाभदायी?</title><content type='html'>&lt;h1 style=&quot;text-align: left;&quot;&gt;&lt;b style=&quot;color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot;&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-Mz3hSEKpCN0/X2cP5MJcYsI/AAAAAAAAAB4/IBzLnwMaKq4qd0gNcm_moP8O_aiNgcPtwCNcBGAsYHQ/s2048/%25E0%25A4%25A6%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A8%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B0%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%259C%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25AD%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25AF%25E0%25A5%2580_.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1152&quot; data-original-width=&quot;2048&quot; height=&quot;220&quot; src=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-Mz3hSEKpCN0/X2cP5MJcYsI/AAAAAAAAAB4/IBzLnwMaKq4qd0gNcm_moP8O_aiNgcPtwCNcBGAsYHQ/w400-h220/%25E0%25A4%25A6%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A8%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B0%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%259C%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25AD%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25AF%25E0%25A5%2580_.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;/b&gt;&lt;/h1&gt;&lt;h1 style=&quot;text-align: left;&quot;&gt;&lt;b style=&quot;color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;दुकान किंवा कार्यालयास कशी जागा लाभदायी?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/h1&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;दुकान किंवा कार्यालयाची जागा कशी असली म्हणजे व्यवसायाच्या दृष्टीने लाभदायक ठरेल, यासबंधी वास्तुशास्त्राने निश्चित स्वरुपाचे मार्गदर्शन केले आहे. यासबंधातील मुख्य मार्गदर्शक तत्वे&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१) दुकान किंवा कार्यालयाच्या इमारतीचा आकार तोंडाला अरुंद व मागील भाग रुंद असेल तर, अशी इमारत व्यवसायाच्या दृष्टीने अशुभ समजली जाते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२) सिंहमुखी दुकान वा कार्यालय व्यवसायाच्या दृष्टीने शुभ होय. या प्रकारच्या इमारतीची लांबी जास्त असते. त्रिकोणी आकाराचे&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;दुकान मात्र अत्यंत अशुभ समजले जाते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) दुकानासमोर लगेच लागून वेडयावाकडया किंवा नागमोडी आकाराचे कोणतेही बांधकाम, शोभेची रचना करु नये.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;कारण त्यामुळे संबंधित दुकानदाराची, कार्यालय चालकाची मनःस्थिती बिघडते. व्यवसायात मन लागत नाही.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) दुकान किंवा कार्यालयात प्रवेश करताना आतल्या दारात&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;चालण्याचा वेग कमी करणारा कोणताही अडथळा असू नये. अडथळा अगदीच दूर करता येत नसेल तर त्यामुळे जमिनीस जास्त चढ वा उतार प्राप्त होणार नाही, याची काळची घ्यायला हवी.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५) दुकान, कार्यालय किंवा हॉटेल बाहेरील अंगण नेहमी स्वच्छ, अडथळाविरहीत व उत्साहवर्धक वातावरण निर्माण करणारे असावे. फरशी खडबडीत किंवा जास्त उतार असलेली नसावी.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६) दुकान किंवा कार्यालयाचा ईशान्य कोन नेहमी रिकामा ठेवला पाहिजे. ही जागा व्यवस्थित झाडलेली व पुसून घेतलेली असावी.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;७) देवघर, पुजेचे ठिकाण नेहमी ईशान्य कोनात म्हणजे उत्तर-पूर्व दिशेच्यामध्ये असावे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;८) दुकानात तराजू पश्चिम किंवा दक्षिण दिशेला लागून असलेल्या भिंतीच्या स्टॅडला अडकवून ठेवावेत.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;९) दुकानात पायऱ्या किंवा जिना तयार करायचा असेल तर&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;ईशान्य कोन वगळून अन्य कोणत्याही दिशेला करावी.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;दुकानातील मालाचा&amp;nbsp; स्टॉक दक्षिण, नैऋत्य किंव पश्चिम दिशेला ठेवावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;११) विजेचा मीटर, जनरेटर किंवा स्वीच बोर्ड इ. विद्युत यंत्रणा दुकानाच्या आग्नेय कोनात ठेवाव्यात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१२) दुकानात कपाट, शोकेस, फर्निचर इ. वस्तू दक्षिण पश्चिम दिशेच्या मध्यभागात ठेवाव्यात. उत्तर-पूर्व हा भाग ग्राहकांन रिकामा ठेवायला हवा. वा कार्यालयाचा दरवाजा कोणत्या दिशेस असणे&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;दुकान वा कार्यालयाचा दरवाजा कोणत्या दिशेस शुभ?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;1 उत्तर-पूर्व दिशेस -&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;अतिशुभ&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;2 उत्तर दिशेस -&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;बऱ्यापैकी चांगले शुभ&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;3 पूर्व दिशेस -&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;शुभ&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;4 मध्यम शुभ -&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;उत्तर-पश्चिम दिशेस&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;5 पश्चिम दिशेस -&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;साधारण शुभ&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;6 दक्षिण-पूर्व दिशेस -&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;ना नफा ना तोटा&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: small;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/5064305081866963974/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-for-shop.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/5064305081866963974'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/5064305081866963974'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-for-shop.html' title='दुकान किंवा कार्यालयास कशी जागा लाभदायी?'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://1.bp.blogspot.com/-Mz3hSEKpCN0/X2cP5MJcYsI/AAAAAAAAAB4/IBzLnwMaKq4qd0gNcm_moP8O_aiNgcPtwCNcBGAsYHQ/s72-w400-h220-c/%25E0%25A4%25A6%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A8%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B0%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%259C%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%2597%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25AD%25E0%25A4%25A6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25AF%25E0%25A5%2580_.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-746116047542220372</id><published>2020-09-19T23:09:00.011-07:00</published><updated>2020-10-25T09:14:21.471-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="SaralVastu"/><title type='text'>अजून काही वस्तू जे वस्तू शास्त्र नुसार असले पाहिजे  तुम्ही हे वाचले पाहिजे जेणे कि आपल्या लिफे वर त्याचा प्रभाव नाही पडावा </title><content type='html'>&lt;p&gt;&lt;b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;a href=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-RApUP9syPRs/X2cQYNZ-QyI/AAAAAAAAACA/lGwsoVCKT-UjmS_8Mr4pgSX98KUnZ6rRQCNcBGAsYHQ/s2048/%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%25A8%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%2B%25E0%25A4%25A8%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B0%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2587%2B%2B%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25AE%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25A3%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BF%2B%25E0%25A4%2586%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25AB%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B0%2B%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25AA%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25AD%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%2B%25E0%25A4%25A8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25A1%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%2B.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1152&quot; data-original-width=&quot;2048&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-RApUP9syPRs/X2cQYNZ-QyI/AAAAAAAAACA/lGwsoVCKT-UjmS_8Mr4pgSX98KUnZ6rRQCNcBGAsYHQ/w400-h225/%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%25A8%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%2B%25E0%25A4%25A8%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B0%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2587%2B%2B%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25AE%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25A3%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BF%2B%25E0%25A4%2586%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25AB%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B0%2B%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25AA%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25AD%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%2B%25E0%25A4%25A8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25A1%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%2B.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;b&gt;&lt;br /&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;विहीर कशी व कोठे खोदावी?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;विहीर किंवा आड तुमच्या घराच्या कोणत्या दिशेस आहे, यावरुनही तिचे शुभाशुभ फल निश्चित होते. विहिरीचे खोदकाम वारंवार करता येत नसल्यामुळे किंवा एखदा विहीर चुकीच्या ठिकाणी खोदली,&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;की नंतर त्या चुकीची दुरुस्ती करता येत नसल्यामुळे विहिरीसाठी जागा निश्चित करतानाच ती वास्तुशास्त्राच्या दृष्टीकोनातून शुभ फल देणारी आहे का, हे काळजीपूर्वक पाहून घेतले याबाबतचे वास्तुशास्त्राची काही मुख्य मार्गदर्शक तत्वे खालीलप्रमाणे&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;विहीर नेहमी वर्तुळाकार आकाराचीच असावी. कारण, चौकोनी आकाराची विहीर कधीच शुभ फल देत नाही. विहीर, आड, पाण्याची टाकी वा बोअर घराच्या मुख्य प्रवेशद्वाराला चिकटून कधीच बांधू नयेत. विहिरीचे खोदकाम ईशान्य कोनात भिंतीला लागून कधीही करु नये.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffa400; font-size: medium;&quot;&gt;ईशान्य, पूर्व, उत्तर किंवा पश्चिम दिशेला विहीर खोदणे&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;कोणत्या दिशेस डोके करुन झोपणे शुम?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आपल्या रात्रीच्या झोपण्याच्या स्थितीचा आपल्या दिनचर्या वर, मनःस्थितीवर मोठा परिणाम होतो, असे वास्तुशास्त्र मानते. रात्री झोप नीट लागत नसेल, प्रयत्न करुनही मध्यरात्रीपर्यंत झोपच येत नसेल तर, आपली झोपण्याची दिशा चुकीची आहे, असा त्याचा अर्थ होतो.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;१) उत्तर दिशेला डोके आणि दक्षिण दिशेला पाय करुन झोपणे आध्यात्मिक व वैज्ञानिक दृष्टीकोनातूनही चुकीचे आहे. उत्तरी पुष प्राचीन धार्मिक ग्रंथांत दक्षिण दिशा ही &#39;यमाचे स्थान&#39; मानली जाते. त्यामुळे या दिशेला पाय करुन झोपणे हे यमलोकी जाण्याचे प्रतीक आहे.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;वैज्ञानिक दृष्टीकोनानुसार, उत्तर ध्रुवापासून दक्षिण ध्रुवाकडे चुंबकीय किरणे निरंतर वाहत उत्तरेस डोके केल्यास ही चुंबकीय किरणे, डोक्यात प्रवेश करुन शरीरातील ऊर्जा आपल्या बरोबर वाहून नेऊन व्यर्थ वाया घालवते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;त्यामुळे झोप नीट लागत नाही व दुसऱ्या दिवशी असा माणूस चिडचिडा बनतो. या स्थितीत झोपल्याने उच्च रक्तदाब, रक्तदाब या शारीरीक तक्रारीही उद्भवू शकतात.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;२) दक्षिणेस डोके व ही झोपण्याची चांगली स्थिती होय. कारण, उत्तरेला पाय करुन झोपणे म्हण संपत्तीचा स्वामी कुबेराला शरण जाणे होय. अशा व्यक्तीवर सदैव प्रसन्न राहते. झोपण्याची ही स्थिती योग्य असल्याचे शास्त्रीय कारण म्हणजे, उत्तर ध्रुवातून निघणारी चुंबकीय किरणे दिशेला पाय करुन झोपलेल्या व्यक्तीच्या पायातून तिच्या शरीरात प्रवेश करतात व त्यामुळे शरीरातील संपूर्ण ऊर्जा शरीरात साठवून ठेवली जाते.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;३) याशिवाय, पूर्वला डोके करुन झोपणेही बऱ्यापैकी शुभ समजले जाते. परंतु पश्चिमेला मात्र कधीही डोके करुन झोपू नये. त्यामुळे आजारपण येते. अपत्यांना संकटांना तोंड दयावे लागते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;४) आग्नेय किंवा ईशान्य दिशेला बेडरुम कधीही बांधू त्यामुळे पती-पत्नीमध्ये तीव्र स्वरुपाचा तणाव, टोकाचे मतभेद निर्माण होतात.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;बेडरूम&amp;nbsp; ची संरचना कशी असावी&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सुखद स्वप्नांच्या व आरामाच्या रात्री सजण्यासाठी वास्तुशास्त्र घरातील सर्वात महत्वाचा भाग म्हणजे बेडरुम. कारण आपल्याजीवनाचा एक तृतीयांश भाग आपण येथे घालवतो.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;येथेच आपण आपल्या भावी आयुष्याची स्वप्ने पाहतो व योजना करतो. येथील विश्रांतीनंतरच आपल्याला जीवनाची प्रेरणा मिळते. येथेच तनामनाने एकत्र येतात दोन जीव. चला पाहू या आपल्या बेडरुमबाबत वास्तुशास्त्र काय म्हणते ते.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;१) बेडरुम मुख्य दारापासून दूर मागील भागात असावी.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;२) पलंग कडेला टेकलेला असावा.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;३) पलंग दरवाजाच्या समोर नसावा.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;४) पलंगामागे खिडकी नसावी.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;५) पलंगावर झोपल्यावर डोके किंवा पाय दरवाज्याकडे करु नयेत.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;६) पलंगावर सूर्यप्रकाश सरळ पडू नये.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;७) पूर्व दिशेकडील बेडरुम मुलांसाठी व पश्चिमेकडील बेडरुम मोठ्यांसाठी चांगला असते.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;८) पलंगासमोर ड्रेसिंग टेबल वा आरसा नसावा. यामुळे पती पत्नी सबंधात दुरावा येऊ शकतो. अशा स्थितीतून बचावासाठी रात्री झोपताना आरशावर पडदा टाकावा. मंद सुखद प्रकाशाच टेबल लॅम्प ठेवू शकता. असा प्रकाश शक्ती देतो.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;९) खरे तर बेडरुममध्ये टी.व्ही. ही नसावा. जर ठेवायद असेल, तर रात्री झोपण्यापूर्वी त्याचा प्लग काढावा व तो&amp;nbsp; &amp;nbsp;कपडयाने झाकावा.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;१०) मास्टर बेडरुमदक्षिण-पश्चिम कोपऱ्यात असावी यामुळे आपला घरावर पूर्ण कंट्रोल राहून आपले जीवन&amp;nbsp; शांततेत जाईल. मुलांच्या बेडरुम मास्टर बेडरुमच्या उत्तरेला असाव्या. मुलांनी विशेषत: कुमारी दक्षिण मुलींनी पश्चिम कोपऱ्यातील बेडरूम मध्ये झोपू नये.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;११) गेस्टरुम उत्तर-पश्चिमी कोपऱ्यात असावी. पाहुणा जास्त दिवस राहू ये व त्याने घरावर ताबा मिळवू नये, असे वाटत असल्यास त्याला दक्षिण-पश्चिमेतील कोपऱ्यातील बेडरुम देऊ नये.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;१२) आपले बेड असे ठेवा की, आपले डोके दक्षिणेकडे पूर्वेकडे राहील. पश्चिमेकडे डोके करुन झोपणे टाळा.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;१३) कधीही उत्तरेकडे डोके करुन झोपू नका. रात्री झोपेविना वास्तुशास्त्र जातील.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;१४) वार्डरोब आणि जड फर्निचर दक्षिण-पश्चिम बाजूला&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;१५) सुखी वैवाहिक जीवनासाठी ड्रेसिंग टेबल पूर्वेकडे वा ठेवा. उत्तरेकडे ठेवा, परंतु कधीही आपल्या बेडसमोर ठेवू&amp;nbsp; नका आणि दोन सिंगल बेड जोडून डबलबेड करु नका.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;१६) बेडरुममध्ये फिश अॅक्वेरियम व लिव्हिंग प्लॅण्ट्स ठेवू नका.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;१७) बाथरुमचा दरवाजा बेडसमोर नसावा. बाथरुमचा दरवाजा नेहमी बंद ठेवावा.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/746116047542220372/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/saral vastu.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/746116047542220372'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/746116047542220372'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/saral vastu.html' title='अजून काही वस्तू जे वस्तू शास्त्र नुसार असले पाहिजे  तुम्ही हे वाचले पाहिजे जेणे कि आपल्या लिफे वर त्याचा प्रभाव नाही पडावा '/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://1.bp.blogspot.com/-RApUP9syPRs/X2cQYNZ-QyI/AAAAAAAAACA/lGwsoVCKT-UjmS_8Mr4pgSX98KUnZ6rRQCNcBGAsYHQ/s72-w400-h225-c/%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%25A8%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%25B6%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%2B%25E0%25A4%25A8%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B0%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2587%2B%2B%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2581%25E0%25A4%25AE%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B9%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%259C%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25A3%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25BF%2B%25E0%25A4%2586%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25B2%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%25BF%25E0%25A4%25AB%25E0%25A5%2587%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B0%2B%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25AF%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%25AA%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25AD%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%2B%25E0%25A4%25A8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25AA%25E0%25A4%25A1%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25BE%2B.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-3798079746931927686</id><published>2020-09-19T23:06:00.010-07:00</published><updated>2020-10-25T09:14:35.563-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="SaralVastu"/><title type='text'>घरातील वस्तूंची वस्तू कशी असावी  १</title><content type='html'>&lt;p&gt;&lt;b style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;b style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-0FlXnJFuGio/X2cQvCza8KI/AAAAAAAAACI/07xAEx24Au4N7arDPGyXnzcWWl-JtHCFQCNcBGAsYHQ/s2048/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25B2%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B%2B%25E0%25A5%25A7.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1152&quot; data-original-width=&quot;2048&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-0FlXnJFuGio/X2cQvCza8KI/AAAAAAAAACI/07xAEx24Au4N7arDPGyXnzcWWl-JtHCFQCNcBGAsYHQ/w400-h225/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25B2%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B%2B%25E0%25A5%25A7.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;b style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;खिडक्यांचा सबंध&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;खिडक्या म्हणजे वास्तूचे डोळे अशी संकल्पना आहे व हे डोळे निर्दोष असावेत. खिडक्यांचा व &lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-2.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;वास्तुसौख्याचा&lt;/a&gt; सबंध आहे. म्हणून खिडक्या का, किती व कशा असाव्यात? या सबंधी&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१) खिडक्या पूर्वेस जास्तीत जास्त असाव्यात. त्याने बुद्धिमत्ता वाढते. नसल्यास रोगराई वाढते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२) खिडक्या उत्तरेस जास्त असल्यास पैसा भरपूर येतो, नसल्यास आर्थिक चिंता.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) पश्चिमेस जास्त खिडक्या मध्यम फळे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) दक्षिणेस जास्त खिडक्या - वाईट.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५) सम संख्येत खिडक्या असाव्यात. पण १०, २०, ३० अशा नसाव्यात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६) खिडक्यांना काचा फुटक्या नसाव्यात. अनेक अडचणी उद्भवतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;७) खिडक्यांची मांडलेली नसावीत. कुरबुरी निर्माण होतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;८) खिडक्या नेहमी ओळंब्यात असाव्यात नसल्यास भय निर्माण होते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;९) खिडक्या पेंट केलेल्या व आतील बाजूस उघडणाऱ्या असाव्यात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१०) खिडक्यांवर सज्जा नसल्यास उत्तम.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;घराच्या दरवाजाला उंबरठा का असावा?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घराच्या दाराला असलेल्या उंबरठयाचे पूजन करणे हे आपल्या संस्कृतीचे प्रतीक आहे. घराच्या दाराचा उंबरठा हा रक्षण करणारा आहे. पूर्वी असाही समज होता की, एखाद्या व्यक्तीची येण्याची वेळ टळून गेल्याव-रही ती व्यक्ती आली नाही किंवा एखादी व्यक्ती&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-fRxxLO7SNek/X2xU-TRL48I/AAAAAAAAADQ/ZNOWfoebZ04bJdQemfqbPCR1NRVa-ffzQCNcBGAsYHQ/s640/welcome-3182972_640.jpg&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;img alt=&quot;WELCOME image door&quot; border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;466&quot; data-original-width=&quot;640&quot; height=&quot;233&quot; src=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-fRxxLO7SNek/X2xU-TRL48I/AAAAAAAAADQ/ZNOWfoebZ04bJdQemfqbPCR1NRVa-ffzQCNcBGAsYHQ/w320-h233/welcome-3182972_640.jpg&quot; title=&quot;WELCOME image door&quot; width=&quot;320&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;लवकर यावी असे वाटत असेल, तर उंबरठयावर थोडेसे मीठ टाकले जात असे किंवा एखादे फुलपात्र पालथे ठेवले जात असे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वास्तुशास्त्र&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;उंबरठा म्हणजे घराची लक्ष्मणरेषा. दरवाजात आलेल्या व्यक्तील आत घ्यायचे की बाहेर ठेवायचे हे उंबरठयावरच निश्चित करायजे असते. एखादी व्यक्ती जेंव्हा घराच्या उंबरठयाबाहेर पाऊल टाकते, तेव्हा तो एक मूक साक्षीदार असतो.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;उंबरठा म्हणजे मर्यादा. आपल्या जीवनात विचार, विकार, वाणी, वृत्ती आणि वर्तन यावर काही मर्यादा असाव्यात. ऋषींनी व आचार्यानी वेदमान्य विचार सांगितले आहेत. ते आचारणात आणले पाहिजे. विकारांवरही बंधन असले पाहिजे. निबंध विकार व्यक्ती व समाज दोघांचेही स्वास्थ्य नष्ट करतात. पा मि वाणी मर्यादा शोभणारी असली पाहिजे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;अनियंत्रित वाणी गो&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;अनर्थ निर्माण करते, तर सुनियंत्रीत वाणी पृथ्वीवरील स्वर्ग देखील न निर्माण करु शकते. प्रभू श्रीरामचंद्रांनी आपल्या जीवनात या सर्व मर्यादांचे पालन केले होते. म्हणून त्यांना मर्यादा पुरुषोत्तम असे म्हणतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घरात आलेल्याची बातमी देणारा, वैभव व चारित्र्यरक्षक, उ लक्ष्मणरेषा व मर्यादा पालनाचा प्रेक असा उंबरठा प्रत्येक दाराला हवाच आणि गृहलक्ष्मीने उंबरठयाचे पूजन करुन अशी प्रार्थना करायची की, हे प्रभो, माझ्या दारात सैतानाचे नाही तर संताचे स्वागत व्हावे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;तसेच दारिद्रयाचे नाही तर लक्ष्मीचे पूजन व्यावे आणि माझे घर हे भोगाने होणाऱ्या भितीने नाही तर प्रसादाने प्राप्त होणाऱ्या प्रृतने व्यापलेले असावे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;घरात पूर्वजांचे फोटो कोठे असावेत?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घरात देवांचे फोटो व पूर्वजांचे फोटो शेजारी शेजारी किंवा जवळ जवळ लावण्याची चूक अनेकजण करतात. त्यामुळे एखादे अरिष्ट कोसळण्याची दाट शक्यता असते. हे टाळण्यासाठी देव व पूर्वजांचे फोटो एकमेकांपासून लांब अंतरावर लावले पाहिजेत. दिवंगत झालेल्या पूर्वजांचे फोटो कोठे असावेत, याची काही खास नियम आहेत. असे फोटो नैऋत्या दिशेचा कोनाडा किंवा&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;पश्चिम दिशेलाच लावले पाहिजेत. असे केल्याने पूर्वजांचा दुवा मिळून तुमचा प्रपंच सुख समाधानाचा व आनंदाचा होतो. सर्व घर गोकुळाप्रमाणे एकदिलाने नांदते. भांडण तंटे मतभेद शक्यतो होत नाहीत.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;दर्शनी भिंत ओबडधोबड दगडांची नसावी&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;वास्तूचा विचार करताना त्या वास्तूमध्ये उतार हा पूर्वस व उत्तरेस हवा तसा असणे, म्हणजेच बांधकामाचे जोते पूर्वेस व उत्तरेस कमी उंचीचे, दक्षिण व पश्चिम दिशेस जास्त उंचीचे असणे फायदेशीर असते. त्याचप्रमाणे त्याचे बांधकाम देखील नैऋत्य, पश्चिम, दक्षिण दिशांना उंच असणे शुभ असते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वरीलप्रमाणे स्थिती असता, घरातील वातावरण व्यवस्थित राहते. खर्च कमी होतो. व्यवहार सुरळीत चालतात. प्लॉटमधील बांधकामामध्ये भिंती दगडी नसाव्यात. अशा वास्तूमध्ये १-२ पिढ्याच राहतात. पुढील पिढ्या मात्र वास्तू सोडून काही कारणाने लांब जातात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;दर्शनी भिंती या ओबडधोबड दगडांच्या असता, कुटुंब सुखी नसते. भिंतींना चिरा जाणे, तडे जाणे, कमानींना चिरा जाणे यामुळे कुटुंबावर संकटे येतात. पूर्वेकडील भिंत शेवटी बांधावी म्हणजे बांधकामास विलंब लागणार नाही.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;भिंत व जमिनीस ओल नसावी. आजारपण असते.अशाप्रकारे काही विशिष्ट पथ्यं भिंती बांधताना पाळणे हे गृहसौख्याच्या दृष्टीने उत्तम असते.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;div style=&quot;color: black; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;हे सुद्धा वाचा :&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;color: black; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;i&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-1.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;घरातील वस्तू १&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-2.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;घरातील वस्तू २&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-3.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;घरातील वस्तू ३&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;प्रवेशद्वार आकर्षक असावे&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%81%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%B0&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;वास्तुशास्त्रात&lt;/a&gt; वास्तुच्या रचनेविषयी विविध माहिती दिली आहे. कोणती खोली कोणत्या दिशेस असावी यासोबत विशिष्ट खोलीतील रचना कशी असावी याचीही सविस्तर माहिती आहे. घराचा उंबरठा, घरातील सर्व मंडळी जिथे एकत्र येतात असा दिवाणखाना,&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;स्वयंपाकघर आणि आपल्या आयुष्यातील एक तृतीयांश काळ व्यतीत करतो ते शयनगृह (बेडरुम) या सर्वांना नहत्त्व नक्कीच अधिक आहे. मग या खोलींमधील विविध गोष्टींच् चनेचा आपल्या जीवनावर प्रभाव पडणंही आलंच. सर्वप्रथम घराचे प्रवेशद्वार हे प्रसन्न शुभचिन्हांनी सुशोभित&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;आकर्षित करणारे असावे. प्रवेशद्वाराला लाकडी टंबरठा असावा. बन्याच ठिकाणी मार्बलचे उंबरठे असतात. पण वास्तूच्या महत्त्वाच्या समीकरणाला यामुळेच तडा जात असतो. दरवाजा म्हणजे चौकट, लाकडाशिवाय दगडी उंबरठा लावून आपण या चौकटीचे त्रीकट करतो आणि त्रीकट म्हणजे अशांती. प्रत्येकाने आपला उंबरठा शुभ मुहूर्तावर करुन घेणे अत्यंत महत्वाचे आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;उंबरठयाला शास्त्रात अत्यंत महत्व आहे आणि हाच उंबरठा ओलांडून आपण घरात प्रवेश करतो. प्रवेशद्वारापाशी लागूनच असलेल्या खोलीस आपण हॉल किंवा दिवाणखाना म्हणतो.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;दरवाजाच्या झडपा आत उघडणाऱ्या असाव्यात&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;प्लॉट घेऊन घराचे बांधकाम करणाऱ्या वास्तुशास्त्राच्या पद्धतीनुसार बांधकाम करावे. कारण त्यांना जमीन उपलब्ध असते आणि विशिष्ट पद्धतीने वास्तूची मांडणी करणे सोपे जाते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;घराची दारे बंद करताना अथवा उघडताना वाजू नयेत. त्यामुळे भित्ती निर्माण होते. त्यासाठी बिजागऱ्यांना तेलपाणी करणे शुभ असते. मुख्य दरवाजाच्या झडपा बाहेर उघडणाऱ्या असू नयेत, तर आत उघडणाऱ्या असाव्यात, अन्यथा अडचणी येऊन घरातील वातावरण त्रासदायक वाटते. दरवाजाची उंची, रुंदी सम प्रमाणात असावी.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;घरामध्ये एका रेषेत दोन पेक्षा जास्त दरवाजे नसावेत. दरवाजे जर ओळंब्यात नसतील, तर आर्थिक नुकसान संभवते. मुख्य दरवाजाला व्हेंटीलेटर असणे महत्वाचे असते. त्यामुळे घरी आनंद खेळतो आणि परमेश्वर डोकावून पाहतो व कृपादृष्टी ठेवतो. चिरलेला दरवाजा त्वरीत बदलावा.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;घराचा सूर्य दरवाजा अडथळा विरहित असावा&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वास्तुशास्त्रानुसार घराचा मुख्य दरवाजा ही आपल्या भागया प्रभाव पाडणाऱ्या अनेक गोष्टींपैकी एक अत्यंत महत्वाची गोष्ट आहे. कारण घराच्या तोंडातूनच (मुख्य दरवाजातूनच) सर्व ऊर्जा आणि सद्भाग्य आपल्या धरात प्रवेश करत असते. म्हणून मुख्या&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;दरवाजाच्या आतील व बाहेरील रचना सुयोग्य असली पाहिजे. मुख्य दरवाजाच्या आतील बाजूस किंवा बाहेरील बाजूस कोणत्याही प्रकारचा अडथळा नसावा. मुख्य दरवाजाजवळ असलेला कोणताही अडथळा हा सद्भाग्याला दुर्भाग्यामध्ये बदलू शकतो इतके महत्व आहे. अडथळाविरहित मुख्य दरवाजाला वास्तविक पाहता घराचा मुख्य दरवाजा हा प्रशस्त व भरपूर प्रकाश देणारा असावा.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;बऱ्याचदा दरवाजा अगदी लहान वा अरुंद चौकटीचा असतो. त्यामुळे भरपूर प्रकाश आत येत नाही. असा हा दरवाजा एखाद्या मोठ्या खोलीत वा स्वागत कक्षात उघडला जाईल, अशी व्यवस्था केलेली असावी. महत्वाची बाब म्हणजे, या दरवाजासमोर चपलांची मांडणी (चप्पल स्टॅन्ड) किंवा अन्य कोणत्याही प्रकारचा अडथळा असता कामा नये.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घराच्या मुख्य दरवाजासमोर इमारतीचा खांब असणे हा सुद्धा एक प्रकारचा अडथळाच आहे. हा खूपच गंभीर स्वरुपाचा दोष आहे. म्हणून मुख्य दरवाजा योग्य स्थानावर सरकावून हा दोष त्वरीत सुधारुन घेतला पाहिजे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;i&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/3798079746931927686/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-1.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/3798079746931927686'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/3798079746931927686'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-1.html' title='घरातील वस्तूंची वस्तू कशी असावी  १'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://1.bp.blogspot.com/-0FlXnJFuGio/X2cQvCza8KI/AAAAAAAAACI/07xAEx24Au4N7arDPGyXnzcWWl-JtHCFQCNcBGAsYHQ/s72-w400-h225-c/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25B2%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B%2B%25E0%25A5%25A7.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-2960564961922887039</id><published>2020-09-19T23:05:00.010-07:00</published><updated>2020-10-25T09:14:50.687-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="SaralVastu"/><title type='text'>घरातील वस्तूंची वस्तू कशी असावी २</title><content type='html'>&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-o6RqSNyWwRE/X2cRDPwDoDI/AAAAAAAAACQ/fn5nygO3SrEktYtmfJQycxaiDzkAno1gACNcBGAsYHQ/s2048/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25B2%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A5%25A8.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1152&quot; data-original-width=&quot;2048&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-o6RqSNyWwRE/X2cRDPwDoDI/AAAAAAAAACQ/fn5nygO3SrEktYtmfJQycxaiDzkAno1gACNcBGAsYHQ/w400-h225/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25B2%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A5%25A8.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;उत्तन भाग्यासाठी पडदे&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;i style=&quot;color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;आपल्या घरातील अथवा कार्यालयातील पडदे व खुच्या,&lt;a href=&quot;https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%81%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%B0&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;वास्तुशास्त्र&lt;/a&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/i&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;सोफे, गाद्यागिरद्या, गालिचे इत्यादी सामान हे आपल्या व्यक्तिगत मूलतत्वाच्या अनुसार बनवता येऊ शकते आणि त्यातून सद्भाग्याची प्राप्तीही होऊ शकते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;पडदे जिथे लावायचे आहेत, त्या स्थितीनुसार पडद्याचा रंग आणि त्यावरील नक्षी वेगवेगळी असावी. वास्तविक पाहता, पडदा हा दुपदरी असला पाहिले. पश्चिम दिशेच्या खोलीचा पडदा हा पांढऱ्या रंगाचा असला पाहिजे, कारण धातू हे या क्षेत्राचे मूल तत्व आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;अशाप्रकारे उत्तर दिशेला जल हे मूल तत्व असल्यामुळे निळ्या रंगाचे पडदे लावावे. दक्षिण दिशेचा कोपरा अग्नीतत्व म्हणून त्रिकोणाकृती नक्षीचा लाल रंगाचा पडदा लावावा. पूर्व दिशेला काष्ठ हे मूलतत्व असल्यामुळे हिरव्या रंगाचा आयताकृत नक्षीचा पडदा लावावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;b&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span&gt;मंदिराचा कळस केव्हा बसवावा?&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;कळश बसवणे याचा अर्थ &#39;संबंधीत मंदिरासाठी आवश्यक ती तरतूद करणे&#39; हा सत्यार्थ बाजूला राहून त्या ऐवजी &#39;धातूचा&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;कळश बसवणे&#39; असा अर्थ रुढ झाला. ज्या मठाचे किंवा मंदिराचे बांधकाम पूर्ण झालेले आहे, वास्तुशांती झालेली आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;मंदिरातील देवमूर्तीची अर्चा (प्राणप्रतिष्ठा) झालेली आहे. मंदिराच्या सर्वांगीण तरतुदीसाठी आवश्यक तो कायमस्वरुपी निधी सुरक्षित ठेवला गेलेला आहे, दब दर्शनासाठी येणाऱ्या भक्तांची कोणतीही गैरसोय नाही, मंदिराच्या नावाखाली कोणत्याही अनिष्ट प्रथांना खतपाणी घातले जात नाही.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;मंदिरातील देवाची मूर्ती पुढे मागे चुकून भंग पावल्यास तसलीच दुसरी मूर्ती गाभाऱ्यात तलगृहात सुरक्षित ठवेलेली आहे, इत्यादी सर्व गोष्टींची पूर्तता झाली असेल, तर एखाद्या सत्पुरुषाकडून मग तो संतानयुक्त असो वा नसो त्याकडून मंदिरावर कळस बसवावा. मंदिराचा कळस बसविणाऱ्या व्यक्तीचा निर्वश होतो, ही चुकीची समजूत दृढ झालेली आहे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span&gt;&lt;b&gt;बिनदरवाजाची मांडणी नसावी&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;अनेक लोकांना पुस्तके वाचण्याचा छंद असतो आणि त्यांना आपल्याजवळ खूपशी पुस्तके असल्याचा अभिमानही असतो. पुस्तक वाचनाचा छंद ही खचितच चांगली सवय आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;परंतु ही पुस्तके जर खोलीतील बिनदरवाजाच्या म्हणजे उघड्या मांडणीत ठेवली गेली, तर ती अशुभ ऊर्जा (शार-ची) किंवा गुदमरून टाकणारी&#39; निर्माण करते. ही अशुभ ऊर्जा या खोलीत राहणाऱ्या व्यक्तीसाठी खूप हानिकारक असते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;कार्यालयातील अथवा घरातील पुस्तकांची बिनदरवाजाची मांडणी ही सुरीसमान असते. वास्तुशास्त्रानुसार अशी मांडणी नकारात्मक ऊर्जा बाहेर फेकत असते. या बिनदरवाजाच्या मांडण्यांमुळे खोलीत राहणारी व्यक्ती आजारी पडू शकते आणि कधी-कधी हे आजारपण त्या व्यक्तीस जीवघेणेही ठरु शकते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;याचा प्रभाव भले लगेच दिसून येत नसेल, पण वेळ आल्यावर या प्रभावाची प्रचिती आल्याशिवाय राहत नाही. यामध्ये सुधारणा करण्याचा सर्वात चांगला उपाय म्हणजे सर्व मांडण्यांना दरवाजे देणे वा अन्य मार्गाने झाकणे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;br /&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;div style=&quot;color: black; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;हे सुद्धा वाचा :&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;color: black; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;i&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-1.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;घरातील वस्तू १&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-2.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;घरातील वस्तू २&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-3.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;घरातील वस्तू ३&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;देवघरात काय असू नथे?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घरात देवघर असेल, तर ते घर म्हणावे. घराचे घरपण, घरातील देवघरामुळे शोभते, पण देवघरात काही पूजा निषिद्ध असतात, हे न समजल्याने अनेक आपत्ती निर्माण होतात. त्या&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #800180;&quot;&gt;निषिद्ध बाबी कोणत्या त्याबाबत माहिती&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१) दत्तक दिलेल्या घराचे अगर वंश पीडित पूर्वज घराण्याचे देव, देवपूजेत नसावे. हे देव सोन्याचे असले तरी विधीयुक्त विसर्जन करावे.&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; नाहीतर पूजकाची वंशबुडी होईल. अनेक संकटांनी प्रस्त होईल.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२) संसारी माणसाने देव्हाऱ्यात मारुतीचे पूजन करु नये. कारण मारुती बालब्रम्हचारी आहे. आपण ब्रम्हचाऱ्याच्या आदर्शातून शारीरीक शक्तीचा विकास करा असा संदेश देतो. त्यामुळे परिणामी वंश खंडीत होण्याची शक्यता असते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) शनीची तसेच शनीयंत्राची पूजा देव्याऱ्यात करु नये. सर्व जीवन संकटमय होऊन अंती उदासीनता वाटयाला येते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) देवघरात काळभैरवाची पूजा निषिद्ध आहे. कारण काळभैरवाचा स्वभाव अतिशय कडक व उग्र आहे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५) पूर्वजांचे टाक बनवून देवघरात पूजेत ठेवू नरोत. कारण कोणत्याही घराण्यात जिवंत किंवा मृत स्त्री-पुरुष कुलदेव किंवा कुलदेवी असू शकत नाही.वास्तुशार&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६) देवघरात म्हसोबा तसेचं मुंजाची पूजा कर कृपाछत्र कुटुंबावर राहत नाही. शिवाय त्या मुंजा सद्गती पासून नये. कुलदैवताचे पुजा करुनी बंधनात अडकल्यामुळे त्याचे फक्त शापच पण मिळतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;७) देव व मृत व्यक्ती याचे समान पातळीत पूजन करु नये. देवतांच्या फोटोच्या बरोबरीने आपल्या घरातील मृत झालेल्या | व्यक्तीचे फोटो लावू नये. मृत व्यक्ती सद्गतीपासून वंचित होते व ती शाप देते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;नैऋत्य दिशेला झुंबर टांगावे&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;आपल्या घरातील नैऋत्य दिशेचा कोपरा हा पृथ्वी (माती) या मूलतत्वाशी सबंधित असतो. हा कोपरा विवाह आणि स्नेहसबंधच्या पैलूशी निगडीत असतो.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;जर आपला दिवाणखाना या दिशेला असेल, तर आपा या स्थितीचा नक्कीच लाभ घ्यावा आणि या दिशेला एक स्फटिकाने झुंबर टांगावे. दररोज संध्याकाळी कमीत कमी दोन तास तरी या झुंबरातील दिवे प्रकाशित करावेत.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&amp;nbsp;यामुळे या क्षेत्रातील पृथ्वी या मूलतत्वाची अभूतपूर्व वृद्धी होते. परिणाम आपल्या कुटुंबातील सदस्यांमध्ये स्नेहभाव व मिळून मिसळून राहण्याची भावना वृद्धिंगत होते आणि अविवाहित व्यक्तींचे विवाह होण्याची शक्यता देखील वाढीस लागते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span&gt;&lt;b&gt;गोल्डफिश माशांचा टॅंक&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;आपल्या घरात माशांच्या टॅकमध्ये गोल्डफिश जातीचे मा ठेवणे हा सद्भाग्यामध्ये वृद्धी करण्याचा एक प्रभावी मार्ग आहे. माशांच्या या टॅकमध्ये एकूण ९ मासे ठेवावेत. यापैकी ८ मासे लाल अथवा सोनेरी रंगाचे असावेत. आणि १ मासा काळया रंगाचा असला पाहिजे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;जर टॅकमधला एखादा गोल्डफिश मासा मेला, त आपण अजिबात चिंता करु नये. आपण तो मासा काढून टाकावा आणि त्याऐवजी नविन मासा आणून तो टॅकमध्ये सोडावा.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;जेंव्ह आपल्या घरातील टॅकमधील गोल्डफिश मासा मरतो, तेंव्हा तो आपल्याबरोबर अनेक दुर्भाग्य घेऊन जातो. आपल्या घरातील एखाद्या सदस्यावरील प्राणघातक संकट टळते, असे मानले जाते. म्हणून त्याबाबत चिंता करु नये.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;गोल्डफिश माशांचा टॅक आपल्या शयनगृहात, स्वयंपाकघरात किंवा शौचकूपात कधीही ठेवू नका. यामुळे आपल्या संपत्तीचे नुकसान होऊ शकते. दिवाणखाना हे माशांचा टॅक ठेवण्याचे सर्वात सुयोग्य स्थान आहे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;दिवाणखान्यात माशांचा टॅक ठेवायला पूर्व, आग्नेय आणि उत्तर दिशा आहेत. पाणी असलेली वस्तू जर योग्य स्थानावर ठेवली तर ती भाग्य उजळण्यासाठीही खूपच लाभदायक ठरते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;परंतु जर ती वस्तू अयोग्य स्थानावर ठेवली गेली तर ती खूपच हानिकारक ठरु शकते. आपण आपल्या घराच्या मुख्य दरवाजाच्या उजव्या बाजूस चुकूनसुद्धा माशांचा टॅक ठेवू नका. यामुळे घरातील&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वास्तुशास्त्र पुरुषांची नजर परस्त्रीकडे जाते.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;जिवंत मासे असलेल्या टॅकऐवजी निळया पाण्यामध्ये उडी घेणाऱ्या डॉल्फिनचे चित्रही आपण लावू सशकता. परंतु जिवंत गोल्डफिश टॅक ठेवणे उत्तमच असते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;जिन्यासमोर मुख्य दरवाजा नसावा&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;अनेकदा अशी दोषयुक्त घरे पाहण्यात येतात की&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;त्या घरात राहणारे लोक त्रासून गेलेले असतात. अनेक फ्लॅट्समध्ये असे गंभीर दोष आढळतात. त्यातील काही महत्वाचे दोष म्हणजे घराच्या मुख्य दरवाजासमोर अडथळा, निर्माण करणारी भिंत असते किंवा इमारतीच्या&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;जिन्याच्या वर व खाली जाणाऱ्या पायऱ्यांमधील भिंत ही फ्लॅटच्या मुख्य दरवाजाच्या समोरील बाजूस अगदी मधोमध असते. त्यामुळे अशा घरात खूप गंभोर दोष निर्माण होतात. वारंवार चढ-उतार निर्माण होतात. घराचा मुख्य दरवाजा त्याच्या जिन्याच्या भिंतीसमोर बाजूला सरकवून घ्यावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;युद्ध आणि हिंसेची चित्रे घरात लावू नयेत&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;आपल्या घरात हिंसेची चित्रे कधीही लावू नयेत. खास करुन घरातील नैऋत्य दिशेच्या कोपऱ्यात हिंसेशी संबंधित कोणतेही |चित्र वा पेंटिंग असता कामा नये. कारण हा कोपरा नात्यांशी | निगडित असतो.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;नैऋत्य दिशेला युद्ध किंवा जंगली प्राण्याचे बित्र लावले असेल, तर त्यामुळे आपल्या कुटुंबियांबरोबरच्या आपक सबंधावर वाईट प्रभाव पडू शकतो. महाभारतातील दृश्य किंवा हत्याराचे चित्र ही आपल्या परिवारात भांडणे निर्माण करु शकतात यामुळे प्रियजनांच्या सबंधात कटुता निर्माण होऊ शकते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;एक कुटुंबात हे चित्र नेहमी सासू सुनांच्यात होणाऱ्या भांडणाचे मुख कारण ठरते. अशी चित्रे घरात असल्यास त्यातून मनास लढण्याच स्फूर्ती मिळत असावी, म्हणून अशी चित्रे घरात लावू नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;मुख्य दरवाजासमोर आरसा असावा&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;अनेकवेळा अनेक घरांमध्ये मुख्य दरवाजाच्या अगदी समोर आरसा ठेवला जातो. अशाप्रकारे आरसा ठेवणे हे भाग्याच्या दृष्टीने क्या हानिकारक होते. कारण यामुळे मुख्य दरवाजातून प्रवेश उरणारी चांगली ऊर्जा (&#39;ची&#39;) परावर्तित होऊन मुख्य दरवाजानेच हेर निघून जाते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;मुख्य दरवाजासमोर मोकळी भिंत अशुभ मानली ते, म्हणून तिच्यावर आरसा न लावता त्रिमिती प्रकारातील स्ताराचा आभास निर्माण करणारे निसर्ग चित्र लावावे. हे चित्र लात दूर जाणाऱ्या वाटांचे किंवा निमुळत्या होत गेलेल्या नोटांचे असावे, म्हणजे पाहणाऱ्याला प्रतीकात्मकरीतीने अधिक तार असल्याचा भास होईल.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घरात सुकलेली फुले ठेवू नयेत&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;रोपे हे वास्तुशास्त्राचे एक महत्वपूर्ण उगमस्थान आहे. जेंव्हा पे घरात किंवा कार्यालयात उपयोगात आणली जातात, तेंव्हा अद्भुत यांग ऊर्जा निर्माण करतात आणि आपल्या घरात&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;सद्भाग्य आणतात. घरामध्ये ताज्या, टवटवीत फुलांनी फुलदाणी सजवता येऊ शकते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;परंतु ही फुले सुकल्यावर किंवा मरगळल्यावर&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;न. लगेच फुलदाणीतून काढून टाकली पाहिजेत. किंवा त्यांच्या जागी ताजी, वास्तुशास्त्र&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;सद्भाग्य आणतात. घरामध्ये ताज्या, टवटवीत फुलांनी फुलदाणी सजवता येऊ शकते. परंतु ही फुले सुकल्यावर किंवा मरगळल्यावर.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;लगेच फुलदाणीतून काढून टाकली पाहिजेत. किंवा त्यांच्या जागी ताजी, ची टवटवीत फुले हे जीवनाचे प्रतीक आहे. परंतु सुकलेली फुले हे मृत्युचे प्रतीक आहे आणि ती &#39;यिन&#39; ऊर्जा र प्रवाहित करतात.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;फुलांची रोपे शयनगृहात न ठेवता ती दिवाणखान्यात ने किंवा स्वयंपाक घरात ठेवावीत. दरवाजाकडे पाठ करुन बसू नये आपल्या कार्यालयात आपण कधीही दरवाजाकडे पाठ करुन वसता काम नये.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;भले ती दिशा आपल्यासाठी कितीही भाग्यशाली असेल, पण तिचा त्याग करणे हेच आपल्या हिताचे. बसण्याचा परिणाम हा होईल की, आपणास कटकारस्थानांना व धोकेबाजीला बळी पडावे लागेल आणि परिस्थितीही आपल्या नियंत्रणाबाहेर जाऊ लागेल.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;खांबावरील फ्लॅट घेण्याचे टाळावे&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;आजकाल सर्व मोठमोठया शहरांतून इमारतीच्या आजूबाजूंची मोकळी जागा वाचविण्याच्या दृष्टीने, कार पार्किंगसाठी जागा तयार करताना खांबावर इमारती बांधण्याचा कल सर्वत्र दिसून येत आहे.ची टवटवीत फुले हे जीवनाचे प्रतीक आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;परंतु सुकलेली फुले हे मृत्युचे प्रतीक आहे आणि ती &#39;यिन&#39; ऊर्जा र प्रवाहित करतात. फुलांची रोपे शयनगृहात न ठेवता ती दिवाणखान्यात ने किंवा स्वयंपाक घरात ठेवावीत. दरवाजाकडे पाठ करुन बसू नये आपल्या कार्यालयात आपण कधीही दरवाजाकडे पाठ करुन वसता काम नये.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;भले ती दिशा आपल्यासाठी कितीही भाग्यशाली असेल, पण तिचा त्याग करणे हेच आपल्या हिताचे. बसण्याचा परिणाम हा होईल की, आपणास कटकारस्थानांना व धोकेबाजीला बळी पडावे लागेल आणि परिस्थितीही आपल्या नियंत्रणाबाहेर जाऊ लागेल.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;खांबावरील फ्लॅट घेण्याचे टाळावे&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;आजकाल सर्व मोठमोठया शहरांतून इमारतीच्या आजूबाजूंची मोकळी जागा वाचविण्याच्या दृष्टीने, कार पार्किंगसाठी जागा तयार करताना खांबावर इमारती बांधण्याचा कल सर्वत्र दिसून येत आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वास्तुशास्त्र कार पार्किंगच्या या मोकळ्या जागेला केवळ खांबाचाच आधार&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;असतो.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;आपण अशा प्रकारच्या इमारतीत पहिल्या मजल्यावरचा प्लॉट घेण्याचे टाळावे. कारण अशा प्रकारच्या पँटमध्ये राहणार माणसांचे जीवन फारसे स्थिर नसते. याचे कारण म्हणजे अश प्रकारच्या इमारतीच्या पहिल्या मजल्यावरील फ्लॅटच्या खाली मह स्वरुपातील ऊर्जा प्रवाहित असते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;तसे पाहिले तर हा खूप गंभी स्वरुपाचा दोष नाही, तरीसुद्धा शक्य असेल तर ही स्थिती टाळण्याच प्रयत्न करावा. अशा प्रकारच्या इमारतीत दुसऱ्या मजल्यावर किंवा त्यावरील मजल्यावर दुसरा फ्लॅट आपण खरेदी करु शकता.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;b style=&quot;color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;एका सरळ रेषेत तीन दरवाजे नसावेत&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;कोणत्याही घरात एका सरळ ओळीत तीन दरवाजे असणे ह वास्तुशास्त्रानुसार प्राणघातक भौतिक दोष आहे. कारण या दरवाजांतून जाणारी ऊर्जा (ची) अत्यंत वेगाने निघून जाते. आणि अखेरीस या दोषामुळे घराच्या शेवटच्या खोलीत राहणाऱ्या व्यक्तीवर त्याचा अत्यंत वाईट प्रभाव पडतो.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;एका सरळ ओळीत तीन दरवाजे असण्याच्या या दोषातून मुक्त होण्याचा साधा, सरळ आणि सोपा उपाय म्हणजे मधल्या खोलीचा दरवाजा एका बाजूला सरकवून घ्यावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;बांधकाम जुने साहित्य वापरू नये&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;प्लॉट विकत घेतल्यानंतर वास्तुसौख्याच्या दृष्टीने विचार करता काही महत्वाचे नियम पाहणे निश्चितपणे महत्वाचे ठरते. प्लॉटमध्ये ओव्हरहेड टॅक बसविताना तो पश्चिम दिशेस बसवावा.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;प्लॉटमध्ये विजेचा खांब हा आग्नेय दिशेकडे ड्रेनेज, मात्र पश्चिमेस असावा. मुख्य वास्तूचा आकार चौरस, काटकोन असून तो प्लॉटला समांतर असावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;मुख्य वास्तूचा उतार पूर्वोत्तर हे जास्त असते, तर वास्तूमध्ये उभारल्या जाणाऱ्या भिंती जाड असणे आवश्यक आहे. वास्तूचा मुख्य दरवाजा मात्र दक्षिण दिशेस नसावा. मुख्य वास्तूची उंची ही जास्त असणे. केंव्हाही फायदेशीरच म्हणावे लागेल. खिडक्या पूर्वोत्तर असाव्यात आणि मुख्य वास्तूची नैऋत्य दिशा ही उंच असणे आवश्यक आहे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;प्लॉटमध्ये बांधकाम करताना जुने साहित्य वापरु नये. घराचा मुख्य दरवाजा किंवा कोणत्याही दरवाजाच्या वर, पुढील बाजूस, मागील बाजूस आणि दरवाजाच मार्गामध्ये कॅलेंडर किंवा घडयाळ अजिबात टांगू नये.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;ते कुंटुबीयांच्या दीर्घायुष्याच्या दृष्टीने प्रतिकूल ठरते. त्या घरातील सदस्यांच्या जीवनाचे किती दिवस उरले आहेत, याची प्रतीक्षा ते कॅलेंडर किंवा घडयाळ आशाळभूतपणे करते.&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/2960564961922887039/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-2.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/2960564961922887039'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/2960564961922887039'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-2.html' title='घरातील वस्तूंची वस्तू कशी असावी २'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://1.bp.blogspot.com/-o6RqSNyWwRE/X2cRDPwDoDI/AAAAAAAAACQ/fn5nygO3SrEktYtmfJQycxaiDzkAno1gACNcBGAsYHQ/s72-w400-h225-c/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25B2%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A5%25A8.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total><georss:featurename>India</georss:featurename><georss:point>20.593684 78.96288</georss:point><georss:box>-7.7165498361788458 43.80663 48.903917836178849 114.11913</georss:box></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-4795181947393569823</id><published>2020-09-19T23:02:00.012-07:00</published><updated>2020-10-25T09:15:02.542-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="SaralVastu"/><title type='text'>घरातील वस्तूंची वस्तू कशी असावी ३</title><content type='html'>&lt;h2 style=&quot;text-align: left;&quot;&gt;&lt;b style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-TeY_pM1YgLw/X2cRUPqGrEI/AAAAAAAAACY/YZaTVuUKTqoDKg8JaqZWlTUEBY7ZvtUfQCNcBGAsYHQ/s2048/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25B2%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A5%25A9.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1152&quot; data-original-width=&quot;2048&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-TeY_pM1YgLw/X2cRUPqGrEI/AAAAAAAAACY/YZaTVuUKTqoDKg8JaqZWlTUEBY7ZvtUfQCNcBGAsYHQ/w400-h225/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25B2%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A5%25A9.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;/b&gt;&lt;/h2&gt;&lt;h2 style=&quot;text-align: left;&quot;&gt;&lt;b style=&quot;color: #222222;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;दरवाजावर कॅलेंडर टांगणे अशुभ&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/h2&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;घराचा मुख्य दरवाजा किंवा कोणत्याही दरवाजाच्या वर पुढील बाजूस, मागील बाजूस आणि दरवाजाच मार्गामध्ये कॅलेंडर किंवा घडयाळ अजिबात टांगू नये. ते कुंटुबीयांच्या दीर्घायुष्याच्या दृष्टीने प्रतिकूल ठरते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;त्या घरातील सदस्यांच्या जीवनाचे किती दिवस उरले आहेत, याची प्रतीक्षा ते कॅलेंडर किंवा घडयाळ आशाळभूतपणे करते. SE&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;h2 style=&quot;text-align: left;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;शयनगृहात आरसा असता कामा नये&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;आरशामधून एक प्रकारची ऊर्जा बाहेर पडत असते. आरसा कोणत्या जागी लावला गेला आहे, यावर आरशातून बाहेर पडणारी ऊर्जा किती हितकारक आहे आणि किती हानिकारक आहे हे ठरत असते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;यादृष्टीने विचार करता, शयनगृहात आरसा असता कामा&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;https://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%81%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%B0&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;&lt;b&gt;वास्तुशास्त्र&lt;/b&gt;&lt;/a&gt; नये.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;विशेषत: पलंगासमोर आरसा मुळीच असू नये, त्या- पत्नी मधील वैवाहिक सबंध खूपच ताण तणावचे होतात. तमेन पति-पत्नी मधील चांगल्या सबंधामध्ये अन्य तिसरा व्यकतीया प्रवेश सुद्धा होऊ शकतो. आरशाचा नकारात्मक प्रभाव कमी करण्या | आरसा नेहमी पडद्याने झाकलेला असावा.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;पलंगावर पहुडलेल्या पती-पत्नीचे प्रतिबिंब करणारा आरसा घटस्फोटाचेही कारण बनू शकतो. शयनगृहात छतावरही आरसा असू नये. कपाटाच्या आतल्या बाजूचा आरसा असल्यास चालतो.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;h2&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;मोकळ्या भिंतीकडे तोंड करुन बसू नथी&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;हल्ली कॉम्प्युटर आणि इंटरनेटचा प्रसार आता मोठ्या प्रमाणावर होत असल्यामुळे, बऱ्याचदा असे पाहण्यात येते की, मोठ-मोठ्या&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;कंपन्यांमधील वरिष्ठ अधिकारी आणि मोठमोठे व्यापारी हे कॉम्प्युटर स्क्रीन (पडदा) समोर मोकळ्या भिंतीकडे तोंड करुन, व्यवस्था केलेली असते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;ही खूपच चुकीची पद्धत आहे. कारण या व्यवस्थेमध्ये पाहुण्यांकडे पाठ होते. व्यक्तीचे तोंड मोकळ्या भिंतीकडे राहते. त्यामुळे हळू-हळू या व्यक्तीचा दूरदर्शीपणा कमी होत जातो. णून पाहुण्यांशी संपर्क साधता येईल, अशा पद्धतीने ही रचना बदलून घेणे हितावह असते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br /&gt;&lt;br /&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;div style=&quot;color: black; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;b&gt;हे सुद्धा वाचा :&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div style=&quot;color: black; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;i&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-1.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;घरातील वस्तू १&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-2.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;घरातील वस्तू २&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-3.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;घरातील वस्तू ३&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;/i&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;h2&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सर्वात वरच्या मजल्यावरील फ्लॅट नसावा&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;कोणत्याही इमारतीतील सर्वात वरच्या मजल्यावरील फ्लॅट | खरेदी करण्यापूर्वी आपण पसंत केलेल्या फ्लॅटच्यावर इमारतीच्या पाण्याची टाकी तर नाही ना, याची आपण खात्री करुन घ्यावा.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;जर आपण पसंत केलेल्या फ्लॅटच्या थेट वर इमारतीच्या पाण्याची टाकी असेल तर तो फ्लॅट खरेदी करु नये. जर पाण्याची टाकी अन्य जागी असेल तर फ्लॅट खरेदी करु शकता. ज्या फ्लॅट वरती पाण्याची टाकी असेल तो फ्लॅट खरेदी करु नये.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;कारण फ्लॅटच्या थेट वर विशेषतः फ्लॅटच्या शयनगृहाच्या थेट व पाण्याच्या टाकी असणे हे दोषयुक्त ठरते. वास्तुशास्त्रानुसार ही बाब धोक्याची असते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;h2&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;सत्यनारायण महापूजा केल्यास वास्तुशांती करण्याची गरज नाही, हे बरोबर आहे का?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;सत्यनारायण महापूजेला वास्तुशांतीचा पर्याय मानणे पूर्णपणे चुकीचे आहे. कारण, सत्यनारायण महापूजा हे पूजा कार्य असून, वास्तुशांती हे यज्ञकार्य आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;पूजा कार्य व यज्ञ करण्याची तुलनेत यज्ञ कार्य निर्विवादपणे श्रेष्ठ मानले यज्ञात आहुती दिलेल्या समिधा या शक्तीमुळे यज्ञाच्या ज्वाला बाजूच्या परिसरातील प्रतिकूल, विनाशक शक्ती, रोगजंतूंचा नाश करण्याचे सामर्थ्य निर्माण होते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;शिवाय, वास्तुशांती मुळे विधिवत स्थापन केलेली वास्तुदेवता वास्तुनिर्मिती होताना घडलेल्या प्रमादांची किंवा दोषांची शांती करण्याचे कार्य करीत असते. त्यामुळे सत्यनारायण महापूजा वास्तुशांतीला पर्याय ठरु शकत नाही.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;काही लोक वास्तुशांतीच्या दिवशीच सत्यनारायण महापूजेचे आयोजन करतात. सत्यनारायण महापूजेत पुजली जाणारी विष्णुदेवता ही वास्तुदेवतेच्या मानाने उच्चस्तरीय देवता आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;त्यामुळे हे दोन्ही विधी एकाच वेळी असतील, तर वास्तुदेवतेला म्हणजेच वास्तुशांतीला आपोआपच दुय्यम म्हणजे कमी महत्वाची ठरविली जाते. वास्तुशांती ज्या हेतूने योजिली, त्याच हेतूस छेद देण्याचा हा प्रकार आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;शिवाय, सत्यनारायणाच्या वेळी मांडले जाणारे अष्टलोकपाल व नवग्रह वास्तुशांतीच्या वेळी ग्रहमखाच्या निमित्ताने आपोआपच पुजले जातात.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;त्यामुळे हे दोन विधी एकाच दिवशी केल्याने कोणताही विशेष लाभ होत नाही.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;यावर उपाय म्हणून वास्तुशांतीच्या काही दिवस अगोद किंवा काही दिवसानंतर सत्यनारायण महापूजा करणे चांगले.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;भाडेकऱ्यांनी वास्तुदोष कसा घालवावा?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वास्तुदोष घालविण्यासाठी श्रीमंत माणसे घर सहजपणे बद | शकतात किंवा त्यात तोडफोड करुन आवश्यक फेरबदल कru शकतात. परंतु भाडयाच्या घरात राहणाऱ्या माणसांना ही तोडफोड करता येत नाही. अशा वेळी त्यांनी काय करावे? या संदर्भात त्यांना दिलासा देणारे काही उपचार येथे देत आहोत.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१) आपल्या आराध्य दैवताचे रोज स्मरण करावे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२) रोज सायंकाळी आपल्या घराच्या मुख्य दाराजवळ दिवा लावणे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) घरातील सजावट, पडद्याचे रंग आपल्या राशीला अनुकूल असे ठेवावेत.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) घरानील ईशान्य कोपरा मोकळा ठेवावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५) जेवण नेहमी पूर्व, पश्चिम किंवा उत्तर दिशेला तोंड करुन&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;करावे. दक्षिणेला तोंड करून कधीही जेवू नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६) तिजोरी किंवा कपाटाचे तोंड उत्तरेकडे असावे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;७) घरासमोर कचऱ्याच ढीग किंवा सांडपाणी साठू देऊ नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;८) नैऋत्य कोपरा रिकामा ठेवू नये.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;९) ईशान्य कोपऱ्यात देवघर करावे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१०) पाण्याचा साठा उत्तर, पूर्व किंवा ईशान्येला असावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;११) पाणी नेहमी बसून पूर्वेकडे वा पश्चिमेकडे तोंड करुन प्यावे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१२) श्रृंगार कक्ष नेहमी नैऋत्य कोपऱ्यात असावा किंवा&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;उत्तरेकडे तोंड करुन कपडे घालावेत.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१३) स्वयंपाक घर आग्नेय कोपऱ्यातच असावे.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१४) दक्षिणेकडे पाय करुन झोपू नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;दोन स्वतंत्र गाद्या असलेल्या डबल बेडवर झोपू नये |&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;डबल बेडवर नेहमी एकच गादी वापरली पाहिजे. पती-पत्नी हे दोन वेगवेगळ्या पलंगावर, झोपणे ही मात्र काही प्रतिकूल बाब उरत नाही. काही दांपत्यामध्ये जेंव्हा ज्योतिषशास्त्रानुसार त्या दोघांच्या भाग्यशाली दिशा पूर्णतः भिन्न असतात व हे दोघेही कमावते असतात, तेव्हा कधी-कधी ही बाब आवश्यकही आहे. त पती-पत्नीने रात्री झोपताना दोन स्वतंत्र गाद्या असलेल्या बेडवर झोपू नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;कारण त्यामुळे परस्परांमध्ये तेढ निर्माण होऊन, दुरावा निर्माण होतो व मग हे प्रकरण अगदी टोकाला म्हणजेच घटस्फोट होण्यात रुपांतरीत होते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;दरवाजाजवळ पाणी ठेवणे लाभदायक&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;अनेकांच्या घरात मुख्य प्रवेशद्वाराजवळ आतल्या बाजूला दिवाणखान्यात माशांचा टॅक किंवा पाणी असलेला एखादा शो पीस ठेवलेला असतो. केवळ चांगले दिसते म्हणून जाता जाता केलेली ती सजावट नसते. वास्तुशास्त्रानुसार अत्यंत फलदायी अशी ही रचना आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;या शास्त्रानुसार, दरवाजाजवळ पाणी असणे मंगलदायी समजले जाते. म्हणूनच पाण्याचा समावेश असलेले हे शो-पीस मांडलेले असतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;दरवाजाजवळ पाणी ठेवण्याचे वास्तुशास्त्राचे नियम काय आहेत? या शास्त्रानुसार, पाण्याचे भांडे किंवा वस्तू दरवाजाजवळ প डॉव्या बाजूलाच ठेवली पाहिजे. म्हणजे आपण घरात उभे राहून बाहेरच्या दिशेने पाहताना आपल्या डावीकडे जी असेल, तेथे ही वस्तू ठेवली पाहिजे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;पाणी किंवा पाण्याचा समावेश असलेला शो-पीस ठेवण्याऊ ही दिशा कटाक्षाने पाळली गेली पाहिजे. कारण, दरवाजाच्या उजव्या बाजूला पाणी ठेवणे अतिशय अशुभ फल देणारे असते. त्यामुळे आपल्या घरातील पुरुष अन्य स्त्रीकडे आकर्षित होऊ शकतो किंवा घरातील व्यक्तींच्या वैवाहीक जीवनात तिसऱ्या व्यक्तीचा&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;प्रवेश होऊ शकतो. दरवाजाच्या दोन्ही बाजूस कधीही चुकूनही पाणी ठेवू नये. कारण ते दोन्ही डोळयांतून अश्रू वाहण्यासारखे म्हणजे सर्वार्थाने दुःखद असते. दुसरी महत्वाची गोष्ट म्हणजे पाणी ठेवलेल्या काचेच्या भांडयाला, माशाच्या टॅकला वा शो पीसला तडा गेला तर.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;असे भांडे ताबडतोब बदलून&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घ्यावे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;कारण, तडकलेली काचही अशुभ समजली जाते. वास्तुकलेचे काही उत्कृष्ट नमुने सम्राट अशोकाच्या काळात &#39;शिल्पकला विकसित झाली. अशोकाने उभारलेला अशोक&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;स्तंभ, विविध स्तूप, चैत्यगृह, विहार हे भारतीय शिल्पकलेचे उत्तम नमुने आहेत. सातवाहन काळात अनेक &#39;लेणी&#39; खोदली गेल्याचा उल्लेख आढळतो. महाराष्ट्रात अशी&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;सातवाहन कालीन लेणी कालें, नाणेघाट, नाशिक इत्यादी ठिकाणी आहेत.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;कालें येथील चैत्यगृह व सांची येथील एका स्तूपाचे तोरण हो सातवाहन काळातील लेण्यांची उत्कृष्ट उदाहरणे आहेत. कर्नाटक राज्यातील बदामी हे शहर शाकंभरी देवीच्या सुप्रसिद्ध पुरातन मंदिरासाठी प्रसिद्ध आहे. ही चालुक्याची राजधानी होती.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;चालुक्य राजाने याठिकाणी अनेक मंदिरे व तलाव बांधले. पट्टदकल्ल ऐहोळे, बदामी &#39;मेणबत्ती&#39; मधील लोणी व त्या ठिकाणची मंदिरे रेखीव शिल्पशैलीसाठी आजही प्रसिद्ध आहेत.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;मेणबत्ती मधील हरी-हराची उंच आकर्षक मूर्ती, शेषनागावर विराजमान झालेली भगवान विष्णुची मूर्ती, एकाच नटराजाच्या अठरा हातांच्या सहाय्याने भरतनाट्यम्मधील ८१ मुद्रांचे नृत्य सादर करणारी मूर्ती या उत्कृष्ट वास्तू शिल्पकलेचे दर्शन घडवितात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;h2&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;घरातील जिना कसा असावा?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h2&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१. घरातला जिना हा दक्षिण भागात पश्चिमेस चढत जाणारा आणि पूर्वेस उतरत जाणारा असा बांधावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२. वास्तूच्या पश्चिम भागात दक्षिणेस चढत जाणारा आणि उत्तरेस उतरत जाणारा असा जिना बांधला तरी चालतो.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३. घराच्या पूर्व, ईशान्य, उत्तर, आग्नेय, वायव्य दिशेला कुठल्याही परिस्थितीत जिना बांधू नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४. अगदी नाईलाजास्तव आग्नेय किंवा वायव्य कोपऱ्यात जिना बांधला तरी चालतो. परंतु तसे केल्यास वास्तूदोष निर्माण होण्याची शक्यता जास्त असते. संपूर्ण घराला प्रदक्षिणा घालणार, गोल, चक्राकार किंवा वर्तुळाकृती जिना नसावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५. जिन्याच्या पायऱ्यांची संख्या &#39;सम&#39; असावी. परंतु १०,२०,३० अशी एकमस्थानी शून्य येणारी नसावी.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६. पश्चिमेकडील पश्चिम नैऋत्य कोपऱ्यातील किंवा दक्षिणेकडील दक्षिण नैऋत्य कोपऱ्यातील जिन्यामुळे यश, पैसा, प्रतिष्ठा, किती, गौरव, लौकिक, मान-सन्मान, ऐश्वर्य, वैभव, आरोग्य, आयुष्य, अधिकार अशी शुभफळे मिळतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;७. पूर्व आग्नेय किंवा दक्षिण आग्नेय दिशेच्या जिन्यामुळे किरकोळ अपघात होतात, दुखापत होते. कलह भांडणं होतात.आजारपण वाढते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;८. पूर्वेकडे किंवा उत्तरेकडे बांधलेल्या जिन्यामुळे प्रगतीला अडथळे येतात, आर्थिक नुकसान होते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;किणकिण असा मधुर नाद करणाऱ्या घंटया&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span&gt;&lt;b&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घरामध्ये सद्भाग्य वृद्धिंगत करण्याचे पवनघंटया हे एक अद्भूत उगमस्थान आहे. पवनघंटीत लावलेल्या नलिकांची संख्या ज्या धातूपासून पवनघंटी निर्माण केली जाते तो धातू,&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;गोष्टी फार महत्वाच्या घरामध्ये कोठेही टांगून नाही.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;स्थान अत्यंत महत्वपूर्ण आपल्या दिवाणखान्यातील दिशेचा कोपरा, सहा असलेल्या पवनघंटी टांगण्यासाठी सर्वोत्तम स्थान आहे. या कोपऱ्यात रक्षणाचे मूलतत्व धातू आणि पवनघंटी प्रतीक आहे. याचा उपयोग सद्भाग्य वृद्धिंगत करण्यासाठी आणि दुर्भाग्याचा प्रभाव कमी करण्यासाठी होतो.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;जर आपण दुर्भाग्याची दिशा बदलू इच्छित असाल तर पाच पवनघंटी टांगावी. ही पवनघंटी आपल्या दुर्भाग्याला&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;टाकते. सात नलिकांची पवनघंटी आपल्या घरातील पश्चिम टांगावी.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;व्यवसायात मन लागत नसेल तर उपाय&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;व्यवसायात मन लागत नसेल, मनासारखा व्यवसाय होत व स्थैर्य लाभत नसेल, अपयशाची भीती संतत वाटत असेल खालील उपाय करावा. निश्चितपणे लाभ होईल.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;दुकानाच्या मुख्य दरवाजाच्या चौकटीवर व त्याच्या बरोबर गच्या बाजूला दोन्ही ठिकाणी गणपतीची मूर्ती लावावी. काही कानदारांच्या दुकानावर केवळ बाहेरच्या बाजूला गणपतीची मूर्ती&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;लावलेली असते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;या मूर्तीमुळे दुकानात येणाऱ्या जाणाऱ्या बाहेरच्या व्यक्तींना लक्ष्मीचा लाभ होतो. दुकानदाराला नव्हे. कारण, गणपतीची मूर्ती हे अमृताचे तर, पाठ हे दारिद्रयाचे प्रतीक समजले जाते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;दुकानाच्या बाहेरील बाजूला गणपतीची मूर्ती लावल्यामुळे गणपतीची पाठ दुकानाकडे होते. त्यामुळेच लक्ष्मी येण्याच्या मार्गात अडथळे निर्माण होतात. हे टाळण्यासाठी दुकानाच्या बाहेरील बाजूच्या मूर्तीबरोबरच त्याच्याबरोबर मागे आतील बाजूसही गणपतीची मूर्ती असणे अत्यंत महत्वाचे आहे.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;या पद्धतीने गणपतीच्या मूर्ती लावल्या-नंतर व्यवसायात निश्चितपणे भरभराट होईल. दुकान उघल्याबरोबर या मूर्तीची पूजा प्रथम करावी.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;बराच काळ लक्ष्मीयुक्त राहणारे घर&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वास्तू तयार करतानादेखील विशिष्ट असे योग असावे लागतात. त्याचप्रमाणे गृहारंभ मुहूर्ताच्या वेळीदेखील ग्रह स्थितीला महत्व असते.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;गृहरंभाच्या वेळी दशमस्थानी चंद्र, एकादश स्थानी मंगळ, चतुर्थात गुरु आणि लाभात शुक्र अशी ग्रहस्थिती असताना केलेला हारंभ घर ऐंशी वर्ष पर्यंत टिकविणारा असतो.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;शुक्र ग्रह जर वृषभ, तुळ अथवा मीन राशींचा असेल आणि लग्नस्थानी असेल, शनी लाभस्थानी असेल, तर असे घर हे&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वास्तुशास्त्र ऐश्वर्युक्त&#39; राहते. त्या घरातील अनेकांच्या इच्छा, आकांक्षा पूर्ण होतात. थोरा मोठयांचा भेटीबरोबर त्यांचे पाय वास्तूला लागतात.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;अशा स्थितीत चांगला आशिर्वादही मिळून जातो. शुक्र ग्रह लग्नी असेल आणि तो मीनेचा असेल, गुरु मात्र कर्केचा असेल आणि सुखस्थानी किंवा लाभात असेल, शनी, मकर, कुंभेचा असता असे घर बराच काळ लक्ष्मीयुक्त राहते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;घरात केरसुणी चा वापर असा करावा&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;केरसुणी किंवा झाडू ही घरात प्रवेश करणाऱ्या वाईट किंवा नकारात्मक शक्ती नष्ट करण्याची प्रतीके आहेत, परंतु केरसुणी उघडयावर ठेवणे हा अपशकुन समजला जातो. म्हणून केरसुणी सहजासहजी दृष्टीस पडणार नाही, अशा ठिकाणी लपवून ठेवावी.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;स्वयंपाकघर किंवा जेवण करण्याच्या ठिकाणी तर केरसुणी चुकूनही उघडयावर ठेवू नये. भोजनगृहात केरसुणी ठेवणे, हे अन्न आणि मिळकत नष्ट होण्याचे प्रतीक आहे.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घराच्या बाहेर मुख्य दरवाजासमोर केरसुणी उलट करुन ठेवली, तर ती चोर, घुसखोरांपासून घराचे संरक्षण करते. परंतु हा तोडगा फक्त रात्रीच्या वेळीच करावा. दिवसा केरसुणी कटाक्षाने लपवूनच ठेवावी. ती कोणाच्याही नजरेस पडणार नाही, याची खबरदारी घ्यावी.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;बंद पडलेली उपकरणे घरात ठेवू नयेत&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;आपण आपल्या घरात घडयाळे व वापरण्यास उपयुक्त अशी उपकरणे ठेवतो. ती काही काळाने बिघतात वा काम करण्यास&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वास्तुशास योग्य राहात नाहीत.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;अशी बंद पडलेली सर्व घडयाळे आपल्या घरातून काढून टाकावीत. जितक्या लवकर शक्य असेल तितक्या लवकर आपण त्यातून मुक्त व्हावे. कारण बंद पडलेली घडयाळे खूप नुकसानकारक आहेत.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;जुन्या घडयाळांमध्ये वा पिढयान्पिढया चालत आलेल्या जुन्या उपकरणांमध्ये भावनिक सबंध गुंतलेले असतात व हेच नुकसानकारक असते. म्हणून एकतर त्यांना पुन्हा दुरुस्त करुन त्यांची उत्तम निगा राखावी अथवा सरळ त्यांचा त्याग करावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;शयनगृहात माशांचा टॅंक असता कामा नये&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;शयनगृहात पाणी असणारी कोणतीही वस्तू म्हणजे माशांचा टॅक-माशांची छोटी बरणी किंवा धान्याचे व समुद्रकिनाऱ्याचे चित्र असता कामा नये. यामुळे पती-पत्नीच्या आपसातील सबंधांवर खूपच वाईट प्रभाव पडतो.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;जर आपल्या शयनगृहात पाण्याचे भांडे वा चित्र असेल तर ते तेथून दूर करावे. कधी-कधी कारकिर्दीचे क्षेत्र (उत्तर दिशा) शयनगृहाच्या भागात समाविष्ट होते. अशा परिस्थितीत शयनगृह पाण्याच्या वस्तूंनी करावे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;कॅश बॉक्स कोणत्या दिशेस उघडणे शुभ?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;दुकानातील कॅश बॉक्स वा तिजोरीचे झाकण कोणत्या दिशेस पडणे, कितपत शुभ फल देणारे असते, याची ही यादी&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१) उत्तर दिशेस-अति शुभ&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२) उत्तर-पूर्व दिशेला बऱ्यापैकी चांगले शुभ&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) पूर्व दिशेला बऱ्यापैकी शुभ&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) दक्षिण-पूर्व दिशेस-साधारण शुभ&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५) उत्तर-पश्चिम दिशेस-साधारण शुभ&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६) पश्चिम-ना नफा ना तोटा&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;span&gt;&lt;b&gt;असे घर कधीही विकत घेऊ नये&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span&gt;&lt;b&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;फ्लॅट संस्कृतीच्या या जमान्यात जागा घेऊन घर बांधण्यापेक्षा तयार जुने घर घेण्याकडे लोकांचा कल वाढतो आहे असे घर विकत घेण्यास काहीही हरकत नाही. पण खालील परिस्थितीत असलेली घरे मात्र कधीही विकत घेऊ नयेत&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१) एखादी श्रीमंत व्यक्ती काही कारणास्तव स्वतःे विकून दुसरीकडे चालली असेल, तर राहण्यासाठी किंवा कारखान्यासाठी असे घर कधीही विकत घेऊ नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२) दुःखी-कष्टी जीवन जगलेले किंवा कर्जबाजारी झालेले । कुटुंब घर विकत असेल, तर असे घर खरेदी करणेही कटाक्षाने | टाळावे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) पोटी संतान नसलेले जोडपे, पुरुष किंवा स्त्री घर विकत असेल, तरी असे घर स्वस्तात मिळाले, तरी विकत घेऊ नये&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) बंद पडलेल्या दुकानाची वा तोटयातील कारखान्याची इमारतही कधीही विकत घेऊ नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;घरात/घराबाहेर कोणती झाडे लावावीत?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घराच्या अवतीभोवती झाडांची लागवड करताना बाग ही कोणत्याही वास्तूच्या पश्चिमेला वा उत्तरेला असावी. नैऋत्य वा आग्नेय दिशेला कुठलीही झाडे लावू नयेत.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: red;&quot;&gt;शक्यतो वायव्य दिशेलाही झाडे लावण्याचे टाळावे&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffa400;&quot;&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;घर वा कोणत्याही&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;color: red;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;कुपंणाच्या आत बांबूची झाडे लावू नयेत&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;पळस, अर्जून, बोराची&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;झाडे घराच्या आजूबाजूच्या बागेत लावू नयेत.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;अशाने जास्त शत्रु निर्माण होतात.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;शोभेचे निवडुंग, बाभूळ झाडे झुडपे घरात लावू नयेत त्यामुळे घरात ताण तणाव, भांडणे सतत होत राहतात.&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;तुळशीचे झाड घरात वा घराच्या अवतीभोवतीच्या परिसरात असल्यास शुभ मानले जाते. हवाही शुद्ध होते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;जमल्यास तुळशी प्रमाणे&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;span style=&quot;color: #6aa84f;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;औदुंबर, सोनचाफा, नारळाचे झाड, फणस, आंबा, कडुनिंब&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;इ. झाडे लावावी. ती शुभ मानली जातात.बेल, पिंपळ ही झाडे पश्चिमेला लावावीत. सोनचाफ्याचे झाड उत्तरेकडे लावल्यास घरात पैसा, समृद्धी येते.जाते.औदुंबराचे, फणसाचे झाड दक्षिणेकडे लावणे शुभ मानले&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;/span&gt;&lt;h3&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;वास्तुशाख्य सध्याचा जगात उपयुक्त का?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/h3&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;सध्याच्या बांधकामशास्त्रात घनता, टिकाऊपणा व सौंदर्य या तीन घटकांचा विचार केलेला असतो. वास्तुशास्त्र या तीन घटकांत आरोग्य आणि संपत्ती या आणखी दोन घटकांची भर घालते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;म्हणजे वास्तुशास्त्र इमारतीच्या इष्टतेबरोबरच त्यात राहणाऱ्या माणसालाही, कुटुंबालाही सुख-समृद्धी कशी लाभेल याचा प्राधान्याने विचार करते. घराचा पुढे आलेला भाग, गच्ची किंवा सज्जे, पोकळी, घराच्या रचनेतील दिशा व रंग माणसाच्या सुख-समृद्धी वर परिणाम करतात,&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;हे आधुनिक विज्ञान समजावून घेत नाही व त्यामुळेच तांत्रिक प्रगती झाली तरी समस्या कमी झालेल्या नाहीत.नेमकी हीच उणीव वास्तुशास्त्र भरुन काढते, म्हणूनच जगात उपयुक्त आहे. ते सध्याच्या&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;वास्तुशांती म्हणजे कशाची शांती?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;वास्तुशांती म्हणजे &#39;वास्तुपुरुषाची शांती&#39; असा अर्थ केला जातो. पण यामुळे अनेक प्रश्न उद्भवतात. कोणतीही देवता आवाहन केल्याशिवाय स्थानापत्र होत नाही, मग ही वास्तुदेवता.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;आहिनाखेरीज आपल्या घरात आलीच कशी? तसेच एकदा देवत्व स्वीकारल्यावर मनुष्यमात्रांना होणारे क्षुद्र विकार या देवतेस कसे होतील? तसेच वास्तुपुरुष कोपायमान किंवा अशांत होईल, अशी कोणती कारणे आहेत? ती कारणे घडली तरच वास्तुपुरुष अशांत होईल, अन्यथा नाही.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;म्हणूनच वास्तुशांती म्हणजे वास्तूची शांती? की वास्तुपुरुषाची शांती? हा प्रश्न निर्माण होतो तेंव्हा या प्रश्नाचे उत्तर असे की, वास्तुशांती म्हणजे वास्तुनिर्मिती होताना उद्भवलेल्या दोषांची शांती किंवा शमन होय.&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;वास्तुदोष दूर करण्यास वैदिक नियमांचे उपाय&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१. मुख्य दरवाजावर लक्ष्मी, गणपती किंवा स्वस्तिक चिन्हाची प्रतिमा लावणे शुभ फलदायी असते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२. पी सूर्योदय किंवा सूर्यास्ताच्या ठीच अग्निहोत्र करावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३. कुणाचाही अपमान करणे, निंदा नालस्ती करणे किंवा त्याला तुच्छ बोलणे हे संकुचित मनोवृत्तीचे प्रकार कटाक्षाने टाळावेत. मनावर कितीही तणाव असला तरी आपल्या हातून या चुका घडू देऊ नयेत.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४. उधार, उसने घेतलेले पैसे, वस्तू नेहमी आश्वासन दिलेल्या शाळेला साभार परत करायला हवेत. कर्जफेडीसाठी तगादा लावणाऱ्यांचे&amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp; &amp;nbsp;शिव्याशाप, तळतळाट वास्तूच्या समृद्धीवर विपरीत ।परिणाम करतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५. वर्षातून एकदा नवचंडी यज्ञाचे आयोजन आवर्जून करायला हवे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६. सकाळी सूर्योदयापूर्वी बाहेर फेरफटका मारावा किंवा घरातच अर्धा पाऊण तास व्यायाम करावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;७. धुतलेले कपडे मळलेल्या कपडयांत एकत्र मिसळून ठेवू नयेत.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;८. जनरेटर, ट्रान्सफॉर्मर किंवा मेन स्वीच बोर्ड इ. विद्युत यंत्रणा हॉटेलच्या आग्नेय कोनात असावी.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;९. हॉटेलची बाल्कनी ईशान्य कोनात असावी.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१०. हॉटेलमधील शौचालये किंवा स्नानगृहे ईशान्य कोनात कधीही बांधू नये.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;११. हॉटेलमध्ये लॉजही असेल तर ग्राहकांचा बिछाना, उशा, चादरी या व इतर किरकोळ वस्तू दक्षिण किंवा पश्चिम दिशेला ठेवाव्यात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१२. हॉटेलचे प्रवेशद्वार अत्यंत रुंद व प्रशस्त&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१३. हॉटेलच्या इमारतीतील मुख्य दरवाजे नेहमी आतल्या बाजूला उघडणारे असावेत. त्यामुळे हॉटेलमध्ये प्रवेश लक्ष्मी तेथेच तळ ठोकून राहते. म्हणजे पैसा मिळतो आणि त्याची बचतही होते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१४. झेंडे, जाहिरातीचे बोर्ड, खांब, पताका या ग्राहकांना आकर्षित करणाऱ्या वस्तू हॉटेलच्या प्रवेशद्वारावर एकाच बाजूला न लावता, दोन्ही बाजूंना लावाव्यात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;b&gt;&lt;span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वास्तुच्या सुखसमृद्धीचे प्रतीक असलेल्या वस्तू&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffa400;&quot;&gt;बासरी :&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&amp;nbsp;ही मुख्य प्रवेशद्वारावर रिबिनीने लटकवतात. ही आरसारहित असावी. यामुळे घरात, कार्यालयात वा दुकानात शांती, संरक्षण आणि स्थिरता मिळते. बासरी बांबूचे प्रतीक आहे जे सौभाग्याचे मानले जाते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffa400;&quot;&gt;ड्रॅगन :&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;सौभाग्यासाठी घरातील बैठकीच्या खोलीत हिरव्या रंगाचा लाकडी ड्रॅगन ठेवावा. तो उंचावर ठेवू नये. दुकानात वा ऑफिसमध्येही तो ठेवता येतो. तो लाकडी किंवा चिनीमाती वा क्रिस्टलचा असावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;ड्रॅगन च्या डोक्याचे कासव: ड्रॅगन यशाचे आणि सौभाग्याचे प्रतीक मानले जाते. ड्रॅगनचे डोके असलेले कासव सोन्याच्या नाण्यावर बसलेले असते.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;तसेच त्याच्या तोंडात हे चिनी नाणे असे, जे घरात येणाऱ्या पैशाचे प्रतीक आहे. प्रगतीचे चिन्ह आहे. दीर्घायुष्याचे दर्शक आहे. घंटा : या घंटा वाऱ्यामुळे वाजतात. या व्यापारातील नव्या संधी मिळविण्याच्या सूचक मानल्या जातात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffa400;&quot;&gt;लाफिंग बुद्ध :&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;लाफिंग बुद्धाची मूर्ती संपत्तीचे आणि सुखाचे प्रतीक मानतात. ही मूर्ती घराच्या मुख्यप्रवेशद्वारासमोर लॉबीत किंवा बैठकीच्या खोलीत ठेवतात. मूर्तीचे तोंड मुख्यदाराकडे असावे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;वास्तुशास्त्रानुसार ही मूर्ती घरातील कुटुंबियांचे दुःख आपल्या पोटात घेते आणि आनंद देते. लाफिंग बुद्ध स्वतःसाठीही घेता येतो किंवा भेट म्हणूनही देता येतो.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffa400;&quot;&gt;क्रिस्टल बॉल :&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;या बॉलमुळे नकारात्मक ऊर्जा पळवता येते. क्रिस्टल बॉल डायमंड कटची असावी. हा घराच्या कोणत्याही भागात लावता येतो.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffa400;&quot;&gt;कुवानयिन :&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;रोगराई घरामध्ये घुसू नये म्हणून कुवानयिनची मूर्ती घरात ठेवली जाते. हिला लेडी बुद्धाही म्हणतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffa400;&quot;&gt;पिरॅमिड :&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;पिरॅमिड चिप्स वातावरणातील कॉस्मिक ऊर्जा आकर्पून घेतात म्हणून हे लॉकेटसारखे गळयात घालणारी व्यक्ती अधिक कार्यक्षम होते.&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;तसेच पिरॅमिड आपल्या विविध केंद्राद्वारे ऊर्जा प्रकाश पसरवतो. सर्वात जास्त ऊर्जा एक त्रिभूज आणि त्याच्या केद्रापासून मिळते.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;चार त्रिभुजाकार दिशा शक्तीचा प्रसार करतात. चौरस पाया ऊर्जा पसरवतो. पिरॅमिड ठवेलेली पाण्याची बाटली पिरॅमिडच्या शक्तीप्रभावाने शक्तिशाली होते. या पाण्याच्या वापराने डोळयांचे तसेच इतर आजारही दूर होतात.&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;पिरॅमिड निरनिराळ्या प्रकारात मिळतात. उदा. श्रीयंत्र पिरॅमिड, क्रिस्टल, तसेच रत्नांचे पिरॅमिड. हा पिरॅमिड कॅशबॉक्समध्ये ठेवल्याने फायदा होतो. छोटा पिरॅमिड खिशात ठेवल्यास मानसिक त्रास कमी होतो. अस्सल क्रिस्टलचे वा रत्नांचे पिरॅमिड जास्त प्रभावी असतात.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white;&quot;&gt;&lt;span style=&quot;color: #ffa400;&quot;&gt;आरसा :&amp;nbsp;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;आरशाचा वापर बऱ्याच ठिकाणी करतात. व्यापारात धन दुप्पट करण्यासाठी आरसा जेवढा असेल तेवे चांगले. हा आरसा एल आकाराच्या घराचा, खोलीचा समतोल राखतो.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/4795181947393569823/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-3.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/4795181947393569823'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/4795181947393569823'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-3.html' title='घरातील वस्तूंची वस्तू कशी असावी ३'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://1.bp.blogspot.com/-TeY_pM1YgLw/X2cRUPqGrEI/AAAAAAAAACY/YZaTVuUKTqoDKg8JaqZWlTUEBY7ZvtUfQCNcBGAsYHQ/s72-w400-h225-c/%25E0%25A4%2598%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2580%25E0%25A4%25B2%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%25E0%25A4%2582%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B5%25E0%25A4%25B8%25E0%25A5%258D%25E0%25A4%25A4%25E0%25A5%2582%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A5%25A9.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total><georss:featurename>India</georss:featurename><georss:point>20.593684 78.96288</georss:point><georss:box>-7.7165498361788458 43.80663 48.903917836178849 114.11913</georss:box></entry><entry><id>tag:blogger.com,1999:blog-8185604576025891945.post-3273029896040300609</id><published>2020-09-19T09:38:00.006-07:00</published><updated>2020-10-25T09:15:14.756-07:00</updated><category scheme="http://www.blogger.com/atom/ns#" term="VastuShastra"/><title type='text'> हॉटेलची रचना कशी असावी?</title><content type='html'>&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;div class=&quot;separator&quot; style=&quot;clear: both; text-align: center;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;a href=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-Wssa03BHzPQ/X2cRuxaT1kI/AAAAAAAAACg/sX3iAzGrIao6XSVJRrB7mR2Cx6DGMjtAgCNcBGAsYHQ/s2048/%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2589%25E0%25A4%259F%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25A8%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580_.png&quot; style=&quot;margin-left: 1em; margin-right: 1em;&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; data-original-height=&quot;1152&quot; data-original-width=&quot;2048&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://1.bp.blogspot.com/-Wssa03BHzPQ/X2cRuxaT1kI/AAAAAAAAACg/sX3iAzGrIao6XSVJRrB7mR2Cx6DGMjtAgCNcBGAsYHQ/w400-h225/%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2589%25E0%25A4%259F%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25A8%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580_.png&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;p&gt;&lt;/p&gt;&lt;p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;b&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;हॉटेलची रचना कशी असावी?&lt;/span&gt;&lt;/b&gt;&lt;/span&gt;&lt;/p&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;सध्याच्या स्पर्धात्मक जगात हॉटेल व्यवसायाला मोठे महत्व प्राप्त झाले आहे. हॉटेलच्या आकर्षक व योग्य रचनेचा ग्राहकांच्या मनावर मोठा प्रभाव पडत असल्यामुळे, हॉटेलची रचना वास्तुशास्त्राच्या नियमांनुसार केल्यास ते हमखास यशस्वी होते.&lt;/span&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;१) हॉटेलचे प्रवेशद्वार पूर्व दिशेला किंवा ईशान्य कोनात ठेवणे शुभ फलदायी असते.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;२) हॉटेलच्या जमिनीचा उतार पूर्व, ईशान्य किंवा उत्तर दिशेला असावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;३) हॉटेलच्या इमारतीच्या बाहेर दक्षिण किंवा पश्चिम दिशेला उंच डेरेदार झाडे लावली पाहिजेत.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;४) हॉटेलच्या स्वयंपाकघरात इंधन म्हणून लाकूडफाटयाचा वापर होणार असेल, तर असा लाकूडेफाटा दक्षिण दिशेला ठेवावा.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;५) हॉटेलच्या पूर्व दिशेपेक्षा पश्चिम दिशेचा आणि उत्तर दिशेपेक्षा दक्षिण दिशेचा भाग अधिक उंच असला पाहिजे.&lt;/span&gt;&lt;br style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-family: Arial, Helvetica, sans-serif;&quot; /&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;६) स्विमिंग पूल, तळाव, कारंजी इ. हॉटेलच्या उत्तर-पूर्व किंवा ईशान्य कोनात बांधावीत.&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span style=&quot;font-size: medium;&quot;&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;b&gt;हे सुद्धा वाचा&amp;nbsp;&lt;/b&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;br /&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/shanicha-vastu-cha-sambandha.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;शनीचा वस्तू&amp;nbsp; शास्त्र&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/vastu-shastra-in-marathi-3.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;घरात साठी वास्तुशास्त्र&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;a href=&quot;https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/blog-post_67.html&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;हॉटेल&amp;nbsp;वस्तू शास्त्र&amp;nbsp;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;&lt;/span&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: medium;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;&lt;div&gt;&lt;span face=&quot;Arial, Helvetica, sans-serif&quot; style=&quot;background-color: white; color: #222222; font-size: small;&quot;&gt;&lt;br /&gt;&lt;/span&gt;&lt;/div&gt;</content><link rel='replies' type='application/atom+xml' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/feeds/3273029896040300609/comments/default' title='Post Comments'/><link rel='replies' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/blog-post_67.html#comment-form' title='0 Comments'/><link rel='edit' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/3273029896040300609'/><link rel='self' type='application/atom+xml' href='https://www.blogger.com/feeds/8185604576025891945/posts/default/3273029896040300609'/><link rel='alternate' type='text/html' href='https://marathivastushastra.blogspot.com/2020/09/blog-post_67.html' title=' हॉटेलची रचना कशी असावी?'/><author><name>Vastu shashtra</name><uri>http://www.blogger.com/profile/16366837180834826657</uri><email>noreply@blogger.com</email><gd:image rel='http://schemas.google.com/g/2005#thumbnail' width='32' height='32' src='//blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4NGK0jmvT_dlhKBL3P4u1_XXBNUW75dH3dhbVd2xsxV6Y95k9a-D6Himiww_wT8n21dQLmUBmUZS1IASnNoK7S9smPC-ehaDrr53XZNVluH2GuE0LNLIhBoq0mrEG9FE/s220/20200920_014140_0000_1-removebg-preview_1.png'/></author><media:thumbnail xmlns:media="http://search.yahoo.com/mrss/" url="https://1.bp.blogspot.com/-Wssa03BHzPQ/X2cRuxaT1kI/AAAAAAAAACg/sX3iAzGrIao6XSVJRrB7mR2Cx6DGMjtAgCNcBGAsYHQ/s72-w400-h225-c/%25E0%25A4%25B9%25E0%25A5%2589%25E0%25A4%259F%25E0%25A5%2587%25E0%25A4%25B2%25E0%25A4%259A%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%25B0%25E0%25A4%259A%25E0%25A4%25A8%25E0%25A4%25BE%2B%25E0%25A4%2595%25E0%25A4%25B6%25E0%25A5%2580%2B%25E0%25A4%2585%25E0%25A4%25B8%25E0%25A4%25BE%25E0%25A4%25B5%25E0%25A5%2580_.png" height="72" width="72"/><thr:total>0</thr:total></entry></feed>
Copyright © 2002-9 Sam Ruby, Mark Pilgrim, Joseph Walton, and Phil Ringnalda